2017. január 6., péntek

Csetneki-Juhász Balázs: Örök szerelem

         
Messzi erdő lágy ölén ring a méla csend,
Az úton jössz felém, szemedben béke,
Homlokodon a végtelen,
Szívedben szerelem, szerelem.
Nyár van, fák levele meg se rezzen,
Valahol a távolban egy fakopács veri
A tam-tamot, múlik a nyár, múlik a szerelem,
Vissza fogni nem tudod, majd jönnek az őszi ködök,
Jönnek a tél hidegek, minden emléked elsorvad,
Szétmállik, mintha nem lett volna soha sem,
De te akkor is jössz felém az úton,
Homlokodon a végtelen,
Szívedben szerelem, szerelem.
Messzi erdő csalitosának titkot rejtő
Sűrűjében egy tavaszi reggelen
Boldog kismadár énekli
Szerelem, szerelem,
Örök szerelem.

Öltönyös világ, avagy miért tarunk itt?

            Volt egyszer egy pásztor, aki egy magányos helyen a juhait legeltette. Egyik nap megáll mellette egy vadonatúj metálszürke hatalmas limuzin. A vezetője egy  elegáns öltönyös, magabiztos fiatalember. Megkérdezi a pásztort: –Ha megmondom magának, hogy hány juha van, nekem ad egyet?
            A pásztor ránéz a fiatalemberre, aztán a békésen legelésző nyájra, és nyugodtan azt mondja: –Rendben. A fiatalember odamegy az autójához, összeköti a mobiltelefonját a notebookjával, az Interneten felmegy a NASA oldalára, GPS helymeghatározójának segítségével letölt egy megfigyelő műhold képet a környékről, megnyit egy adatbankot, egy szkennelő-programmal, összeszámolja a juhokat, majd egy 15 oldalas jelentésben kinyomtatja. Aztán odafordul a pásztorhoz, és azt mondja: –Pontosan 87 juha van itt a környéken.
            –Igaza van, – válaszolja a pásztor. –Válasszon ki egy juhot magának. –A fiatalember kiválaszt egy nem túl nagy, de szép bundájút, beteszi az autó csomagtartójába. A pásztor ránéz, egy kicsit gondolkozik, aztán megszólal:
            –Ha megmondom magának, hogy mi a foglalkozása, visszaadja? A fiatalember nagyképűen rábólint. A pásztor erre azt mondja:– Maga tanácsadó. – Honnan jött rá? - kérdezi.
            –Nem volt nehéz. – feleli a pásztor.
            –Először is: idejön anélkül, hogy bárki is hívta volna. –Másodszor: egy juhot akart fizetségül, hogy megmondja nekem azt, amit úgyis tudtam.  –Harmadszor: fogalma sincs arról, amivel én foglalkozom. Úgyhogy most adja szépen vissza a pulikutyát!

2017. január 5., csütörtök

Mindig az az alkohol!












NOSZTALGIA - ÖT ÉVE TÖRTÉNT --- Az egerészölyv 2012. év madara volt

            A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979. óta választja meg az év madarát. Arról, hogy melyik legyen ez a faj, 2011-ben rendhagyó módon nem szűk szakmai kör, hanem a felajánlott három fajból (egerészölyv, fekete rigó, vörös vércse) a lakosság választhatott; 4480 szavazattal 2012. év madara az egerészölyv lett. A civil szervezet ezért idén, ennek a madárnak a védelmével foglalkozik kiemelten.
            Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó-madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul. Legjobb élőhelyei azok a területek, ahol nyílt gyepek, szántók és zártabb erdők is megtalálhatóak egymás szomszédságában. Leginkább onnan ismerhető fel, hogy forgalmas utak és autópályák mellett szeret ücsörögni. Néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal..
            Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya hazánkban nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok. Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi. A gallyakból összeállított fészek föld feletti magassága 3 és 25 méter között változik. Miután folyamatosan javítgatja, magasítgatja a fészkét, így idővel akár fél méter magas és 80 cm átmérőjű várak is létrejöhetnek. Fészekalja leggyakrabban 2–3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll, amelyeket általában március végén–április elején rak le. A 33–35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz
            Hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer Ft.

2017. január 4., szerda

Sztálin és Roosevelt titkárnőt cserél

          Sztálin és Roosevelt megegyeznek a második világháborúban, hogy a barátság elmélyítése érdekében titkárnőt cserélnek egy időre. 
          Megtörténik a csere, és egy hét múlva felhívja az amerikai elnök a titkárnőjét: Hogy mennek a dolgok? Minden OK, a munkát el tudom látni. Akkor minden rendben?  Hát csak az a gond, hogy itt a Szovjetunióban nem divat a rövid szoknya, és ezért minden nap rávarrnak a minimre 5-5 centit. 
-Ezt el lehet viselni! Viszlát! 

          A szovjet főtitkár is felhívja a titkárnőjét: Hogy mennek a dolgok? Minden harasó, a munkát el tudom látni. Akkor minden rendben? Hát csak az a gond, hogy itt az amiknál nem divat a hosszú szoknya, és ezért minden nap levágnak a szoknyámból 5-5 centit.
-Ezt el lehet viselni! 
-Ezt még igen, de 3 nap múlva ki fog látszani a fütyim és a géppisztoly csöve!

Szent Veronika emléknapjára - - - február 4.

 Készült: 1400 körül (München, Alte Pinakothek)

            Veronika (moldvai csángó-magyar alakjában Viron) legendabeli asszonyalak, aki a középkori jámbor néphagyomány, majd nyomában a keresztúti ájtatosság hatodik állomása szerint kendőjét nyújtja a kereszthordozástól verejtékező Jézusnak: a kendőn rajtamaradt az Üdvözítő képmása.
            A kései legenda a vérfolyásos asszonnyal (Máté 9, 20), nyugaton néha Mártával, keleten pedig a Nikodémus apokrif evangéliumában feltűnő Kananeus Berenikével azonosítja, amelyből a verum ikon (= hiteles képmás) szóval való összecsengése következtében a Veronika név alakult ki. A legenda még azt is tudni véli, hegy a nagybeteg Tiberius római császár hall egy júdeai csodatevőről, Jézusról, és már csak tőle vár gyógyulást. Ezért követet küld Jeruzsálembe, aki azonban már csak akkor érkezik meg a szent városba, amikor Jézust keresztre feszítik. Megismerkedik Veronikával, aki egy kendőn Jézus képmását őrzi. Meg akarja vásárolni. Veronika nem válik meg tőle, de kész arra, hogy a császárt fölkeresse. Tiberius a kép láttára meggyógyul, erre a kincset drága foglalattal látja el.
            A legenda más változata szerint a Tiberiust meglátogató Veronika Péter és Pál római környezetébe került. Halálos ágyán a később Veronika kendője néven híressé vált képmást Péter utódára, Kelemen pápára hagyta.
 (Forrás: Jeles Napok)

            A Veronika a régebbi évszázadokban nagyon kedvelt név volt, már a 16. században szerepelt a magyar névadásban. Legnépszerűbb az 1980-as években volt, napjainkban a magyar nők közül mintegy 44 ezren viselik ezt a nevet.
            A németek a magyarral megegyező alakban: Veronika, az angolok, olaszok, románok Veronica, a franciák Véronique alakban viselik.

2017. január 3., kedd

Cirkuszmúzeum Floridában (USA)

 John Ringling ingatlan-vállalkozó hatalmas vagyonából Sarasotaban (Florida állam) 20 hektáron  létrehozta téli rezidenciáját, mely ma múzeum. (Külön bejegyzésben mutatom be.) A bejárattól nem messzire az utókor egy modern pavilonban egy egyedülálló cirkuszmúzeumot hozott létre. Itt eredeti plakátok, járművek, cirkuszi kellékek mutatják be az USA első cirkuszát, melyet a Ringling család hozott létre 1872-ben.
Tartsanak velem!
A kert is bámulatos

A cirkuszmúzeum kivülről

Képek, plakátok

Amit a hölgy vágtató lovon mutatott be, én minden gyakorlás nélkül álló lovon. Nemsokára jelentkezem a budapesti cirkuszba nyugdíj-kiegészítésként műlovarnőnek.
 Az utazókocsikon jártak városról városra

Ebből lőtték ki a halált megvető akrobatát

Utazókocsik

Gazdag anyag, szépen kiállítva. Csak töredék részét mutatom be itt. Ajánlom megtekinteni!

1905-ben készült ez a 65 tonnás luxuskocsi. Ezen élt, utazott a család.
(A képeket 2016. novemberében készítettem)