2021. június 13., vasárnap

Kiss Ernő honvéd tábornok születésnapjára - 1799. június 13.

Eleméri és ittebei Kiss Ernő (Temesvár1799június 13. – Arad1849október 6.) honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike.
Gazdag, örmény eredetű családban született. Nagyapja Kiss Izsák volt, aki Erdélyben a szász tizedek visszaszerzésével a kincstárnak hasznos szolgálatokat tett, és ezért 1782-ben a maga és örökösei számára, Torontál megyében két uradalmatszerzett, amit csak halála után, 1807-ben kapott meg a család. Édesapja eleméri és ittebei Kiss Ágoston, édesanyja Bogdanovics Anna volt, aki korán özvegységre jutván Leuven Ernő tábornokhoz ment feleségül. Kiss Ernőnek két testvére volt: Gergely, aki fiatalon, 1815-ben elhunyt, és Mária, aki Pejachevich István felesége lett.
Kiss Ernő a kivégzésekor már özvegy ember volt. Feleségétől, gy. Horváth Krisztinától három leánya született. Kiss Ernőnek volt egy természetes fia is, Turati Ernő, aki Olaszországban élt.
Katonai pályafutását a bécsi Theresianum elvégzése után, 1818-ban a császári hadsereg egy dzsidásezredében kezdte. 1845-ben a 2. (Hannover) huszárezred parancsnoka lett. A későbbi aradi vértanúk közül parancsnoksága alatt szolgált Nagysándor József és Vécsey Károly is. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győzelem, a perlaszi szerb tábor bevétele szeptember 2-án.
pákozdi csata előtt Batthyány Lajos miniszterelnök őt kívánta megbízni a magyar fősereg vezetésével, de kinevezésére végül nem került sor, mert a sukorói haditanácson Móga János vállalkozott a horvátok elleni harcra. Kiss Ernő így csak megfigyelőként vett részt a csatában, majd ott volt abban a küldöttségben, amely megkötötte Jellasiccsal a fegyverszünetet. Október 12-én – a honvéd hadseregben elsőként – honvéd vezérőrnaggyá léptették elő, és átvette a bánsági hadtest parancsnokságát.
December 12-én – ismét elsőként – honvéd altábornaggyá nevezték ki, de az 1849január 2-ai pancsovai ütközet után a tisztikar követelésére lemondott, és január 9-én átadta a hadtest parancsnokságát Damjanich Jánosnak. „Kárpótlásul” Debrecenben az adminisztratív feladatokat ellátó Országos Főhadparancsnokság vezetőjévé nevezték ki. Március 9-én megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát. A szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert. A világosi fegyverletétellel került orosz cári, majd osztrák császári fogságba.
Kiss Ernő halálos ítéletét Haynau – régi kártyapartnere és katonatársa – kötél általi halálról a katonákhoz méltó golyó általi halálra módosította. Az első lövés a vállába hatolt, ekkor saját maga vezényelt újra tüzet a tanácstalan kivégzőosztagnak. Ezután a halálos ítéletet közvetlen közelről hajtották rajta végre.
A kivégzést követően tisztiszolgája hantolta ki, és álnéven eltemette az aradi temetőben. Később Katalinfán újratemették, itt 16 évig nyugodott. Ezután a családi kriptába vitték át, azóta az eleméri (ma: Szerbia) katolikus templomban nyugossza örök álmát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése