–a
megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi
problémákra,
–a
közlekedési mód felelősségteljes megválasztására,
–a
fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire,
–a
közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének
szükségességére.
Az európai autómentes naphoz szorosan
kapcsolódik az európai mobilitási hét rendezvénysorozata,
amelyet 2002 óta minden évben szeptember 16.–22. között rendeznek meg. A települések az Európai karta (Charta) aláírásával és az abban foglaltak
vállalásával csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.
Az autómentes nap célja
A
rendezvény egyik hosszú távú
célkitűzése az, hogy rávegye
a rendszerint autóval munkába, iskolába vagy kikapcsolódni járó polgárokat,
hogy az utazáshoz fenntartható
alternatív közlekedési módokat vegyenek
igénybe. Ilyen módon hozzá kíván járulni a polgárok egészségének és életminőségének
javításához. Hagyományosan minden évre megfogalmazzák a rendezvény aktuális
mottóját. A városok a mottóban megfogalmazott központi gondolatsor köré
szerveznek programokat, amellyel a város lakóinak tájékoztatását és
tudatformálását próbálják elérni.
Az európai autómentes
nap története
Az 1990-es
években több nyugat-európai országban mozgalmak jöttek létre, amelyek a motorizált közlekedés hátrányaira hívták fel a figyelmet:
1998-ban
egész Franciaországban megtartották a rendezvényt
(Jelmondata: Autó nélkül a
városban!), amelyhez 1999-ben Olaszország 40 városa is csatlakozott.
2000
februárjában az Európai Unió 13 tagországa közös nyilatkozatban
ismerte el a rendezvényt, amelyet 2001-ben a tagjelölt Magyarország is aláírt.
2002-ben a
több mint 1000 európai városra kiterjedő esemény legkevesebb 100 millió lakost
érint.
Több
Európán kívüli ország – Argentína, Brazília, Izrael, Japán, Kanada, Kolumbia, Tajvan –
városai is csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Az európai mobilitási
hét története
2002-ben
az autómentes nap mellett – annak kísérőrendezvényeként – egy új, tematikus
napokból álló rendezvénysorozat jött létre: az európai mobilitási hét.
Az
eseményt minden évben szeptember 16. és 22. között rendezik meg.
2006-ban
az európai mobilitási hetet 38 ország 1322 városában rendezték meg.
2007-ben
több mint 35 ország legkevesebb 2000 önkormányzata csatlakozott az európai
mobilitási héthez. A programokba mintegy 200 millió lakost vontak be.
2008-ban
41 országban rendeztek programokat az európai
mobilitási hét és autómentes nap nevű rendezvénysorozat keretében.
Az Európai karta
A résztvevő települések számára előírt feltételeket az Európai karta (Charta) rögzíti.
–A városnak egy vagy több ideiglenesen
lezárt területet vagy
körzetet kell kijelölnie, amelyen belül az autómentes
napon csak közösségi közlekedési eszközökkel, kerékpárral, illetve
gyalogosan lehet közlekedni. A lezárt területen egész napos programokat
szerveznek.
–A
forgalomkorlátozás javasolt időtartama: a reggeli munkakezdés előtti órától a
munkaidő vége utáni óráig,
–A
forgalomkorlátozás javasolt helyszíne: legalább egy –
más napokon a motorizált közlekedés számára fenntartott – utca.
Autómentes nap Magyarországon
2002-ben
több mint 40 magyar városban tartották meg az autómentes napot.
2007-ben Magyarország 64 önkormányzata csatlakozott az eseménysorozathoz. Budapesten a mindennapos és biztonságos
kerékpározás feltételeinek megteremtéséért, valamint a belvárosi légszennyezés
csökkentéséért rendezett demonstráción 30 ezer kerékpáros vett részt.
A rendezvény szimbóluma
Az európai mobilitási hét fő jelképe a virág, amely mintázhatja bolygónkat és
az azt körülvevő légkört,
de jelképezheti Európát,
egy országot vagy
egy várost, ahol fenntartható városi
közlekedési rendszert próbálnak meg létrehozni. Utóbbi értelmezés szerint a
virág szára a bevezető
utakat, a virág szirmai a várost övező agglomerációt szimbolizálja.[20]
A virágszimbólum a földgömböt jelképező vonallal és a rendezvény
nevével együtt alkotja a kampány emblémáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése