2018. január 27., szombat

Megszívlelendő igazságok - tömören

 










Búvártól kért segítséget a delfin - 2013.


Nem mindennapi esetet sikerült filmre vennie egy búvárcsapatnak: búvárhoz úszott segítségért egy horgászzsinórba gabalyodott delfin Hawaii partjainál. Az állat békésen tűrte, hogy a búvár letekerje az uszonyára tekeredett damilt.
          Egy csapat könnyűbúvár az ördögráják éjszakai életét figyelte 2013. január 11-én Kona-sziget partja mentén, amikor hirtelen delfinsipítást hallottak, és egy palackorrú delfin úszott feléjük. A delfin egyenesen az expedíció vezetőjéhez, Keller Laroshoz úszott. Hosszan és komótosan úszkált a búvárok körül, majd egyszer csak Laros körül kezdett el körözni és folyamatosan a hasát mutatta neki. Ahogy közel jött és hozzám nyomakodott, egyértelművé tette, hogy segítséget kér – mondta a profi búvároktató és ördögrája-szakértő.
            „Hamar észrevettem a bal első uszonyára tekeredett zsineget, amely az egész testét körbefogta, és a horog is beleállt. Teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy tőlem akar segítséget kérni. Megpróbáltam letekerni. Kiszedtem a melluszonyba akadt horgot. A zsinór a szájából lógott ki és szorosan rátekeredett az uszonyára. Megpróbáltam kézzel lefejteni a damilt, de féltem, hogy fájdalmat okozok neki, illetve még jobban megsebesíthetem az állatot, így elővettem egy kést, hogy azzal vágtam le” – mondta Laros.
A búvár hozzátette, hogy az állat türelmesen és békésen tűrte a hosszú műveletet. A búvároktatónak sikerült eltávolítani a horgot és a zsinór jó részét, de amikor a többi búvár is csatlakozott hozzá, és megpróbálták a maradék zsinórt is leszedni, akkor a delfin elúszott, és nem tért vissza többé. Sajnos nem sikerült az összes béklyótól megszabadítani, mert a vízi emlősnek idővel fel kellett mennie a felszínre levegőért, de legalább a horgot és a sérülést okozó zsineget eltávolították róla.
A búvároknak videón is sikerült megörökíteniük az esetet, amely nemcsak szívmelengető, de egyben az első olyan felvétel, amelyen az látható, hogy egy vadon élő állat az emberektől kér segítséget.
A delfin intelligenciája az emberével vetekszik?
Az ember intelligensebb a delfinnél, igaz, éppencsak – derült ki pár éve egy amerikai tudósok által végzett kutatásból. A kutatók a palackorrú delfinek szürkeállományát vizsgálták behatóan, hogy pontos ismereteket szerezzenek. A kutatások során kiderült: a delfinek némileg kisebb agyállománnyal rendelkeznek, ezzel szemben agyuk erősebben barázdált és nagyobb a felülete – ez utóbbi kiegyenlítheti a "hiányzó" tömeget. A palackorrúak agyának barázdáltsága különösen a neocortexet, vagyis az agykéreg külső rétegét érinti, ami felelős az összetettebb gondolkodásért és az öntudatért.
Az ember és a delfin közötti intelligenciaverseny továbbra is szoros, egy "vesztes" kiléte azonban már nyilvánvaló: az emberszabásúak – például a csimpánzok és a gorillák – a palackorrú delfinekhez és más delfinfajtákhoz képest is jelentős hátrányban vannak.
Az emberszabásúak agya mindössze kétszer olyan nagy, mint a hasonló méretű állatok átlagos agymérete. A delfineké ezzel szemben ötszöröse annak, mint azt testméretük alapján várni lehetne, az emberé pedig hétszerese. Az emberszabásúak a más szempontokat – többek közt az agy felépítését – tekintve is jócskán elmaradnak a delfinektől.
A palackorrúak minden követelménynek eleget tesznek, amelyek szerint az egyes példányokat egyéniségként lehet kezelni – vélekednek bizonyos tudósok. Egyaránt vannak pozitív és negatív érzéseik, érzelmeik. Öntudattal is bírnak, és képesek megszabni viselkedésüket. Észreveszik magukat a tükörben – erre az emberen és az emberszabásúakon kívül csak ők képesek. Megismerik egymást, és tisztelettel közelítenek társaikhoz. A palackorrúak meg tudnak oldani összetett feladatokat, mindezt analitikusan és tervszerűen teszik.
Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók és kevesen tudják, hogy egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság, de ez nem túl gyakran esik meg. Nagyon ritkán fordul elő az, hogy az embert is megtámadják.
(2013-as eset volt)

Szent Száva ünnepe - január 27.

      Szent Száva a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító I. István szerb fejedelem legkisebb fia. A bizánci műveltség szellemében nevelkedett, erősen vonzódott a szerzetesi életmódhoz. 1192-ben vette fel a Száva szerzetesi nevet, és vezető szerepet vállalt a szerbiai egyház életében. Kialakította a szerb egyház szervezetét, nyolc püspökséget alapított, rendezte a kolostorok működését, iskolákat és kórházakat hozott létre, összeállította az első szerb jogszabály-gyűjteményt. 1220-ban a pápától engedélyt kapott arra, hogy a mindenkori szerb ortodox érsek áldja meg a szerb király koronáját. A Szentföldről való visszatértében, az akkori bolgár fővárosban – Tirnovoban – halt meg 1235-ben. Két évvel később I. István Ulászló szerb király a dél-nyugat szerbiai Mileševa kolostorba vitette át Szent Száva ereklyéit, amit 1594-ben Szinán török pasa a bánáti szerbek lázadásának megtorlásaként a Nándorfehérvár (ma: Belgrád) melletti Vracsar mezején nyilvánosan elégettetett.
            Tevékenységének eredményeként Szerbia civilizációs forradalmon ment át, melynek köszönhetően a magába forduló szerb kultúra az európai kultúrák családjának egyik tagjává vált, s a kor legfejlettebb bizánci (balkáni) műveltségét közvetítő keleti kereszténységgel kapcsolódott össze. A szerbség legkedveltebb középkori személyisége ma is a legnagyobb tiszteletnek örvend: Szent Száva a szerb oktatás és a kultúra védőszentje. Ünnepe – január 27-e – munkaszüneti nap a szerbiai iskolákban.
            Magyarországon a szerbek (régebbi nevükön: rácok) az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség, lélekszámuk a 2001-es népszámlálási adatok alapján 3816. A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. A Trianoni Magyarországon 43 templomuk van (pl: Ráckevén, Esztergomban, Szentendrén, Egerben, Székesfehérváron), az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is.

2018. január 26., péntek

Az első félév végére - Iskolai dolgozatokból csemegék

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A karlócai béke - 1699

A trianoni békediktátum 100. éves évfordulóján (2020. június 4.) fog megjelenni összefoglalóan az Országhatártúra útikalauz. Ebben szerepelni fog Karlóca bemutatása is.  Információ: www.orszaghatartura.hu

Karlóca (régi magyar neve Karomszerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovcihorvátul Srijemski Karlovcinémetül Karlowitztörökül Karlofça) város és járás Szerbiában, a Vajdaságban. Bár földrajzilag Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a Dél-bácskai körzethez lett sorolva.

Fekvése

Újvidéktől 11 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.

Története

1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 
1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Szerém vármegyéhez tartozott.
A Békekápolna belülről és a béke szövege
 
III. Ahmed szultán
 (Elsődleges forrás: Wikipedia)

Ausztrália ünnepére - január 26.

Az Ausztrál Államszövetség a hatodik legnagyobb területű ország a Földön. Az Ausztrália Nap (Ausztralia Day) nemzeti ünnepük, az első fehér telepesek megérkezésének napja (1788.).


Ausztráliáról írt útikalauzaim

Ausztrália címere

A 12 apostol szikla

Oszlopok sivataga (Pinnacles Desert)

Valabit etetek Beke Palival 2004. januárjában

Teveverseny
 
Kakadu Nemzeti Park

2018. január 25., csütörtök

Okosan a tojással

Vízbe téve a friss tojás lesüllyed az edény aljára. Ha feljön a víz színére, már nem friss, ugyanis a tojásban levő légbuborék idővel növekszik, a friss tojásnál ez egész kicsi.
A friss tojás sárgája feltörés után szép domború, ha lapos, akkor nem friss.
Ha a forrástól számított 8-9 percnél tovább főzzük a tojást, akkor szürkés-feketés réteg alakul ki a sárgája felületén.
Tegyünk egy megmosott tojáshéjat a húslevesbe, ha igazán szép tükrösre akarjuk főzni! A lyukacsos mészváz, ugyanis szűrőként működik.
Ha a mészkedvelő növényeink, például a kaktuszok földjébe egy kevés összetört tojáshéjat teszünk, javítjuk a föld Ph-értékét.
A komposztálóban is jó helyen van a tojáshéj, javítja a komposzt ásványianyag összetételét.
A veteményesben, a palántákat megvédhetjük a csigáktól, ha összetört tojáshéjat szórunk az ágyásra.
A vemhes állatok szervezetének is sok mészre van szüksége, ezért adjunk a kutya-, cicamamáknak tojáshéjport! A port úgy készítjük, hogy a megmosott tojáshéjat sütőben kiszárítjuk, utána összetörjük, megdaráljuk. Egyébként ezt magunk is ehetjük kalciumforrásként.

Érdekességek a diktatúra jellemrajzához - Sztálin kapcsolata harcostársaival

            A diktátorok közel sem egyformák – mint sokan hiszik. Erre a legjobb példa: ritka volt az olyan, aki saját híveit, bizalmasait, támogatóit bebörtönöztette, sőt megkínoztatta, és  teljesen érthetetlenül meg is ölette. De olyan csak egy volt, aki idegenek előtt ezzel még kérkedett is. Ez volt maga Sztálin, a Gazda! Példának bemutatom Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara c. könyvének 478. oldalon írtakat:
            „Decemberben Charles De Gaulle Moszkvába látogatott, hogy aláírjon egy szövetségi és együttműködési szerződést. … A díszvacsora idejére megrekedtek a tárgyalások. Ugyanakkor ez nem akadályozta meg Sztálint, hogy De Gulle legnagyobb rémületére lerészegedjen. … Molotov után a pezsgőt vedelő Sztálin folytatta a köszöntők sorolását. Rooseveltet és Churchillt dicsérte, miközben De Gaulle-t félreérthetetlenül figyelmen kívül hagyta, majd saját környezetét vette sorra. Kaganovics tiszteletére is pohárköszöntőt mondott. –Bátor ember. Tudja, hogy ha a vonatok késnek – szünetet tartott –, akkor agyonlőjük! Gyere ide! Kaganovics felállt, és vidáman koccintottak. Ezután Sztálin a légierő parancsnokát, Novikovot magasztalta: – Jó marsall, igyunk az egészségére! Persze ha nem végzi jól a dolgát, felakasztjuk! (Novikovot hamarosan letartóztatták és megkínozták.)
            Azután Hrulevre mutatott. – Jobban teszi, ha minden tőle telhetőt megtesz, vagy lógni fog, nálunk ez a szokás! Jöjjön ide! – Látva a De Gaulle arcára kiülő ellenszenvet, így folytatta: – Az emberek szörnyetegnek gondolnak, de amint látja, viccesen fogom fel. Lehet, hogy egyáltalán nem is vagyok olyan borzalmas!
            Molotov megszólította francia kollegáját, Bidault-t, akivel a szerződésről kezdett vitatkozni. Sztálin intett nekik, majd odakiáltott Bulganyinnak: – Hozd a géppisztolyokat! Likvidáljuk a diplomatákat!”

Korabeli humor:
            Sztálin nagy beszédet tart, amikor a harmadik sorban valakire nagyon rájön a köhögés. Hosszasan köhög, Sztálin vészjóslóan félbeszakítja beszédét és megkérdezi:
-Elvtársak, ki zavarja köhögésével a beszédemet?
            Senki nem jelentkezik, mire Sztálin Berijához, a politikai rendőrség főnökéhez fordul: –Berija elvtárs, kísérje ki az első sort!
            Az első sorban ülőket kiviszik, lövések hangja szűrődik be..
            Pár perc múlva a köhögési jelenet megismétlődik, a harmadik sorban ülő elvtárs ismét nem jelentkezik. -Berija elvtárs, kísérje ki a második sort!
            Berija teljesíti az utasítást, újabb lövöldözés hallatszik.
            A göthös elvtársra újból rájön a köhögés, s mivel most már a harmadik sor következik, hogy a sorában ülő társait megmentse, Sztálin kérdésére elhaló hangon jeletkezik.
            Mire Sztálin így fordul Berijához: –Berija elvtárs, az én kocsimmal vitesse el ezt a szegény, beteg elvtársat a Kreml ügyeletes orvosához, és mindenki jól jegyezze meg, a szocializmusban a legfőbb érték az ember!

A fentebbi leírásban szereplőkről:
            Kun Miklós szerint Molotov: A szovjet Robespierre hitt a terrorban, sosem szánakozott, ha barátainak és azok feleségeinek halálos ítéletét kellett aláírnia. Sztálin Molesteinnek, vagy kedvesebben Vecsánknak becézte.
            Richard Pipes szerint Vjacseszlav Mihajlovics Molotov (1890–1986) a leghosszabb életű régi bolsevik, bizalmas munkatársa Leninnek és Sztálinnak is. Az Oroszországi Kommunista Párt Központi Bizottság titkára, majd (1926 után) a Politbüro tagja. Az 1930-as években szovjet kormányfő. 1939-től külügyminiszter. Aktívan közreműködött a sztálini gazettek végrehajtásában. Ennek ellenére Sztálin kis híján a vádlottak padjára küldte. Sztálin halála utántól 1956-ig újra külügyminiszter. 1957-ben, amikor az Állami Ellenőrzési Minisztérium élén állt, „pártellenes tevékenység” vádjával eltávolították a szovjet kormányból. 1962-ben a pártból is kizárták. Tagkönyvét azonban 1984-ban Andrej Gromiko, egykori helyettese, az akkori külügyminiszter személyes közbenjárására visszakapta.

            A képen látható: 1. Konsztantyin Uhnov, a moszkvai tanács elnöke, 2. Karl Bauman, a moszkvai pártszervezet feje, 3. Mihail Tomszkij, 4. Mihail Kalinyin, 5. Lazar Kaganovics, 6. Anasztaz Mikojan, 7. Molotov. A kisfiú Artyom Szergejev, aki Sztálin családjában nevelkedett, később a szovjet hadsereg tábornoka lett. Az első három nem élte túl a Nagy Terror időszakát
            Richard Pipes szerint Mihail Petrovics Tomszkij (1880–1936): Már 1917 előtt belépett a bolsevik pártba. A szovjet-oroszországi szakszervezetek vezetője. Öngyilkosságot követett el, miután 1936-ban egy kirakatperben „jobboldali elhajlással” vádolták meg.
            Mihail Kaganovics volt a legelővigyázatosabb és legbátortalanabb. Kamasz korában iskolába is alig járt, nagy nehezen kitanulta a cserzővarga mesterséget. Az 1920-as évek legvégére a szovjet birodalom második-harmadik embere lett. Az ukrán parasztok és a kubani kozákok kitelepítésének kegyetlen irányítója. Kezén rengeteg vasutas, műszaki értelmiségi, pártmunkás vére szárad. Ugyanakkor példás családi életet élt. Sztálin életében a nevét viselte a moszkvai metró, melynek építését ő irányította. Mindenkit túlélt Sztálin környezetéből, még az általa is épített Szovjetunió végének kezdetét is megélte; 1991-ben hunyt el. Lánya, Maja férjhez ment, öt gyereket szült, és gondozta apját idős korában, bár csak pár évvel élte túl. Egy kis ukrán település szülötte.
            Kun Miklós szerint Kalinyin: Paraszti származású, derűs kormányfő, valóságos nőfaló.
Források:
Kun Miklós könyvei
Richard Pipes: Az ismeretlen Lenin ( XX. SZÁZAD INTÉZET, Kairos Kiadó, 2002.)
Simon Sebag Montefiore: Sztálin. A vörös cár udvara. (Alexandra, 2007.)

NOSZTALGIA - Clearwater Beach (USA - Florida) - 2013. január