Kellemes időben - május 4-én - átrándultam Alsóörsről Balatonfüredre. Olvastam ugyanis, hogy a Vaszary Villában 16 órakor nyílik Csók István gyűjteményes kiállítása, valamint Jókai Napok címmel két napos (4-én és 5-én) konferencia is éppen most zajlik. És ha már ott vagyok, csinálok a Tagore-szoborról is néhány képet, hiszen a Nobel-díjas indiai költő itt nyerte vissza egészségét, és erről május 7-én, születésnapján meg kívánok emlékezni a blogomban.
Időm és kedvem a 16-ból mindössze egy előadás meghallgatását tette lehetővé. A képen látható Vadera Gábor színvonalas és nagy lelkesedéssel tartotta „Párhuzamos történetek: Egy magyar nábob” című beszámolóját a mintegy 15 fő előtt. Közben azon gondolkodtam, hogy ez a téma a teljesen átértékelődött világunkban ennél több embert talán nem is igen érdekelt volna kerek e Földön.
Csók István gyűjteményes kiállítása igazi csemegének számított. Az 50 kép ilyen együttes megnézése nagy élmény volt, erre a megnyitón megjelent mintegy 80 „jóarcú” ember már előre biztosíték lehetett.
Csók István kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1952) festő, kiváló művész (1952) 1865. február 13-án született a dunántúli Pusztaegresen. Atyja törzsökös iparoscsaládból származó molnár volt. Véznácska, beteges gyerekként mindenki csak kényeztette. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni kedvencüket. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Párizs tárolója volt a 19. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni és ezért nem választotta az állami főiskolát.
Néhány képet Önöknek is bemutatok, melyet a kiállításon készítettem: Csók István képei közül a kedvencemet is láthattam, melyből különös derű jelenik meg: Keresztapa reggelije, (1932) Olaj, vászon, 90 x 81 cm (Magyar Nemzeti Galéria)
Néhány képet Önöknek is bemutatok, melyet a kiállításon készítettem: Csók István képei közül a kedvencemet is láthattam, melyből különös derű jelenik meg: Keresztapa reggelije, (1932) Olaj, vászon, 90 x 81 cm (Magyar Nemzeti Galéria)
Tengeri starnd (1917, Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
Vénusz lepellel (1925, Magántulajdon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése