2018. június 1., péntek

Leves friss fűszerekből

Hozzávalók
7,5 dl zöldségalaplé
- 50 g vaj
- 1 paradicsom
- 1 póréhagyma
- 1 citrom leve
- só és bors
- 1 kk. sima levelű petrezselyem
- 1 kk. fodros levelű petrezselyem
- 1 kk. turbolya
- 1 kk. snidling
- 1 kk. tárkony
- 1 kk. majoránna

Elkészítés
A zöldség levest 5 percig főzzük, közben a fűszernövények szárát hozzátesszük. Ezután egy negyed órára félretesszük.
A kockára vágott paradicsomot egy serpenyőben a vajon puhára pároljuk, közben a finomra vágott póréhagymát hozzádolgozzuk. Felöntjük a levessel és néhány perc alatt készre főzzük. Közben a citrom levével pikánssá tesszük, sóval és borssal ízesítjük, a végén a friss összeaprított fűszernővényeket is beletesszük.
(Forrás: 109.hu Receptek)

S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára - 1485. június 1.

Hunyadi Mátyás 1485. január 29-én kezdte meg Bécs ostromát, a körülzárt város védői fél évvel később, június 1-jén megadták magukat.
Az 1458-ban trónra lépett Mátyás és III. Frigyes német-római császár viszonya a kezdetektől feszült volt. Frigyes csak 1463-ban adta vissza az Erzsébet királynő által elzálogosított Szent Koronát a hatalmát addigra megszilárdító Mátyásnak. A bécsújhelyi béke azonban tartalmazott egy olyan kikötést, hogy ha Mátyás törvényes utód nélkül halna meg, a korona és vele az ország a Habsburgokra száll. (Erre az egyezményre is alapozták később a Habsburgok trónigényüket.)
            A magyar király 1477-ben üzent hadat a császárnak, aki trónra lépése óta ellenséges volt vele, sőt befogadta a kincstárával elmenekülő esztergomi érseket. Mátyás villámhadjárata során elfoglalta Alsó-Ausztriát, és ostrom alá vette Bécset, de az év végén pápai közvetítéssel békét kötött Frigyessel. A császár vállalta, hogy beiktatja Mátyást Csehország hűbérébe (ami választófejedelmi címmel is járt), és százezer forint hadisarcot fizet. A leleményes Habsburg később csak az összeg felét izzadta ki, de a beiktatásra 1477 decemberében sor került.
            A két uralkodó között ezután is napirenden maradtak a torzsalkodások. 1479-ben Frigyes még csapatok toborzásába is belekezdett, Mátyás pedig 1482-ben ismét hadat üzent, és megindult a második osztrák háború. A király most már az osztrák tartományok teljes elfoglalására törekedett, sorra vette be az ausztriai várakat (Pl: Bruck, a kahlenbergi erőd, Korneuburg). 1485. január 29-én megkezdte Bécs ostromát. A Vácra összehívott országgyűlés az év tavaszán ellenmondás nélkül megszavazta a győzelmes hadjárat befejezéséhez kért rendkívüli adót. A bécsi polgárság június 1-jén kaput nyitott Mátyás előtt, aki másnap nagy pompával, ünnepélyesen bevonult a városba. Mátyás hatalmának tetőpontjára érkezett. Bár a főváros Buda maradt, Mátyás Bécsben rendezte be udvarát. A városban helyreállt az eredeti igazgatási rend, a magyar hivatalnokok csak ellenőrző szerepet láttak el.
Mátyás az osztrák rendek hódolatát fogadva, Ausztria hercege címet is felvette, s az osztrák pólyát beiktatta fejedelmi címerei közé.
            Frigyes csak kevés ellenállást tudott kifejteni, sőt 1487-ben elvesztette Bécsújhelyet is. A harcok ezzel véget értek, a továbbiakban egyik fél sem tudott tartósan újabb területet elfoglalni a másiktól.
            Mátyás 1490. április 6-án váratlanul meghalt Bécsben (Frigyes három évvel élte túl). Halálát trónviszály követte, így hódításai gyorsan elvesztek.
(Forrás: Múlt-kor)

Antonescu román diktátor halálára - 1946. június 1.

Antonescu Hitler oldalán üdvözli a tömeget (1941. München)
1939. szeptember 1-én kitört a II. világháború. Armand Călinescu román miniszterelnök szeptember 6-án deklarálta a semlegességet, mire a vasgárdisták megölték szeptember 21-én. A király továbbra is fenn próbálta tartani a semleges állapotot, de végül rákényszerült a Hitlerrel való kiegyezésre. 1940 folyamán a Szovjetunió visszafoglalta Romániától Besszarábiát, Magyarország visszakapta Erdély északi, többségében magyarlakta részét a szövetségesek második bécsi döntése értelmében 1940. augusztus 30-án, illetve Dél-Dobrudzsát önként átadta Bulgáriának. Az ország területének (főleg nem románok által lakott) harmada ezzel elveszett, és megrendült a király népszerűsége. II. Károly egy Vasgárda vezette felkelés elkerülése érdekében ismét felfüggesztette az alkotmányt, és 1940. szeptember 4-én Ion Antonescu hadügyminisztert nevezte ki miniszterelnöknek. Ő azonban hamarosan – maga mögött tudva a Vasgárda, néhány tiszt és Németország támogatását – követelte a király távozását, és lemondását a trónörökös, Mihály javára. Horia Simával, a Vasgárda vezetőjével együtt megalakította a „Nemzeti Légionárius Kormányt”, aminek Antonescu Conducător (vezér) a feje, Sima pedig a miniszterelnök-helyettese volt. A vezér a Führert is meglátogatta, és október 7-én német csapatok érkeztek Romániába, hogy biztosítsák az olajmezőket. November 23-án a románok a Tengelyhatalmak oldalán csatlakoztak a háborúhoz. Szigorú zsidó-, görög- és örményellenes intézkedéseket vezettek be. Antonescu Romániája Hitler egyik legfontosabb szövetségese volt: rengeteg katonával, élelemmel és üzemanyaggal látta el a németeket a háború alatt, amint ebben a sorozatos találkozókon megegyeztek.

Antonescu diktatúrája

Romániában a Conducător beleegyezésével a Vasgárda iszonyú terrorba fogott: a lemondatott Károllyal kapcsolatba hozható személyek mellett rengeteg zsidót öltek meg mindaddig, amíg tevékenységük túlzottan zavaróvá nem vált, és a román, illetve német hadsereg el nem kezdte lefegyverezni őket. A Vasgárda ezért 1941január 27-én fellázadt, és egy háromnapos öldöklés keretében 127 zsidót végzett ki, míg a román és német haderő néhány héten belül le nem verte, és feloszlásra nem kényszerítette őket. Antonescu ekkor diktátorrá (államfővé, a minisztertanács elnökévé és októberben marsallá) nyilvánította magát. További antiszemita intézkedéseket is hoztak: A Nemzeti Romanizáló Központ feladata a zsidók eltüntetése volt a román életből.

Népirtások

A Conducător 1941június 22-étől kezdve körülbelül egymillió katonával támogatta a németek Szovjetunió elleni támadását, és egyúttal megnövelte a szövetségeseinek juttatott kőolaj- és élelmiszerszállítmányok mennyiségét. Az elismerés sem maradt el. Románia elfoglalta a Szovjetúniótól Észak-Bukovinát, Besszarábiát, sőt a Dnyesztertől keletre eső területek nagy részét egészen Ogyesszáig!! A Krim-félszigetet is Romániához akarta csatolni, de abból Hitler egy hatalmas üdülőtelepet akart kialakítani az összes szövetséges állam polgára részére. (A románok azonban ebbe nem nyugodtak bele, állandó téma volt a nemetekkel az oroszok és az őslakos tatárok által lakott Krím-félsziget hovatartozásának kérdése!) Az elfoglalt területeken élő zsidókat potenciális szovjet kémnek tekintették. Június 19-én Antonescu 40 000 romániai zsidó deportálását rendelte el városi gettókba és elkülönítő táborokba. Június 27-június 29. között a jászvásári (románul: Jassi) pogrom során legalább 13 000 zsidót megöltek a román hatalmi szervek.
Antonescu a hadsereget könyörtelenségre szólította fel annak érdekében, hogy megszabaduljon az újonnan megszállt bukovinai és besszarábiai zsidóktól. Ennek következtében több mint 310 000 zsidót űztek el az említett területekről román és német katonai egységek román, illetve ukrán civilek segítségével. Szeptember 15-én a Conducător elrendelte 150 000 túlélő koncentrációs táborokba és gettókba zárását a németek által megszállt Ukrajna transznisztriai részén – itt a háború során 80 000 európai zsidót végeztek ki a nácik és csatlósaik. A 150 000 főből mindössze ötvenezren élték túl a deportálást (ők 1943 decemberétől a szovjetek közeledtére hazatelepülhettek). 1941. október 22-én az ogyesszai parancsnokságnál történt robbantás hatására Antonescu 200 fő kivégzését rendelte el minden egyes román és német tisztért. Másnap a városban 25 000 helyi zsidót végeztek ki a partizánok akcióját megbosszulandó.
Bár Antonescu személyes felelősségéről voltak viták, 280 000–380 000 zsidó halálért tartják felelősnek. Közvetlen felelősségét egy bizottság állapította meg, amelyet a Nobel-békedíjas Elie Wiesel vezetett, és amelynek jelentését 2004-ben a román kormány hivatalosan is elfogadott.
Nem is olyan régen a bukaresti legfelső bíróság felmentette Antonescut a béke elleni bűnök alól (a fő vádpont ellene). Ez meglepő módon a román sajtóban, politikában, és civil társadalomban nem kapott visszhangot, csupán a Moldovai Köztársaság Kommunistáinak Pártja és az Európai Baloldal tiltakozott. Később számos zsidó szervezet és az orosz kormány is tiltakozott. Ez az első eset Romániában, hogy egy százezrek haláláért felelős embert felmentenek egy ilyen fontos vádpont alól.

Conducător bukása

1943-ban a németek és szövetségeseik ellen fordult a hadiszerencse: a sztálingrádi vereség után szovjet ellentámadás indult nyugat felé. Rengeteg román esett el a harcokban, a hadsereg maradéka pedig erősen demoralizálódott, mire megérkeztek a Vörös Hadsereg alakulatai Romániába 1944augusztus 20-án. Három nap múltán Mihály király – akit néhány tiszt, fegyveres kommunisták és a Nemzeti Demokratikus Blokk támogatott – elrendelte Antonescu letartóztatását, átvette a kormány irányítását, hadat üzent Németországnak és visszaállította az 1923-as alkotmányt. A szovjetek augusztus 31-én értek Bukarestbe, fegyverszünetet pedig szeptember 12-én kötöttek a sikeresen kiugró románokkal, akik ezután a szövetségesek oldalán részt vettek a magyarországi és a szlovákiai harcokban. A háború lezárulása idejére a román emberveszteség majdnem egymillió főre rúgott. Antonescut a Szovjetunióban hallgatták ki, aztán kiadták hazájának, hogy háborús bűnösként ítélkezhessenek felette. A „nemzeti árulás peré”-nek nevezett háborús perben halálra ítélték 10 társával együtt május 17-énJúnius elsején lőtték agyon Bukarest külvárosában, a Jilava erőd börtönénél. (Forrás: Wikipedia)

2018. május 31., csütörtök

A dohányzás alulnézetben)









A palacsinta országonként más és más

 Kicsik és nagyok kedvence.

        A palacsinta eredete a római korba nyúlik vissza, neve latinul placenta. Ebből a szóból fejlődött ki ma használatos, népenként eltérő alakja. A palacsintának sokféle receptje ismert, az alaptészta lisztből, tojásból, szódavízből és tejből, valamint sóból, cukorból áll, amit országonként más arányban használnak.

Íme, néhány példa:
         A francia palacsinta a crepe névre hallgat, és élesztővel, sok tojással készül, ropogós, vékony tésztájú. Általában pikáns, édes szószokkal, öntetekkel tálalják.

         Oroszországban a blini nevet kapta, többnyire élesztővel készítik, búzakorpával vagy hajdinával. A tölteléket nem a kisült tésztára halmozzák, hanem belekeverik a tésztába, ami így vastagabb is lesz. Kedvelt töltelék a mák és az alma.

          Marokkóban ataif-ként ismert a palacsinta. Édes és sós változatban is készítik. Sós változatában a spenótos, darált húsos palacsinta a legismertebb. Ahogyan sok más arab édességet is, mézbe, cukorszirupba mártva fogyasztják.

          Az amerikai pancake elkészítéséhez sütőport vagy szódabikarbónát használnak, így a tészta könnyű és vastag lesz. Rendszerint édes öntetekkel, például juharsziruppal nyakon öntve tálalják.

         Itthon a palacsintát édesen és sósan is fogyasztjuk. A legkedveltebb töltelékek a kakaó, fahéj, túró, lekvár, mogyorókrém, esetleg különböző pudingok. Sós változata közül a hortobágyi húsos palacsinta a legismertebb, de gombával, és más zöldségekkel megtöltve is elkészíthető.
Forrás: Palacsinta, a megunhatatlan kedvenc (Házipatika)

Dohányzásmentes világnapra - - - - - - május 31.

           Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére tartják 1988 óta, hogy felhívja a figyelmet a halál megelőzhető okára és a dohányzással összefüggő betegségekre. Jelenleg világszerte több,  mint egymilliárd ember dohányzik, számuk 2025-re megháromszorozódhat. Évente öt-hatmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz.
          A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben, a felnőtt lakosság körében 20 százalék alá kívánják szorítani a dohányzók arányát. 2003-ban született a Dohányzás Ellenes Keretegyezmény (FCTC), amelyet Magyarország is ratifikált. Hazánkban minden harmadik felnőtt füstöl, s minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg. Az Országgyűlés módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, e szerint januárjától lényegében minden közös használatú zárt légterű helyen tilos a dohányzás.
Jóllehet a nők csak mintegy 20%-át teszik ki a világ mintegy 1 milliárd dohányosának, a dohányzó nők aránya emelkedik, a dohányzás reklámjainak célcsoportjává egyre inkább a lányok és asszonyok válnak. Különösen aggasztó, hogy a fiatal nők között nő a dohányosok száma. 151 országból származó adatok szerint a serdülő lányok 7%-a dohányzik, szemben a hasonló korú fiúk 10%-ával, egyes országokban pedig már megegyezik a számuk.
Kolombusz Kristóf nemcsak Amerikát fedezte fel, hanem megismertette a régi világgal a dohányzás szokását is. A dohánynak és a dohányzásnak egész könyvtárra való irodalma van, amely a kultúrtörténeten túl a dohány szociológiai, pszichikai, egészségügyi és egyéb vonatkozásait igyekszik kibogozni. Az „imádott” füst pedig ott gyűrűzik a  mai ember feje fölött, sőt egyeseknél annak egyik legfontosabb szükségletévé vált.
Jean Nicot, Franciaország portugáliai nagykövete – a dohány elterjesztője – álmában sem gondolta volna, mit jelent majd a dohány az emberiségnek. Önmaga sosem dohányzott, de a növény európai meghonosításával máig is viharokat kavaró folyamatot indított el. A nagy kérdés, hogy a dohány az istenek lehelete, vagy a Sátán gyomfüve-e, máig sem dőlt el.
A dohányzás hívei napjainkban érzelmi okokkal magyarázzák szenvedélyüket, ellenfelei nagy hangon, tudományos érvekkel harcolnak. Bármennyire is egyenlőtlen látszólag ez a harc, győzelemre egyik fél sem számíthat. Az igazság az, hogy amíg a két fél hevesen csatázik, az emberiség egy része vidáman pöfékelve nézi a vitát.
          A dohányt nyugaton egyre jobban megismerték, majd eljutott keletre és északra is. De amíg az akkori füvészkönyvek dísz- és gyógynövényként említik, Angliában és Hollandiában már dohányoztak is az emberek. Itáliába Giorlamo Benzoni hozta, Lisszabonból, ahol a pápai követ, Santa Croce valószínűleg még Nicot útján ismerkedett meg vele. Akkoriban egész Lisszabon a csodanövényről beszélt. Eközben Génua, Nápoly és Velence kikötőiben megforduló spanyol és portugál tengerészek megismertették az olaszokkal is a dohányzást. Olaszország kikötőiből Kelet-Európa felé vette útját a dohány. A Habsburgok magánkertjében hamarosan már mint dísznövényt termesztették.
Magyarországon az Apaffy, Báthory és Bornemisza-családok mint gyógynövényt használták. A dohány szó keletkezését egyesek úgy magyarázzák, hogy ősapáink a füstjét dohosnak találták és rosszul is lettek tőle, tehát dohot hány = dohány. Komolyabb nyelvészek a perzsa dochan szóból származtatják.
A civilizáció fejlődése együtt járt a dohányosok számának növekedésével. Azokat a károkat, melyeket a pszichés sérülések a lélekben okoznak, a modern ember úgynevezett élvezeti szerekkel igyekszik korrigálni. Az élvezeti szerek, mint nevük is találóan jelzi, kellemes hatásúak, de nagy mennyiségben vagy rendszeresen fogyasztva azonban károsak az egészségre. Azok, akik élvezeti szerekkel élnek, tudják, hogy ártanak maguknak, de akaraterejük túl gyenge ahhoz, hogy megváljanak szenvedélyüktől.
Érdekes szerepe van a háborús eseményeknek a dohányzás elterjedésében. A statisztikák szerint mindkét világháború után megnövekedett a dohányosok száma a háborút viselt országokban. (Források: Wikipedia, Dohánymúzeum)
A káros hatásoknak három fő forrása van: a hőhatás, a mechanikus hatás (pipázásnál) és a kátrányszármazékok hatása (ez a cigarettapapír égéséből ered). Pipázóknál az ajak- és nyelvrák, cigarettázóknál a gége- és tüdőrák a gyakoribb, mint a nemdohányzók között, továbbá a dohányzás a szív és érbetegségekre is káros kihatással van. A cigaretta szempontjából a filter sem igazán csökkenti a káros hatásokat. A dohányzás okozhat ajak-, szájüreg-, gége-, valamint nyelőcsőrákot, nikotintartalma miatt okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is (a dohány összességében a daganatos halálesetek 25%-át okozza). Ezeken túl okozhat még légzőszervi betegségeket, hörgőgyulladást, asztmát is. A nikotin jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben, például gyakran magas vérnyomást vagy koszorúér-betegségeket okoz. Ezenkívül károsítja az érfalakat, így okozója lehet agyérbetegségeknek, érszűkületnek, aneurizmának és érelmeszesedésnek

         Egy csattanós mondás: Ha felhagysz a dohányzással, ivással, szeretkezéssel, ne hidd, hogy tovább élsz. Csak úgy tűnik.