2015. december 5., szombat

Mikulás napjára - december 6. - - - Szent Miklós legendája

            Nagy öröm a gyerekek életében december 6-a, mert ekkor jön a Mikulás, aki a jóknak cukorkát, a rosszaknak meg virgácsot hoz, ki mit érdemel.
            Az a keresztény szokás, miszerint Szent Miklós neve napján a gyermekek ajándékot kapnak, egy régi legendán alapul. Miklós a kisázsiai Myra városában élt. A környező területen döghalál pusztított, mely gazdag szüleit is elragadta. Ő az örökségét a szegények között szétosztotta. Legendája több példát is említ, leggyakrabban a becsületes, de elszegényedett nemesember segítését szokták belőle idézni. Az Érdy-kódex erről így ír: Egy embernek „három leányi férjhez menendők valának. Minthogy nem volt neki mivel tartani vagy pedig becsületesen férjhezadni  hajadon laányait, tisztátalan életre akará kényszeríteni őket, hogy ezáltal magoknak és néki eledelt szerezhetnének. Amikor ezt Miklós meghallotta, egy zacskó aranyat éjjel a szegény ember házának félig kinyitott ablakán „beveté”.
            Csodatevő képességével is sok problémát megoldott, például éhezőket látott el olcsó búzával, süllyedő kereskedelmi hajót mentett meg, tolvajokat beszélt rá, hogy a lopott pénzt adják vissza, három megölt diákot feltámasztott.
            Halála után is több csodát tett, például egy gyereket kiszabadított a rabszolgaságból. Számtalanszor megszégyenítette és távozásra kényszerítette az ördögöt. De csak néhány száz évig nyugodhatott a szülővárosában, mert a keresztes vitézek 1087-ben a hamvait – az iszlám hitű törökök elől – Dél-Olaszországba, Bari városába menekítették. Ezzel a város Európa egyik legjelentősebb keresztény-központja lett. Az erkelyék méltó elhelyezésre emelték a San Nicola-székesegyházat, amely a román kori építészet egyik legszebb alkotása.
            A Mikulás szó cseh eredetű. Az ablakba kitett gyerekcipőbe csempészett ajándékozás szokása pedig osztrák közvetítéssel került hazánkba mintegy másfél száz esztendővel ezelőtt.
            A görögkeleti egyháznak, így a magyarországi görög katolikusoknak Miklós a legtiszteltebb szentje. Alakja ott van az ikonosztáz négy főképe között.
            A házasság, az anyaság oltalmazója. Patrónusa még a gabonakereskedőknek, a pékeknek, a vászonszövőknek, a borkereskedőknek, az ügyvédeknek, a patikusoknak, az olajárusoknak, a vízimolnároknak, a hídépítőknek, a raboknak, a zarándokoknak és sok közösségnek, céhnek. A párizsi egyetem ihletésére a három feltámasztott diák emlékére a középkorban a tanulók is védőszentjüknek választották.
            Finnországban – Lappföld fővárosa és Veszprém testvérvárosa –, Rovaniemi közelében lakik a világ legfőbb Mikulása (finn neve: Joulupukki). Magyar testvére a Pest megyei Nagykarácsonyba költözött néhány évvel ezelőtt. Neki megírhatják a gyerekek kívánságukat, aki utána egyezteti a szülőkkel. Csoportokat – a nagy érdeklődés miatt – nagyon korán be kell jelenteni.

A lappföldi Mikulás levelekre válaszol (Fotó: Népszabadság Online)

2015. december 4., péntek

Humor a nagyvilágból









Szent Borbála napjára - december 4.

          Szent Borbála kultusza a középkorban terjedt el, a leginkább tisztelt szentek egyike lett. Sok város, hivatás választotta védőszentjének. Az örökös veszedelemben élő bányászok a leggyakrabban Borbálához fordultak, mint segítőszenthez, s tették meg védőszentjüknek, hívták segítségül végszükségben.
             Hogyan lehetett ilyen ereje egy húszévesen már vértanúhalált szenvedett leánynak?
            A szép és okos Borbála atyja – a nikodémiai Dioszkorosz – egy lakótoronyba zárva őrizte. Amikor ennek ellenére keresztény lett, atyja feljelentette. Előbb a torony fala, majd egy szikla nyílt meg előtte, hogy elmenekülhessen. A rejtekhelyét eláruló pásztor bárányai sáskává változtak. Borbálát bebörtönözték, többször megkínozták, végül 306-ban saját apja lefejezte, akit ezért hazatérőben a villám agyonsújtott.
            A bányászokon kívül a részére épített torony miatt az erődítmények, az építőmesterek és a kőművesek is védőszentjüknek tartják. A tűzvész elleni védekezés okán a harangokra is ráfestették az arcképét. (A 8. században szokásba jött, hogy égiháború idején a tüzet okozó villámcsapás ellen harangozás imádságra figyelmeztette a híveket, ugyanis az első villámhárítót csak 1752-ben állították fel.) Így vált a harangöntők védőszentjévé is.
            A lőpor feltalálása után, melyet a villám és a tűz egyesült erejének tartottak, a tüzérek védőszentje is lett. Ezt segítette az is, hogy az ágyúcső is ugyanabból az anyagból készült, mint a harangok, és az ágyúkat is a harangöntők készítették. V. Károly német-római császár (uralkodott: 1519–1556) még azt is előírta, hogy a tüzéreknek az ágyú elsütése előtt Szent Borbála segítségét kell kérniük. A középkorban a városok lőportornyaikat szívesen ajánlották oltalmába, hogy mentse meg őket a véletlen robbanástól. A hegymászók is hozzá fohászkodtak, hogy hárítsa el a vihart és a villámlást.
            A millennium évében Magyarországon – egy középkori torony maradványa miatt – nevéről falut kereszteltek el. (Szentborbála ma Szerbiában található.)
            A népi hiedelem azt tartja, hogy ha a cseresznyefa ágát Borbála-napon, december 4-én bevisszük a szobába, karácsonyig kivirágzik. Ez a hagyomány azt is jelenti, hogy a virágzó vessző Borbálán keresztül a szeretetet viszi a szívekbe, és ott állandósul, kivirágzik.
            A jegyesek kiválasztásának egyik módja is e naphoz fűződik. A hajadonok hét-kilenc ágat helyeznek el egy pohárba. Minden ágra egy-egy férfinevet tartalmazó cédulát kötnek, s amelyik ág előbb kivirágzik, az azon lévő név viselőjétől várják el, hogy Borbála nevében feleségül kérje őket.
(A fenti írásomnál felhasználtam a Tapolcai Hírlapban 1997. dec. 4-én megjelent cikkem. A képet a petrilla.hupont.hu honlapon találtam.)

2015. december 3., csütörtök

Az egészségügy görbe tükörben

Egészséges ember nincs, csak rosszul kivizsgált beteg.
Addig kell vizsgálni, amíg betegségre bukkanunk.

Doktor Úr! Mégis mi a bajom?
Türelem! Legkésőbb a boncoláskor kiderül.

Dohányzik?      –Nem.
Iszik?               –Nem.
Akkor mitől tiltsam el?

Műtét.
Főorvos Úr! Sokáig operálunk még?
Operálunk? Én azt hittem boncolunk.

A legtöbb ember nem a betegségébe hal bele, hanem az orvosságaiba. (Moliere)

A tigrisek mindennapjaiból














NOSZTALGIA - a muszaka elkészítése

          2011. december 3-án írtam ezt a bejegyzést. De olyan jól nézett ki a muszaka, hogy most nosztalgiából megismétlem, hátha elkészíti valaki.
          Szokásom, hogy reggel, felébredés után bekapcsolom a rádiót, felteszem a teavizet és bekapcsolom a számítógépet. Amikor a TV elkezdi az adását, akkor a Juventust TV-nézésre váltom át. Az Opera Cafét kedvelem a hét végéken. De az csak 7 óra után kezdődik. Addig az M2-t szoktam nézni. Az "Anyanyelvi szószóló" nagyon hasznos, jól gördülő, kiváló műsor, bár gyanakszom, hogy a két szereplő édesanyja mellett mindössze én nézem szerte a Kárpát-medencében. Ma, pontosan 6.00 órakor Grécsi László egy példamondatot olvasott fel, melyben szerepelt a "muszaka" szó. A kiválóan felkészült műsorvezető nagy hirtelen azt mondta: mi az a muszaka? Grécsi válasza: "görög nemzeti étel, olyan harmadik fogásnak jó".
           Nem hagyott a kisördög nyugodni, kutatni kezdtem az interneten. A legtöbb receptajánlónál görög ételnek írják. De van, aki töröknek. A görögök olyan 3 órás elkészítési időt írnak, az ide válaszott török mindössze 50 percet ír. És mindegyik másként adja meg a receptet. Ez olyan, mint a mi gulyásunk, amit mindenki másként készít. A török-görög ételeredet meg olyasmi, mint például a mi töltöttkáposztánk, lecsónk, amit mi magyarnak tartunk, de igazából a töröktől tanultuk a 150 év alatt. És szerintem jobban is csináljuk!
(Az itt látható képet a "Görögország az utazók szemével" elnevezésű honlapon találtam.) Mindenkinek ajánlom kipróbálásra!
Recept varázs honlapról
Muszaka (török étel)
beküldő: kati1005 főzés: 50 perc nehézségi fok: könnyű
·                                 A padlizsánokat szétvágjuk, megsózzuk. Ha a magja már barna, ferdére állítva, lenyomatva állni hagyjuk, hogy kicsurogjon a kesernyés leve. Közben a húst - lehet csak sertéshúsból is készíteni - a megtisztított nyers sárgarépával, burgonyával és vöröshagymával együtt ledaráljuk - a zöldségeket reszelhetjük is, és a vöröshagymát apróra vágjuk. Az egészet kevés olajon átfuttatjuk és sóval, őrölt borssal ízesítjük, majd fedő alatt, időnként megkeverve, puhára pároljuk.
·                                 Ezután a padlizsánszeletek egyik oldalát lisztbe mártjuk és forró olajban, csak a lisztes oldalát, átsütjük. Megfelelő méretű edényt - tűzálló tálat, vagy tepsit - kiolajozunk, zsemlemorzsával meghintjük, az alját kibéleljük a padlizsánszeletekkel, úgy, hogy a pirított oldaluk legyen felül, pár szelet paradicsomkarikát helyezünk rá.
·                                 Majd rásimítunk egy réteg húst, majd újra padlizsánszeletek és paradicsom következik, újra hús és újra padlizsán, úgy rétegezzük, hogy végül a tetejére padlizsánszeletek és paradicsomkarikák kerüljenek. Ezután ráöntünk egy csésze csontlevest és előmelegített sütőben, az első 10-15 percben lefedve, 180 °C-on átsütjük.
Tipp:
Az eredeti recept szerint palacsintával fedik le

Hozzávalók 4 személyre:
·                     10 db padlizsán
·                     0.5 kg darált sertéshús
·                     0.5 kg darált marhahús
·                     10 dkg sárgarépa
·                     20 dkg burgonya
·                     20 dkg vöröshagyma
·                     2 dl étolaj
·                     1 kg paradicsom
·                     10 dkg liszt
·                     zsemlemorzsa
·                     só, őrölt bors
·                     csontlé, lehet leveskockából

2015. december 2., szerda

Hogyan mozog a pénz? - a humor szemszögéből

        Franciaországi, kis hegyvidéki szállodába érkezik egy turista, és megkérdezi van-e üres szoba kiadó, és letesz egy 100 euróst a pultra. A szállodatulajdonosa megörült, mert mostanában igen pangott az üzlet, és a legjobb szoba kulcsát adta a vendégnek, aki el is indult fölfele a lépcsőn, hogy elfoglalja a szobáját.
- A tulaj fogta a 100 euróst, átrohant a henteshez, kifizetni az előző heti adósságát, és visszament a szállodába.
- A hentes fogta a 100 eurót, és elrohant a gazdához, hogy kifizesse a hitelbe kért disznót, és visszament a boltjába.
- A gazda rohant Jennyhez, a helyi örömlányhoz, hogy kifizesse annak szolgálatait, és ment vissza a farmjára.
- Jenny rohant a szállodába, hogy kifizesse a múlt héten kivett szobák árait, és letette a 100 euróst a pultra.
       Ebben a pillanatban jön le a lépcsőn, és megy a pulthoz a turista, és közli, hogy a szoba nem felel meg. Visszakapja a 100 euróst, és ezzel elment. Tulajdonképpen senki nem csinált semmit, és mégis mindenki kifizette az adósságát.
Na, ennyit a pénzmozgásról, és a gazdaság fellendüléséről! – szögezi le a kapott anyag. De itt valami mégsem stimmel. De mi?

2015. december 1., kedd

Vörösmarty Mihály születésnapjára - 1800. december 1.

          Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. - Pest, 1855. november 19.) Költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
          Egyik kedves versem első versszakával és egyik kedves szobrommal tisztelgek előtte:
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vízen?
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig így volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett.
Húzd, ki tudja, meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.
(1854)
            A költő leghíresebb szobra Budapesten – a róla elnevezett téren – található. A carrarai márvány ülőszobrot Kallós Ede alkotta 1908-ban, a haraszti mészkő talpazat építésze Telcs Ede. A mellékalakok 275 cm-esek. 330 cm magas szobor felirata a Szózat első sora: "Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar". Körülötte a társadalom minden rétegének képviselői énekelnek, Vörösmarty hallgatja. A bal sarokban a Szózat megcsendülésére a munkás leteszi pörölyét, átöleli a feleségét és a kisfiát. Egy kislány bokrétát tart, baljával megfogja a füzért tartó nő kezét, mellette díszmagyarruhás férfi, akihez leányka simul. Jobboldalt nőalak karján csecsemővel, előtte iskolásfiú. Öreg paraszt botjára támaszkodik, mellette zászlótartó. Kisdiák énekel. A szélen földműves és parasztlány áll. Hátul ülő úrilány és felnőtt diák, mellettük pásztorfiú. A jobboldalon párja egy parasztlány, idős asszony unokájával.