2016. december 24., szombat

H. Barbócz Ildikó: Satu-karácsony


Adventben jártunk, amikor olvastam egy újságcikket Ózdról, az ott készített fotósorozatról, s ez egy kis időre visszarepített a múltba. Azért is érdekelt a téma, mert ebben a városban kezdtem a pályafutásomat. Az Ózdi Kohászati Üzemeket nem lehetett kikerülni, minden ember közvetve vagy közvetlenül kapcsolódott hozzá, nem kellett ahhoz a gyárban dolgozni három műszakban. A folyamatosan termelő üzemben óriás vaskohók tátották mindig éhesen a szájukat, betelhetetlenül és félelmetesen. A föl-fölcsapó, soha ki nem alvó tűznyelvek elviselhetetlen hőséget árasztottak magukból a munkásemberek, a kohászok, az olvasztók felé, akik ezt a meleget nem a családi tűzhely melegeként élték meg nap mint nap, hanem ez volt szó szerint a bőrükön érzett, perzselő iszonyat, néha az életüket is veszélyeztető, kiszipolyozó veszedelem. Mely ugyanakkor a munkát is adta nekik, a kínkeserveset, a piszkosat, mely mégis tisztes szegénységben pergetett életet nyújtott az egész család számára.

Ahogyan a bélapátfalvi cementgyártól szürreálisan szürke lett a táj évtizedekig, az ózdi kémények alatt vörös por szállt a frissen kiteregetett ruhákra, a gyerekek vörös porba rajzolták az el-elhomályosuló napot. Én csak ezeket a vigyázzállásban felsorakozott, füstöt okádó Gyár úti kéményeket ismertem közelebbről, az acélóriások közt futó, tekergő csőkígyókat. A tövében tanítottam, s a vörös por meg a fojtogató levegő megszokhatatlanul az ott töltött élet részévé vált. Mint ahogy az iskola falain kívül a gyermekek szüleivel, a munkásokkal való találkozás a „gyújtón”, a „faluban”, az utcán.

Ezeket az emlékeket tehát a már említett újságcikk hozta felszínre bennem, amely Benkő Imréről szólt, aki 25 éven át fényképezte fekete—fehérben az acélvárost, „fényképezte a munkásokat, a sokat megélt arcokat, a fojtogató, komor, olykor szürreális tereket, az acéllávától fényes üzemcsarnokokat, a műhelyfalakra ragasztott, naptárakból kimetszett álomnőket, a munkáskarácsonyt, ahol egy satuba fogott karácsonyfa körül ünnepeltek a brigádtagok”. A cikkből teljes erővel megragadott ez a többszörös szószerkezet: „satuba fogott karácsonyfa”. Rögtön meg is alkottam a magam összetett szóváltozatát: satu—karácsony, és napokig ízlelgettem, morzsolgattam ezt a kifejezést. Nem tudtam tőle elszakadni, sőt egyre határozottabban belém fészkelődött, már szinte láttam magam előtt ezt a fát, amely csupasz ágaival, díszítetlenül a pad fölé emelkedett. Távolról beszűrődő piros—sárga tűzkígyók világították, tekeregtek körbe—körbe rajta, a lángos csillag természetszerűen ragyogott a tetején. És mindaz ott csüngött a fán, amit ezek az emberek odaképzeltek maguknak az otthoni karácsonyfáról. Egyet nem láttak: az otthon gyertyát gyújtó kedveseik, gyermekeik szemét, de szívük érezte a pici szorítást, mely a távoli szeretetből sugárzott feléjük. A munkások így is megérezték talán az angyalok jelenlétét, hallhatták örömteli harsona-zenéjüket, s ők maguk is rázendíthettek tétova, dörmögő, csiszolatlan hangjukon: „Mennyből az angyal…”.

És a kohászati üzemek egy félreeső zugában könnyes öröm csillogott akkor a fáradt szemekben, a betlehemi fény egy pillanatra erősebben világított az acélöntő láváinál, az ünneplő munkások közös együttléte mindenkit felmelegített, s ehhez elég volt egy fenyőfa a satuba fogva a maga puritán, zöld egyszerűségében, mely mégis beteljesíthette szentestén a csodát.
 (Az írás a következő újságcikk felhasználásával készült:
Trencsényi Zoltán: Fekete—fehérben: feketén—fehéren
Népszabadság, 2013. december 10.)
Fotó: H. Barbócz Ildikó

2016. december 23., péntek

H. Barbócz Ildikó verseiből karácsonyra

TÉLI KÉPESLAP
mennyi fagyos
nyújtózó csipkeág
hófehér a világ

mennyi szitáló
szurkáló fenyőág
tejfehér a világ

mennyi végtelenség
csöndes szépség
mozdulatlan világ


SZERETETKAVICS
hidegen süt
a kavicsod
szürke testén
vékony karcolatok

ásó nem sebezte
kezed érintette
a víz angyala
tisztára mosta
tenyeremben itt
lapul ragyogva
élettelenül létezik
belőled is hordoz
egy parányit
rezgő körökkel
szeretetet rajzol
hogy karácsony ünnepe
néma legyen a jajtól

melegen süt
a kavicsod
opál testén
apró csillagok

2016. december 22., csütörtök

A Biblia

1803-as pozsonyi kiadás
A kereszténység könyve a Biblia. A szó az ógörög biblion többes száma, jelentése „könyvek”.  Ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazták. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik, továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. A biblia latin fordítása a Vulgata, a görög pedig a Septuaginta. A Biblia Isten könyve az emberek számára.
            A Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből (más néven: Ótestamentum és Újtestamentum). Az Ószövetség a zsidó-keresztények és az Úr szövetsége, az Újszövetség pedig már a keresztények és az Úr szövetsége. Az Ószövetség 3 könyvből áll: ezek a Történeti, Tanító és Prófétai könyvek. A Jézus Krisztus (Messiás) életére vonatkozó adatokat halála után jegyezték le, s gyűjtötték össze az evangéliumokban (evangélium = örömhír), melyek közül négyet, Márk, Máté, Lukács és János evangéliumát az egyház később hitelesnek ismerte el, s bevett az Újszövetségbe.

Fordítások:
Károli Gáspár fordította le először a teljes Bibliát magyarra. 1590-ben kerül kiadásra.
Káldi György nevéhez fűződik a katolikus bibliafordítás (1626).
Ballagi Mór készítette el az első magyar nyelvű zsidó kiadást 1840-ben.


A Vizsolyi Biblia nyomtatása (1942. gipsz. 30x40 cm)

2016. december 21., szerda

Aki iszik, annak nem kell gondolkodnia!















Elmélkedés a női egyenjogúságról - - - A humor szemszögéből

Férj a feleségnek: – Gondoltad volna drágám, hogy a házastársakat ugyanolyan jogok illetik meg?
– Fogd be a pofád Béla, és vasalj tovább!

Ajándék ...
            Feleség a férjének: – Szívem, tudod mit szeretnék az ötvenedik születésnapomra? Egy nercet vagy egy rókát.
            – Rendben van, nekem mindegy, de a ketrecet neked kell tisztítanod!



Drága otthon.
            Férj hazaér, párja dühösen rátámad: –Te szemétláda! Hogy kerül ez a női bugyi a kabátod zsebébe?
            A férj hűvösen végigméri: –A szomszéd adta ide. Tegnap nála hagytad!

Két szomszédasszony összefut a folyosón, az egyik kissé rosszmájúan megjegyzi:
– Képzelje szomszédasszony, tegnap lent voltunk a Balatonnál, és az alsóörsi strandon a maga férjét láttuk két feltűnően csinos, fiatal lánnyal karonfogva sétálni.
– Nézze szomszédasszony, a férjem már elmúlt 55 éves, hát csak nem mászkálhat a strandon kislapáttal meg vödörkével!
 
Megfigyeltétek már, hogy az idős házaspároknak van egy jól bevált közös nyelvük, amit csak ők ketten értenek? A múltkor a nagyszüleimnél voltam látogatóban. A nagyapám kinyitotta az egyik szekrény ajtaját, és keresgélni kezdett a polcokon. A nagymama megkérdezte: - Mit keresel?
- Semmit!
- Az nem ott van, hanem az ágy alatt!

Végrendelet
- Hallom meghalt az anyósod. Hány éves volt?
- Hetvennyolc.
- Az elméje még ép volt?
- Az csak holnap fog kiderülni, ha felbontjuk a végrendeletét.

Az anyós felhívja orvos vejét.
- Fiam, kificamodott a bokám, most mit csináljak?
- Sántítson mama! Sántítson!

Mi a különbség az anyós és a lapos elem között?
- Az elemnek van pozitív oldala is ....

Egy idős nénike bemegy az ügyvédi irodába, és közli az ügyvéddel, hogy válópert akar indítani.
- Hány éves tetszik lenni? - kérdezi az ügyvéd.
- 84.
- És a férje?
- 87.
- És mióta házasok?
- 62 éve.
- Ilyen szép hosszú házasság után ugyan miért akar elválni, kérem?
- Mert ami sok, az sok!

2016. december 20., kedd

Karácsonyfák Floridából

A Floridai Arborétumban


Largo város parkjában


Élelemiszerboltban dísz

Áruházban kapható




KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!!!!

Az egészséges életmód - görbe türkörben


Testgyakorlás 60 év fölött

          Mindazok számára, akik már hatvan körül járnak, itt van egy titkos gyakorlat, hogyan erõsítsük meg a kar- és vállizmainkat, valamint az intim testrészeket, nőknél ez utóbbit, férfiaknál az előbbit. 

Naponta háromszor kell csinálni, és csodákat művel.

1. Kezdd azzal, hogy állj ki a bejárati ajtód elé vagy az erkélyre, vagy a kert eldugottabb sarkába egy–egy 5 kilogrammos krumplis zsákkal a kezeidben. Nyújtsd ki a karjaidat két oldaladra, és tartsd ki vízszintesen a zsákokat 1–2 percig.

2. Két nap múlva cseréld fel az 5 kilós zsákot 10 kilósra, majd 2 nappal később 20 kilósra és 2 nap múlva 30 kilósra. Ha sikeresen eljutottál erre a szintre, tartsd ki legalább három percig a zsákokat!

3. Ezen a szinten azután elkezdhetsz beletenni néhány darab krumplit is a zsákokba, de légy óvatos, nehogy túlerőltesd magad........