Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban (ma: Szivász; Törökország) eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel azonban igen vallásos életet élt és a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, keresztény testvérei a legközelebbi püspökválasztás alkalmával lelkük pásztorává választották. Balázs meghajolt a nép akarata előtt és ettől kezdve egészen a lelkek gondozására adta magát. Erre nagy szükség is volt, mert Keleten még mindig erősen dühöngött a keresztényüldözés. Konstantin császár társuralkodója, Licinius ugyanis önkényesen túltette magát a 313-ban kiadott milánói türelmi rendeleten és folytatta az üldözést.
Az üldözés Szebasztéba is elhatott, és elsősorban a nyáj főpásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől. A város közelében egy sziklaüregben vonta meg magát. A legenda szerint szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték.
Az üldözés Szebasztéba is elhatott, és elsősorban a nyáj főpásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől. A város közelében egy sziklaüregben vonta meg magát. A legenda szerint szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték.
Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt neki. Szebaszte pogány prefektusa – Agricola – azonban 316-ban elfogatta. Oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége nem tudta megmenteni, mert nem engedte harcolni őket. Miközben a katonák a városba vitték, amerre haladt, hívei mindenütt eléje vitték betegeiket, és ő a kereszt jelével meggyógyította őket. Például ekkor gyógyította meg a halszálkától fulladozó gyermeket is.
Agricola először nyájassággal akart Balázsra hatni. "Üdvözlégy Balázs – mondotta –, akit Agricola és az istenek kegyelnek". Mire a szent: "Légy áldott, jó Agricola; de áldott csak akkor leszel, ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök". Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet. Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra. De mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, vízbe fojtatta. A hívők emlékezete úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajaikban – főleg torokfájásban – az ő közbenjárását kérik, meghallgatást remélhetnek: „Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké”.
Agricola először nyájassággal akart Balázsra hatni. "Üdvözlégy Balázs – mondotta –, akit Agricola és az istenek kegyelnek". Mire a szent: "Légy áldott, jó Agricola; de áldott csak akkor leszel, ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök". Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet. Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra. De mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, vízbe fojtatta. A hívők emlékezete úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajaikban – főleg torokfájásban – az ő közbenjárását kérik, meghallgatást remélhetnek: „Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké”.
Sokfelé találunk Magyarországon is emléket Szent Balázsról. Közülük néhány: A Zselic dombjai között Somogy megyében, a Kaposvár–Pécs között húzódó 66-os főút mellett található 356 lakosú község neve: Szentbalázs. Balatoncsicsóhoz tartozik a Szent Balázs-templomrom.
Raguza (ma: Dobrovnik; Horvátország) 169 évig a Magyar Korona része volt. Védőszentjének Szent Balázst választotta. Ezt városszerte szobrok, festmények bizonyítják. (A fotómon a főbejárat, a Pilei-kapu látható Szent Balázzsal.)
Raguza (ma: Dobrovnik; Horvátország) 169 évig a Magyar Korona része volt. Védőszentjének Szent Balázst választotta. Ezt városszerte szobrok, festmények bizonyítják. (A fotómon a főbejárat, a Pilei-kapu látható Szent Balázzsal.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése