2018. május 12., szombat

Sült csirke zöldségraguval

Hozzávalók
- egy 1,5 kg-os csirke 
- 12 dkg vaj 
- 50 dkg paradicsom 
- 20 dkg burgonya 
- 1 mk. fahéj 
- 1 mk. fehér bors 
- 10 dkg gomba 
- 10 dkg sárgarépa 
- 10 dkg tök 
- só 
- 1 l forró víz

Elkészítés
            A csirkét megtisztítjuk, majd a combokat rajtahagyva szétszedjük. A vajat felhevítjük, majd megpirítjuk benne. Utána kiszedjük, és a vajra rátesszük a felkockázott burgonyát és a többi zöldséget. Megfuttatjuk rajta, majd a húshoz adjuk. sóval, borssal és fahéjjal ízesítjük, majd rátesszük a felszeletelt paradicsomot. Felengedjük a vízzel, és felfõzzük. Utána közepes hõmérsékleten, lefedve készre fõzzük. 
           A csirkét a raguval és egy kis fõzõlével meglocsolva tálaljuk.

A breznai kiáltvány - 1703. május 12.

            A breznai kiáltvány, vagy brezáni pátens, vagy brezáni kiáltvány a legnevezetesebb okirat a II. Rákóczi Ferenc által kiadott pátensek (a korabeli latin szaknyelvben a latin patens jelentése az parancs, törvényerejű rendelet, elöljárói engedélyirat, nyíltparancs, nyílt levél volt) sorában.
            1703. május 6-án kuruc felkelők, Esze Tamás tarpai jobbágy a felkelő parasztok vezetője, és az ott bujdosó Rákóczi és Bercsényi személyesen találkozott a lengyelországi Brezán (Brezna, Bržezan, régi magyar nevén Brezán, lengyel nevén Brzeżany) várában.
                1703. május 12. keltezéssel II. Rákóczi Ferenc herceg és Bercsényi Miklós gróf kiadta a "nemes és nemtelen" országlakosokat hadba hívó " Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós.…" kezdetű „breznai kiáltványt”. Ennek a fegyverbe szólító pátensnek három magyar nyelvű példánya, a szabadságharc publicisztikajának első emléke, Bercsényi kézírásában maradt fenn, melyeket Thaly Kálmán fedezett föl

Szövegéből:
Mi Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Fejedelem és Gróff Székesi Bercsényi Miklós. Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthon lakós igaz magyaroknak Istentől minden jót kívánunk. Nem lehet oly magyar, hogy az eddig Magyarországon törvénytelenül, Isten és igazság ellen hatalmaskodó és minden rendet képtelenül sanyargató idegen nemzetnek kegyetlenkedését, portiózó s képtelen adóztató zaklatásait, szabados törvényeinknek szakgatásit, nemzetünknek és szabadságunknak megvetését és már láb alá vetetteknek csúfolásit elégségesen nem érzette s nem értette volna…
(…)
Azt mindazonáltal előre is nagy tilalommal tilalmazzuk, hogy Istennek áldása rajtunk maradhasson s az országnak minden rendi irtózás nélkül való bizodalmat vehessenek és az szegénységnek teljes nyomorúságinak megváltása, nem változása következzék: senki, sem külön, sem csoporttal, sem sereggel, akármeily vallású egyházi személyt, templomot, cintermeket, klastromokat, nemesi lakos személyeket, nemesi házokat, kastélyokat, útonjárókat, kereskedőket ne háborgasson, falut, várost, malmot ne égessen, prédáljon; hanem az előljáróknak eleikben adott s vélek közlett mód szerént keresvén az ellenséget, mindenekben csendes istenes egyértelemmel legyenek, magok s hazájok javára.
Költ Lengyelországban Brzezán várában, 12. May 1703"

2018. május 11., péntek

Emberi bolondságok










Okos gondolatok









Miskolc város napjára - május 11.


          Miskolc az évszázadok során a diósgyőri koronauradalom egyik mezővárosa volt. Az önálló várossá válás feltétele volt ezen fennhatóság alóli kiválása, amely 1875-1876. között történt meg intézményeinek és haszonvételi jogainak a magyar kincstártól történő megváltása által. 1870-ben kelt törvény Miskolcot a rendezett tanácsú városok közé sorolta. Ez alapján a város közigazgatási és gazdasági kérdéseiben a döntéseket a vármegye hozta. Ahhoz, hogy a vármegye fennhatósága alól kikerüljön, törvényhatósági joggal felruházott városi címet kellett elérnie. Ennek megadására viszont csak  az Országgyűlés volt törvényileg felhatalmazva.
          Ezért folyt küzdelem 1871-től 1907-ig a város és megye között, amelyben sok várostörténeti jelentőségű személy vett részt az évek során. Tarnay Gyula alispán és Lévay József főjegyző ellenezte a megyétől való elszakadást, míg Soltész Nagy Kálmán és utódja Szentpáli István elkötelezettje volt az önállósodásnak, de az ügy mellé álltak Lichtenstein József, Horváth Lajos és Bizony Ákos képviselők is. De ahhoz, hogy célhoz érhessenek, magasabb körökben is meg kellett nyerni személyeket, így gróf Andrássy Gyula belügyminisztert, vagy Wekerle Sándor miniszterelnököt. Később ezt a város díszpolgári címmel honorálta.
          A "Miskolc rendezett tanácsi joggal felruházott város" címet adományozó oklevelet Ferenc József magyar királytól kapta a város.

          Címerében két évszám szerepel, 1907. mint a beterjesztés és elfogadás dátuma és 1909. mint az érvénybe lépés dátuma. Egy évet kapott arra a város, hogy rendezze ügyeit a vármegyével.
          Az adománylevél záradékában szereplő 1909. pünkösd hava 11. vagyis május 11-ike lett 1993-tól a város napja, amikor is Ferenc József és Zichy Aladár a király személye körüli magyar miniszter kézjegyéve ellátott.
 Diósgyőrben a Hámor Étterem és a Kilián Gimnázium
 Miskolc-Tapolcán az Anna és a Csónakázó tó
 A "Villanyrendőr"
De jó lenne fiatalnak lenni, és itt sétálgatni, mint hajdan!!!!!

2018. május 10., csütörtök

Világséta

 Spanyolország - Alhambra (Granada)

Brazília

Budapest

Törökország - Cappadocia

Franciaország

Hong Kong

Indonézia

Koppenhága

Miskolc-Diósgyőr

Olaszország - Piemonte

Pompei

Párizs - Opera

Madaras képek