2017. január 19., csütörtök

Skót viccek

Bemegy a skót a vendéglőbe, sorra eszi a legjobb ételeket, majd szól a pincérnek:
–Főúr, kérem! Kinek kell fizetni?
A pincér magától értetődő könnyedséggel: –Hát nekem!
–Huh! – sóhajt fel a skót megkönnyebbülve, már azt hittem, nekem!

A skót bemegy az orvoshoz, és azt mondja: –Doktor úr, szálka ment a nyelvembe.
–Az meg hogy történhetett?
–Hát, az úgy kezdődött, hogy kiborult a whiskym a padlóra ...

Hogyan oszlatja fel leghamarabb a skót rendőr a tüntető tömeget?
–Leveszi a sapkáját, és kéregetni kezd.




Mi a különbség az angol és a skót között, miután levágták a hajukat kopaszra?
- Az angol dicsekszik az új frizurájával, a skót meg eladja a fésűjét.

A skót azt kérdi a haverjától:
- Mondd csak, hogyan tudtál leszokni a dadogásról?
- Tudod, egyszer háromszoros áron kellett Glasgow-ból Londonba telefonálnom...

Két skót fogad, hogy melyikük ússza meg olcsóbban a vasárnapi templomi adománygyűjtést. A gyűjtés alkalmával az egyikük gyorsan egy pennyt dob a perselybe, mire a másik megszólal:
- Ezt ketten adtuk.

A skót családban az anya aggódva szól férjéhez:
- Drágám, a kisfiunk, már két napja ugyanazt a cukorkát szopogatja.
- Nem baj, legalább spórol.
- Jó, jó, de azért már tényleg ki kéne csomagolni!

Bemegy a skót az önkormányzathoz, hogy nevet szeretne változtatni. Megkérdi tőle a tisztviselő:
- Miért szeretné megváltoztatni a nevét?
- Találtam egy doboz névjegyet.

2017. január 18., szerda

Csetneki-Juhász Balázs: Éneklő kaszás

Peng az acél, a múlás kaszáját élezi,
Fogy az acél, fogy a kő,
A kasza éle csak nő, csak nő
Óceánon, habzó tengeren túl,
Mint visszhang visszajajdul,
A mező gyászban áll!
Hullanak a szép fűszálak, hullanak,
Hullanak a szép mezei vad virágok,
Mert hullaniuk, mert halni kell!
Beléjük hasít halálfejes pengő kasza,                     
Sirató dal: fájdalmas
Győzelmi ének: mámoros,
Legyőzött és győző együtt álmodott álma,
Ez a jövőnk, így vagy úgy,
De rendet vágni kell!
Rendet, mert a mező, a világ elvadul,
Elszabadult lovak jönnek,
Gazdátlan csordák, dőzsölő gyomok,
Mindent eltakar a gaz, a nap is elfakul.
 
Tudósok jönnek, okosak,
Mindent megismernek, minden részletet,
Megnéznek a holdról, mikroszkóp
Mélyéből mindent feltárnak, amit lehet,
Letesznek örök bölcs szabályokat,
A jövő belőlük merít,
De az úr a kasza élén a fenőkő egyedül,                     

Jön a gép, csikorog, dohog,
Csorognak belőle olajmázos napok.

A mezőnek is hiányzik a kasza,
A kaszáló éneke, izzadtsága, lepergő szaga,
Hiányzik a csend, a táncoló, langyos szellő,
A dudorászó, békés bárányfelhő.

Gazdagabb lesz az új fű
És szebb lesz a mezei virág,
Mert viszi magával ősei kincseit
És az éneklő kaszást.

Skót viccek - James Watt skót mérnök születésének évfordulójára - 1736. január 19.



Bemegy a skót a vendéglőbe, sorra eszi a legjobb ételeket, majd szól a pincérnek:
–Főúr, kérem! Kinek kell fizetni?
A pincér magától értetődő könnyedséggel: –Hát nekem!
–Huh! – sóhajt fel a skót megkönnyebbülve, már azt hittem, nekem!

A skót bemegy az orvoshoz, és azt mondja: –Doktor úr, szálka ment a nyelvembe.
–Az meg hogy történhetett?
–Hát, az úgy kezdődött, hogy kiborult a whiskym a padlóra ...

Hogyan oszlatja fel leghamarabb a skót rendőr a tüntető tömeget?
–Leveszi a sapkáját, és kéregetni kezd.


Mi a különbség az angol és a skót között, miután levágták a hajukat kopaszra?
- Az angol dicsekszik az új frizurájával, a skót meg eladja a fésűjét.

A skót azt kérdi a haverjától:
- Mondd csak, hogyan tudtál leszokni a dadogásról?
- Tudod, egyszer háromszoros áron kellett Glasgow-ból Londonba telefonálnom...

Két skót fogad, hogy melyikük ússza meg olcsóbban a vasárnapi templomi adománygyűjtést. A gyűjtés alkalmával az egyikük gyorsan egy pennyt dob a perselybe, mire a másik megszólal:
- Ezt ketten adtuk.

A skót családban az anya aggódva szól férjéhez:
- Drágám, a kisfiunk, már két napja ugyanazt a cukorkát szopogatja.
- Nem baj, legalább spórol.
- Jó, jó, de azért már tényleg ki kéne csomagolni!


Bemegy a skót az önkormányzathoz, hogy nevet szeretne változtatni. Megkérdi tőle a tisztviselő:
- Miért szeretné megváltoztatni a nevét?
- Találtam egy doboz névjegyet.


Árpád-házi Szent Margit halála napjára - január 18.


Sík Sándor: Himnusz Szent Margitról
Mosogat a konyhán a királylány, Szívében az égi bárány.
Halat is tisztít, követ is súrol. Példát vesz a szelíd Úrtól.
Margit! Sápadtnak látszol, Sápadtan virágzol, Ugye, valaki vezet,
Valaki fogja a kezed, Szíved lánggal ég,
Jézus, Jézus a tiéd!
Kihalt a város, sötét a föld és messze még az ég.
De nem magányos, akinek Jézus fogja a kezét.
Oltár előtt térdel a királylány, Nézi őt az égi bárány.
Hazája bűnét egymaga bánja, Hajnalig tart az imája.
Szegény királylány, magyar hazádért égő áldozat.
A bárány lakomáján a mérhetetlen boldogság fogad!
             Nemzeti dinasztiánk egyik szentje, 1270. január 18-án halt meg. A katolikus egyház e napot tette ünnepnapjává.
            A tatárok elől a dalmát tengerpartra menekülő szülők – IV. Béla és felesége, Laszkárisz Mária bizánci királylány – fogadalmat tettek, hogy saját maguk és országuk szabadulása esetén születendő gyermeküket, ha az leány lesz, Istennek ajánlják fel. Margit Klisszában (ma: Klis; Horvátország) látta meg a napvilágot 1242. január 27-én. Amikor három és fél éves lett, a veszprémi domokos apácák zárdájába került. A rend ekkor még csak néhány évtizede létezik, női kolostoraik a belső, misztikus jámborság őrhelyei voltak. A veszprémi kolostor – Bertalan püspök alapítóleveléből kiolvasható – 1240-ben már készen állott, és lakott volt. A tényt az is bizonyítja, hogy a tatároktól elszenvedett muhi vereség után a királyi családdal Dalmáciába menekülők között öt veszprémi apáca is található. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a kislány Veszprémbe, a Séd völgyi zárdába került.
            Margit társnőitől semmiben sem akart különbözni. Ha jobb minőségű ruhát volt kénytelen magára venni, a konyhába sietett, hogy ott a kormos fazekak mosogatása és a felszálló por ruháját befeketítse. A hét veszprémi év alatt kezdte a cilíciumviselést (vezeklőöv) is.
            Tízéves korában átköltöztetik a főváros, Buda melletti Nyulak szigetére (ma: Margit sziget), hogy a családhoz közelebb legyen. Itt fokozottabban sanyargatta testét, lelkét. Példának idézek a 13. században íródott Legendáriumából: "Megfürödni pedig vagy az ő lábait megmosni bokáinak fölötte az ő szemérmességének, tiszta szüzességének miatta, ez őneki mindenestől idegen vala". A betegek ápolásában is kitűnt.
            Magyarország – a tatárdúlás ellenére is – nagyhatalomnak számított, így keresték barátságát. A szövetség megpecsételésének leggyakoribb módjának az uralkodóházak közötti házasságkötést tartották. Anjou Károly, IX. (Szent) Lajos francia király öccse, majd a lengyel király is jelentkezett Margit kezéért. Az ország és a család számára is legelőnyösebb kérőt, Ottokár cseh királyt – Európa akkori egyik hatalmának uralkodóját – Béla el is kísérte a zárdába. A tizennyolc éves hercegnő ekkor még nem tette le a végső, ünnepélyes fogadalmat, így a pápával kiváló kapcsolatokat ápoló uralkodónak könnyű lett volna megszereznie a Szentszék felmentését. A találkozón Ottokár kedveskedni akart Margitnak, így szépségét kezdte dicsérni. Erre ő azt válaszolta, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem ilyen szemtelenségnek még egyszer kitegye magát. Néhány év múlva IV. (Kun) László a magyar hadsereggel Habsburg Rudolf mindössze ötszáz lovast számláló csapatának megsegítésére sietett. A morvamezei csatában maga Ottokár is elesett, a Habsburgok felemelkedése pedig elkezdődött. Örök talánya marad a történelemnek az a kérdés, mi lett volna a Habsburg-család, valamint Magyarország későbbi sorsa, ha Margit ebben az időben Prágában a Hradzsin úrnője?
           Margit elgyötört teste azonban huszonhét éves korában súlyos lázba esett, s tizenkét napi szenvedés után – 1270. január 18-án – elhunyt. Sírjánál a temetés után számos csoda történt, ezért bátyja, V. István király (uralkodott: 1270–72) felterjesztette szentté avatását. Ismeretlen okból azonban a kérés nem teljesült sem akkor, sem később, amikor Károly Róbert (uralkodott: 1310–42), Hunyadi (I.) Mátyás (uralkodott: 1458–90), III. Ferdinánd (uralkodott: 1637–57) is ugyanezzel a kívánsággal fordult Rómához. Végül 1789-ben hivatalosan is engedélyezték tiszteletét, majd 1943-ban XII. Pius pápa szentté avatta.
            Sírját mintegy 250 évig a zarándokok rendszeresen látogatták. A török 1541-ben elfoglalta Budát. Előtte az apácák elhagyták a kolostorukat, Margit földi maradványait előbb Nagyváradra, majd Nagyszombatba, végül Pozsonyba menekítették. 1615-től a pozsonyi klarisszák (női ferencesek) apácák őrizték Margit csontjait.  1782-től II. József német-római császár, magyar király csak a tanító és a betegápoló szerzetesrendeket engedélyezte. Ekkor a klarissza apácákat is elbocsátották. Ezután Margit évszázadokon keresztül gondosan őrzött földi maradványainak nyoma veszett. A Margit-szigeten lévő jelképes sír arra emlékezetet, hogy egykor itt helyezték „örök nyugalomra” a sokat szenvedett királylányt.

Ady Endre: Szent Margit legendája (részlet)
Vallott nekem a Nyulak-szigete
Regék halk éjén. Ime a titok:
Királyi atyja klastromba veté
Legendák szűzét, fehér Margitot.

Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.
Ájulva hullt egy durva szó miatt.
S robogtak a királyi udvaron
Hajrázó, vad, bozontos férfiak.
……….
És Jézusnak áldozzák Margitot,
Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.
Képek:
–Városkapu dombormű, Abony (2000)
–Szent Margit szűz (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásból.)
–Margit-szigeti sírjára gyertyát teszek 2017 halottak napja előtt
–Molnár József: Árpád-házi Szent Margit halála (1857)
(Forrás: Részleteket felhasználtam a Veszprémi 7 Nap 1997. január 15-i számában megjelent cikkemből.)

2017. január 17., kedd

Antalok köszöntése

Antalok köszöntése


Vicces állatos képek













A hóemberek világnapja előtt a hóról - január 18.

Gréczi Margit: Téli patak (70x53 cm)
            A tél legnépszerűbb ismertetőjele az összefüggő hótakaró. Vajon barátunk-e, vagy ellenségünk a sokszor fél méternyire, vagy ennél is vastagabbra hízó fehér lepel?
            A hótakaróval bezárt levegő hőszigetelő hatása biztosítja vetéseink áttelelését, mivel az őszi gabona a mérsékelt fagyot még károsodás nélkül elviseli. Hosszantartó, zord teleink általában hóban is bővelkednek és a tartós fagyok idején a vetéseket már hóbunda oltalmazza. Ennek ellenére – a mi éghajlatunkon – nem számíthatunk teljes biztonsággal a hó védelmére: előfordul, hogy előbb beállnak a fagyok, mint ahogy a hó leesik.
            A hó súlya okozta káros jelenség az úgynevezett hótörés. Ez abból áll, hogy a nagy tömegben hulló, tapadós, nedves hó rárakódik a fák ágaira, és letördeli őket. A nedves hóból már az egy centiméteres réteg is négyzetméterenként átlagosan két kilogramm tömeget jelent, így egy-egy kiadós havazás négyzetméterenként akár egy mázsányi terhelést is okozhat. A nedves hó főként a fenyveseket károsítja, mivel ott a sűrű lombozat miatt egy-egy fán nagyobb felületre rakódik rá a hó.




A barátságról őszintén













Reményi Ede a nemzet hegedűse születésének évfordulójára - - - - - 1828. január 17.

                    185 évvel ezelőtt, 1828. január 17-én született Miskolcon Reményi Ede hegedűművészünk, eredeti nevén, mint Hoffmann Ede. Még gyerekként elkerül szüleivel Egerbe, ahol a cisztercieknél tanul. A bazilika karnagya tanította  hegedűre és felfigyelve tehetségére 1843-1846. között Pyrker János érsek támogatásával folytatja Bécsben zenei tanulmányait, és ennek végeztével előbb Győrben, majd Pesten ad koncertet. Gróf Széchenyi István ajánlatával kerül ki előbb Párizsba, majd Londonba.
          A szabadságharc alatt Klapka hadtestében szolgál, ezt követően Görgey tábori hegedűse lesz. A világosi fegyverletétel után emigrálni kényszerül, Törökországon, Franciaországon keresztül Angliába kerül. Itt Jersey szigetén ismerkedik meg Viktor Hugóval. 1855-ben Amerikában koncertezik.
          Felesége kérvényére és Liszt Ferenc közbenjárására 1859-ben amnesztiát nyer Ferenc József uralkodótól, így hazatérhet Magyarországra. A pesti Nemzeti Színházban tartott koncertjén eljátszotta a tiltott Rákóczi indulót, ezért két hónap eltiltással büntetik. Koncert körútján bejárta a felvidék településeit, Munkácson megismerkedett Plotényi Nándor (1844-1933) hegedű- és zongoraművésszel, aki tanítványa, majd koncertjeinek kísérője lett.
         Liszt, Brams és Wagner kortársaként fellépett Magyarországon kívül Törökország, Afrika (Egyiptom), Ázsia és Ausztrália városaiban de még Londonban 1864-ben Viktória királyné udvari hegedűse lett.
          Koncertjeinek bevételéből jelentős összeget fordított jótékonysági célokra, így támogatásával állítottak szobrot Pesten Petőfi Sándornak (Duna-part) és Széchenyi Istvánnak.
          Hazájában 1891-ben visszatérve adott még közel 50 koncertet, majd  családjával Amerikába vándorolt és ott is élt élete végéig.
          A nyughatatlan természetű Reményi Ede 1898. május 15-i fellépésén, San Franciscóban a pódiumon érte a halál. Holttestét New Yorkban az Evergreen temetőben helyezték végső nyugalomra két gyermeke jelenlétében, de felesége betegsége miatt nem lehetett ott a temetésén, amelyen megjelent Edison, a híres feltaláló is. Felesége a miskolci születésű Fáy Gizella lett, akinek apja a virtuóz Fáy Antal zongoraművész volt.

Ismertebb dalai közül néhány:
      Repülj fecském.
      Hull a fának a levele.
      Isten hozzád édes, Isten hozzád kedves, visznek engem a sírba.

          A lexikonok születési helyeként hol Egert, hol Miskolcot tüntették fel, és a dátumok is eltérően szerepeltek. Reményi Ede születése 100. évfordulója megünneplésére készülő Lévay József Egyesület igazgatója, Bank Sándor derítette ki kutatásai során a pontos időpontot, 1828. január 17-ét. A Miskolci Szemle 1928. 7-8-9. számában emlékeztek meg a világhírű muzsikusról. 1928. december 9-én avatták márványtábláját, amelyre egy német művész által róla készített plakett másolata került. Készítője a budapesti Ficzek Károly öntő, művész volt és amely a miskolci Zenepalota koncertterme előterében található.
Ezen kívül a Petőfi és Meggyesalja utcák között viseli nevét utca Miskolcon, emléktáblával jelölve. A Miskolczi Napló 1914. március 4-i száma adta tudtul, hogy letétként a Borsod-Miskolczi Múzeumban helyezték el nagyértékű naplóját, amelynek sajnos azóta nyoma veszett. Ebben a naplóban volt található az 1860. szeptember 16-án a gömöri Rimaszombatban tartott koncertje után Tompa Mihály (1817-1868) költő által bejegyzett versrögtönzése, amely nem szerepel költeményei kiadásaiban. Befejezésül álljanak itt e sorok:
        "  Húzzad! Húzzad
        De vidúlást és felejtést
        Ne adj nékünk a hangokban,
        Hogy bánkódjunk - emlékezzünk,
        Sebünk szívünk fájjon jobban!

        A bút, ezt a terhes felhőt
        Bűvös dallod szét ne űzze!
        De rendítő zengelmiben
        még olajat önts a tűzre. -
            Húzzad! Húzzad!! - "

          Arany János szintén írt verset ezen emlékkönyvbe Nagykőrösön az  1859. május 18-án a Farkas Elek házánál tartott lakoma alkalmával, Reményi unszolására. A költő ezt a rögtönzést nem is akarta megjelentetni, de végül is ma már megtalálható összes költeményei kiadásában, " Reményinek - Emlékkönyvbe" címmel. (Bejegyezte: Bodnár László)