2015. december 11., péntek

Okos mondások velősen










Rostás Pálnak, az elfeledett magyar huszárnak szobrot emeltek a szlovénok

 Rostás Pál 1813. október 3-án a Napóleon csapatai elleni harcokban 60 francia gyalogos és hét lovas ellen küzdött az 5. Radetzky-huszárezred közhuszáraként. Egymaga negyedórán át kitartott, pedig harminc lövés érte, s ennek az akkori Wippach - szlovénül Vipava - lakói szemtanúi voltak. A franciák távoztával a halott vitézt és négy társát díszes temetésben részesítették a mai szlovén-olasz határhoz közeli, Trieszttől 40 km-re fekvő Budanje településen. Egy háromtornyú templom előtt, sírjuk fölé 1845-ben életnagyságú szobrot állítottak a helyi lakosok, az egykori bajtársaik és a Radetzky-huszárezred tagjai.
Felírása: „Rostás Pálnak Cs. és Kir. V-ik Huszár Ezred közvitézének, ki MDCCCXIII Octob. III-án e vidéken hátráló ellenség állását IV társaival kutató, hős elszántsággal egyedül reárohant LX gyalog s VII lovastól környezve Leonidásként óranegyedig az ellenfél bámulatára vívott, míg XXX golyótól érte a halál”
A több mint másfélszázados kőszobor időközben súlyosan megrongálódott, egyes részeit a Nova Gorica-i múzeum kőtárában őrizték, más részei pedig elvesztek, ám a megőrzött dokumentációk alapján lehetséges volt a restaurálás.
Máthé László, a ljubljanai magyar nagykövetség diplomatája 2010-ben így fogalmazott: miután a település megkereste a ljubljanai magyar nagykövetséget, úgy érezték, hogy kötelességük a magyaroknak is részt venniük a helyreállításban. Hangsúlyozta, hogy a példa azért is egyedi, mert manapság nem nagyon fordul elő, hogy Magyarországgal szomszédos állam polgárai kezdeményezik egy magyar emlék helyreállítását. „Kimondhatjuk, hogy a szlovén civil kezdeményezés nélkül a szobor helyreállítása nem történne meg, sőt, talán azt is elmondhatjuk, hogy a szobor létezéséről valószínűleg nem is tudnának a magyarok, akár Magyarországon, akár Szlovéniában”.
A 17 ezer euró jelentős részét, több mint 10 ezer eurót a szlovének állták. A fennmaradó részt mintegy 900 ezer forinthoz érkezett felajánlás magyaroktól az Egyesült Államokból, Romániából, Ausztriából és Szlovéniából is. A legnagyobb tétel magánembertől 100 ezer forint volt, míg a legnagyobb adomány Budavár önkormányzatától érkezett, 400 ezer forint. Ezt egészítette ki a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium adománya. (2013. december 11.)

2015. december 10., csütörtök

Érdekességek száz évvel ezelőttről - Járta az ököl, a fütykös, sőt a fejsze is

          Ha a Veszprémvármegye című, száz évvel ezelőtti hetilap decemberi számait lapozgatjuk, sok érdekességre, furcsaságra bukkanunk. Mazsolázzunk ezek közül.
*
Száz évvel ezelőtt kapott letelepedési engedélyt Veszprémben az első cigány család. A Kolompáros família sok jót tett a város polgárainak, ezért megengedték nekik, hogy a Felső-város végén sátrat verjenek. December közepén a hőmérő mínusz 16 fok alá süllyedt, az újság "örömmel jelentette", hogy az "öreg dádék és a kis rajkók" meg vannak elégedve az új tanyájukkal, vígan élnek.
*
A közbiztonságra mindig sokat adtak. Veszprémben, a Cserhát utca egyik házába beállított egy férfi, aki minden áron a "nagyságával" akart beszélni. A cselédlány azonban nem ijedt meg az erőszakoskodó csavargótól, hanem rendőrt hívott, aki azután "lefülelte a basáskodó kéregetőt" – írta mindenki megnyugtatására az újság.
*
Száz évvel ezelőtt a Szenteste és a Szilveszter is vasárnapra esett. Ebben az időben a vasárnap igazi ünnepnek számított, a munka is tilos volt. Vásárlási szokásaink azonban már ekkor is hagytak kívánni valót maguk után. Ezt ismerte fel Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, aki rendhagyó rendeletet adott ki. Ebben kifejti, hogy "a nagy közönség ezen ünnepek alkalmával szokásos bevásárlásokat rendszerint" az utolsó napon végzi, ezért a magyar királyi miniszterelnökkel és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően megengedte, hogy december 24-én és 31-én "az ipari és a kereskedelmi telepeken az ipari munka, illetőleg adásvevés egész napon át végeztessék".
*
Ufóhír is volt mindig, csak száz évvel ezelőtt égi tüneménynek hívták. Balatonkenesén megfigyelték, hogy este 8 óra után keletről indulva az égen óriási fenyőfához hasonló, mindig szélesedő fényes égitest haladt át, mely a Balaton egész hosszában, mint fényes tükör volt látható. A tünemény mintegy fél óráig tartott. A fénysugár külső szélei tündöklő fényt árasztottak, míg a közepe homályos volt.
*
A korabeli sajtó is foglalkozott a hóeltakarítással. Száz évvel ezelőtt december közepén jött meg a hó. Napokig esett. Sőt a hóval egyszerre és váratlanul érkezett meg a "metsző, szinte tűrhetetlen hideg"; mínusz 16 fokra esett a higanyszál. A veszprémiek örömmel fogadták – hiszen már előtte két évig nem volt hóesés –, "csörgős szánokon" repültek a fehér hómezőkön. Úgy látszik, akkoriban még nemcsak szóban készültek fel a télre, mert "nagyobb forgalmi akadályokkal nem kellett megküzdeni", mindössze néhány percet késtek a vonatok. Veszprémből "15 kocsi éjjel-nappal fuvarozta a havat" – számolt be az újságíró megelégedetten.
*
Egy gyilkos fejére 1500 forintot tűztek ki. Ez a forint akkoriban nagy pénz volt, mert egy mázsa kukorica 5 forintba került. (300 mázsa kukorica ma egy millió forintot ér.) Az ország csak azon nevetett, hogy elfelejtett a rendőrség személyleírást közölni.
*
Példaértékű hírt lehetett olvasni száz évvel ezelőtt. A Belügyminisztérium új "gyógyszer-szabvány"-t dolgozott ki a következő évre, mely a gyógyszerek árában "tetemes változást mutat"-ott. Ez manapság is el szokott hangzani, csakhogy akkor 58 gyógyszer ára olcsóbb lett, és egy sem emelkedett. Legjobban az antifebrin és az antipirin csökkent, 50-50 %-al. Lehet, hogy a gyógyszerek árát ma is a Belügyminisztériumnak kellene megállapítania?
*
A rendőri hivatal dobszó útján tette közhírré Veszprémben, hogy a kéregetéssel járó újévi köszöntés tilos.
*
Karácsony örömére "Jutas pusztán" a cselédek "kis mulatságot csaptak maguk között". Nem a legszebb karácsonyi hangulattal végződött, mert "a szesz annyira elbolondította a mulatozók fejét", hogy az ünnepség hatalmas verekedésbe torkollott. "Járta az ököl, a fütykös, ..sőt... a fejsze is". Még szerencse, hogy csak néhány embert kellett a kórházba vinni!
*
Az eladósodottaknak ajánljuk a figyelmébe: Az egyik úr, aki gazdag lányt vett feleségül boldogan nyilatkozott az újságírónak, rendkívül meg vagyok elégedve a nászéjszakámmal, mert "a hitelezőim éjjeli zenét rendeztek a tiszteletemre".
*
Korabeli vicc: A tárgyalás után az ügyvéd odaszól a védencének: Na! Nem mondhatja, hogy nem úgy beszéltem az érdekében, mintha a saját fiam volna! Mire a vádlott: Hát az is olyan nagy gazember, mint én?!
Veszprém város 18. századtól használt címere:

2015. december 9., szerda

A labdarúgás világnapjára (A nők és a foci) - december 9.

     Nagymamán nagyon szerette a focit. A hetvenes években a televízió az egyetlen egy  csatornáján ritkán tudott focimeccseket közvetíteni. De a magyar válogatottat abban az időben jegyezték a világban (három magyar is tagja volt a világválogatottnak: Albert, Farkas, Mészöly), a Fradi is megnyerte a Vásárvárosok Európa Kupáját ( az UEFA Kupa elődjét). Nagymamám kedvence ugyan ki lehetett volna más, mint Albert Flóri. Szegény édesapám mindig mondta neki, egy hetven éves asszony hogy nézhet focit? De más hölgyet is ismertem, ismerek, akik szeretik és értik is a focit. Dehát mi focisoviniszták szívesen élcelődünk a hölgyeken. Én is ezt teszem:



A hölgyeknek a figyelmébe ajánlom ezt a néhány idegesítő kérdés elkerülését, amit egy régebbi újságban találtam:


Lehet-e élet a Földön kívül?

A NASA rábukkant az első olyan bolygóra, amely rendkívül hasonlít a Földre. Paraméterei alapján simán lehet rajta a miénkhez hasonló élet. 600 fényévre van, egy szupertávcsővel fedezték fel. A tudomány mai állása szerint egy földi üzenet 600 évig száguld az űrben, míg odaér.
A Kepler 22-b az első olyan bolygó, ami a lakhatási zónán belül van, vagyis nincs túl meleg és túl hideg se ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén - számol be a felfedezésről az Index. A NASA szerint tudományos áttörés az űrtávcsőn észlelt első lakható bolygó.
NASA bejelentése szerint a Kepler-űrtávcsővel először figyeltek meg egy a Földhöz nagyon hasonló bolygót. A bejelentést nagy érdeklődés kísérte, mert előzetesen csak annyit lehetett tudni, hogy a NASA munkatársai és a Kepler-űrtávcső program tudósai mellett jelen lesz a Földön kívüli intelligens élet után kutató SETI Intézet egyik munkatársa.
A Kepler 22-b körülbelül 600 fényévnyi távolságra van tőlünk, a Földnél 2,4-szer nagyobb, és egy a mi Napunkhoz hasonló, úgynevezett G-színképtípusú csillag körül kering. A bolygó ráadásul az úgynevezett lakhatási zónában kering a csillag körül, a mérések szerint a bolygó átlagos csillagtávolsága körülbelül 85 százaléka a Földének, vagyis 15 százalékkal van közelebb napjához, mint a mi bolygónk a Naphoz. Így a Kepler 22-b-n az év is rövidebb, 289 nap alatt kerüli meg a bolygó a központi csillagát.
© vilagszam.hu 2011. dec. 6.