Érdekességek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról - nov. 7.

 

Sztálin szobra Budapesten

           "1917. november 7. napján Oroszország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az elnyomott népekkel, Lenin és Sztálin dicső Bolsevik Pártja vezetésével, megdöntötte a kapitalizmust s a földkerekség egyhatodán megteremtette a világ első szocialista államát: a Szovjetuniót" – áll abban az 1950-es törvényerejű rendeletben, amelyben állami ünneppé nyilvánították november hetedikét.

            A rendelet szerint nekünk, magyaroknak is van okunk ünnepelni ezt a napot, hiszen a Szovjetuniónak köszönhetjük a felszabadulást és a nemzeti függetlenséget, a kizsákmányolás megszüntetését. November 7. ezért "a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett hála ünnepe" is.

            A rendelet kihirdetése után a fővárosi tanács az Oktogont November 7. térre, a Nagykörút egy szakaszát Lenin körútra változtatta, az épülő Árpád hidat pedig Sztálinról nevezte el. A minisztertanács 1951-ben november 1. helyett november 7-ét nyilvánította munkaszüneti nappá.

            Az utolsó magyar ünneplésen a már pártelnökké buktatott, a világban folyó eseményekről mind kevesebbet tudó Kádár János posztját öröklő Grósz Károly magyar pátfőtitkár, miniszterelnök „nagy jóstehetséggel” üdvözölte Gorbacsovot, a SZU elnökét és a Kommunista Pár főtitkárát és Rizskov miniszterelnököt a jeles ünnep alkalmából: "A Szovjetunió és az egész haladó emberiség e nagy ünnepén szívből kívánunk Önöknek és személyükben a szovjet népnek további sikereket a szocializmusért, a haladásért és a békéért folytatott áldozatos küzdelmükben."

                              

De semmi sem úgy történt, ahogy tanították

            Nemcsak az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, hanem a Téli palotát sem ostromolták meg, és egyáltalán, a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították. De az már egy másik téma.
(Forrásként részleteket használtam: Index)