2017. január 21., szombat

Ágik köszöntése


Vicces állatos képek











Okos gondolatok












Zaragozai Szent Vince napjára - - - január 22.,

Ismeretlen festőtől; 16. század
Neve latin eredetű (Vincentinus), jelentése győzedelmes.
         Szent Vince élete: Szent Vince hispániai (spanyol) vértanú, Szent Valér zaragoza püspökének diákja. A Római Birodalom Hispánia részén 304-ben Valenciában börtönbe vetették. A keresztény hite miatt megkínozták a zarragozai diakonátust, de ő nem tagadta meg a hitét, és a kínzások következtében meghalt. A halottat kitették a város melletti rétre, és a monda szerint az égből leszállt egy madár, és a hullát marcangoló vadakat elriasztotta. Ezután zsákba varrták és bedobták a tengerbe, de a hullámok mindig kivetették a partra. A kínzók vezetője – miután nem tudott megszabadulni a hullától és érezte, hogy az áldozat milyen állhatatos –, felkiáltott: Vicentus! (Azaz győzedelmes.) Nem tudta hitében megváltoztatni, de halála után sem tudott megszabadulni tőle. Csontjait Valenciában őrzik.
            A keresztényüldözés után Vincét szentté avatták, és a halászok, valamint a szőlőtermesztők, borászok védőszentje lett, bár egyetlen leírásban, kódexben sincs arra utalás, hogy a szőlőhöz, borhoz bármi köze lett volna.
            Szent Ágoston több prédikációt mondott a szent tiszteletére.
            Szent Vince tisztelete főleg Franciaországban terjedt el. Hogy a szent a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható. Szent Ágoston több prédikációt mondott a szent tiszteletére. Portugália, Lisszabon patrónusának tekinti. Sok templom viseli a nevét, Rámában például nem kevesebb, mint három! A koronázási paláston is megjelent alakja. Kopasz nádor a nagyváradi székesegyházban (ma: Oradea; Románia) oltárt emelt tiszteletére.
            csongrádi Szent Vince borrend nem véletlenül vette fel éppen ezt a nevet. Szerintük a homokos talajon való munka épp oly gyötredelmes, és kitartást igénylő, mint amilyen Szent Vince élete volt. A borrend Vince napi köszöntője: „Ha megcsordul a Vince, megtelik a pince. Régi igazság ez. Igaz-e jó Vince? Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!”.
            Tiszteletére kápolnát, templomot nyilván azért nem szenteltek Magyarországon a szőlőhegyeken, mert búcsúnapját télidőben nem tudták volna méltóképpen megünnepelni. Ez alól kivétel azonban a Sárospatak közelében lévő Szentvincehegy, a helybeli nép ajkán Szemince, amelyen a középkorban (1238) a szőlők között dominikánus klastrom állott.

            
Népi hagyományok, szokások: A magyar nyelvterületen Vince napjának időjárásból a vincellérek, borászok az őszi szőlőtermésre következtettek. Ezen a napon kimentek a szőlőbe, a fagyott szőlőből egy darabot levágtak, ezt nevezik Vince-vesszőnek. Ezt otthon vízbe tették, és hajtásaiból jósoltak az az évi szőlőtermésre. Nagyon nagy hidegben a rügyek elfagynak, és így ki sem hajtanak. A népi időjóslás alapján „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”, azaz ha Vince napján esik az eső, akkor sok borra számíthat a gazda. Általában január közepén a nagy hidegek megszűnnek, és elkezdődik a felmelegedés, ezért mondja egy másik mondóka: „ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince”!       moldvai csángó magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:
„Fényes Vince, tele pince. Ködös Vince, üres pince!”.
            A Vince-napi időjárási regula a vajdasági magyarok körében így szól:
„Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod!”.
            Az 1799-es Kalendáriom szerint: „Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.”
            szőlősgazdák Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmát, és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.
            Elterjedt szokás volt az is, hogy a szőlőterület széleit szentelt borral vagy szentelt vízzel locsolják meg.
            Még nem is olyan régen, a pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni; ezt nevezik Vince napi pincejárásnak.
            A kopácsi gazdák zseniális hagyománya szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Érdekes, de a Bács megyei Topolyán (ma Horvátországban található) várható kukoricatermésre jósolnak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek – tartják.
            A csongrádi Szt. Vince borrend Vince napi köszöntője: „Ha megcsordul a Vince, megtelik a pince. Régi igazság ez. Igaz-e jó Vince? Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!”.
            Ópusztaszeren Szekszárd, Siklós, Balatonfüred városok minden évben méltó ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről.

            Mikszáth Kálmán mondta: „Nem vagyok barátja a bornak. Elhibázta az öreg Noé, mert mielőtt az első szőlőtőkét elültette volna, megáztatá egy oroszlán, egy majom, egy disznó és egy bárány vérében. Azért aztán vagy oroszlánná vagy majommá vagy éppen báránykává, esetleg disznóvá válhat tőle az ember”.

2017. január 20., péntek

Csetneki-Juhász Balázs: Sajóládi emlék

        A kocsma sem a régi már,
Nem lehet a falakon érezni
A nikotin szagát,
A füstöt sem lehet vágni rég,
A budoárból a szellő nem hozza már
A sörnek húggyal kevert illatát.
Már a kocsma sem az, amit volt.
Én maradtam olyannak, ahogy jöttem,
Az emberek közül csak  azokhoz kötődtem,
Kik hozzám jók maradtak,
De  magamból a többieknek
Mégis többet adtam.
Hát értük vagyok én a gyütt-ment                                 
A régi, mégis idevalósi.

Milyen emberi!










Az eredeti franciasaláta receptje

Franciasalátának gyakorlatilag csak mi hívjuk; a világ nagyobbik részén Olivier-salátaként, vagy orosz salátaként ismerik, de ezek mind kissé eltérnek a hazánkban ismeretes verziótól, ami eredetileg levesből szedett zöldségekből készül, némi almával és uborkával megbolondítva.
A titok nyitja abban rejlik, hogy minden összetevőt pont ugyanakkorára kell vágni, a mennyiségeket természetesen ízlés szerint lehet változtathatni.
Hozzávalók: 20 dkg zöldborsó, 20 dkg sárgarépa, 10 dkg krumpli, 10 dkg karalábé, 10 dkg alma, 10 dkg csemegeuborka, 3 tojás, 2 evőkanál mustár, 4 dl olaj, 1 fél citrom, só, bors.
Elkészítés ideje: 1 óra.
Elkészítés menete: Semmi bonyolult nincs ebben az ételben, inkább kissé macerás. A zöldségeket meg kell főzni egyenként, az alma és a csemegeuborka kivételével, arra kell figyelni, hogy ne legyenek túl puhák, inkább maradjanak ropogósak. Amíg főnek, el lehet készíteni a majonézt: a tojások sárgáját el kell keverni a mustárral, majd fel kell önteni olajjal, sózni és borsozni kell mindenki kedve szerint, valamint bele kell facsarni a fél citrom levét.
Ha minden kész van, nincs más dolog vele, mint összekeverni a zöldségeket a majonézzel és már fogyasztható is, de nem árt neki, ha áll egy napot előtte a hűtőben.
Köretnek és magában is kiváló étel.

Konkoly-Thege Miklós születésnapjára - január 20.

           Konkoly-Thege Miklós (1842-1916) a jeles csillagász, asztrofizikus és műszerkészítő  Pesten és Berlinben járt egyetemre. 1871-ben, amikor ógyallai kastélyának tetején saját kedvtelésére  elkezdte vizsgálódásait, még egyetlen működő csillagvizsgáló sem volt Magyarországon. 1890-ben nevezték ki az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójává. Ő szervezte meg az előrejelző szolgálatot és az ő idejében adták ki az első térképes időjárás-jelentéseket. Rendkívül sokoldalú ember volt. A csillagvizsgáló műszerek tervezése és építése mellett tudományos munkákat írt gőzhajókról, mozdonyokról, kiváló fényképész hírében állt, és zenét is komponált. Egyik alapítója volt a Magyar Filharmóniai Társaságnak. Emlékét az MTA csillagvizsgálójának neve őrzi.
            A tudományos igényű csillagászati kutatások újraindítása is személyéhez fűződik, aki ógyallai (ma: Hurbanovo, Szlovákia) birtokán 1871-ben egy 4″-es távcsővel és egy meridánkörrel kezdte el a rendszeres megfigyeléseket. A napfoltmegfigyelések 1872-től az időjárás szabta keretek között rendszeresen folytak. A „magánészlelde” új épületében 1874-től egy 10,5″-es tükrös Browning-teleszkóppal, 1881-től egy 10″-es Merz-refraktorral végezték a különböző égitestek megfigyelését. Ezek az eredmények rávilágítottak az üstökösök és a meteorok közötti rokonságra. A színképi megfigyelések értelmezésére laboratóriumi munkákat is folytattak, amelynek első eredményeiről 1884-ben számoltak be az MTA-nak.

2017. január 19., csütörtök

Skót viccek

Bemegy a skót a vendéglőbe, sorra eszi a legjobb ételeket, majd szól a pincérnek:
–Főúr, kérem! Kinek kell fizetni?
A pincér magától értetődő könnyedséggel: –Hát nekem!
–Huh! – sóhajt fel a skót megkönnyebbülve, már azt hittem, nekem!

A skót bemegy az orvoshoz, és azt mondja: –Doktor úr, szálka ment a nyelvembe.
–Az meg hogy történhetett?
–Hát, az úgy kezdődött, hogy kiborult a whiskym a padlóra ...

Hogyan oszlatja fel leghamarabb a skót rendőr a tüntető tömeget?
–Leveszi a sapkáját, és kéregetni kezd.




Mi a különbség az angol és a skót között, miután levágták a hajukat kopaszra?
- Az angol dicsekszik az új frizurájával, a skót meg eladja a fésűjét.

A skót azt kérdi a haverjától:
- Mondd csak, hogyan tudtál leszokni a dadogásról?
- Tudod, egyszer háromszoros áron kellett Glasgow-ból Londonba telefonálnom...

Két skót fogad, hogy melyikük ússza meg olcsóbban a vasárnapi templomi adománygyűjtést. A gyűjtés alkalmával az egyikük gyorsan egy pennyt dob a perselybe, mire a másik megszólal:
- Ezt ketten adtuk.

A skót családban az anya aggódva szól férjéhez:
- Drágám, a kisfiunk, már két napja ugyanazt a cukorkát szopogatja.
- Nem baj, legalább spórol.
- Jó, jó, de azért már tényleg ki kéne csomagolni!

Bemegy a skót az önkormányzathoz, hogy nevet szeretne változtatni. Megkérdi tőle a tisztviselő:
- Miért szeretné megváltoztatni a nevét?
- Találtam egy doboz névjegyet.

Giccsparádé