2016. október 1., szombat

A vegetáriánusok világnapjára - a humor tükrében

 











Az idősek világnapjára - október 1.

            Az ENSZ közgyűlése 1991-ben október 1-jét Az idősek világnapjává nyilvánította. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. Éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

            Vavyan Fable szavaival vigasztalok minden kedves időskorú olvasómat:
"Néha azért jusson eszedbe: az évek múlásával te is visszaadogatod a díszeidet. Ám ha közben lélekben gyarapodsz, nem érhet veszteség, mert e csinosságok vonzatai – szeretet... – megmaradnak, felkavarhatatlanná mélyülnek, más értelmet nyernek, és kiderül, sosem a külsőnek, hanem a teljes lényednek szóltak."

Mivel az önirónia nagyon fontos, néhány viccel kedveskedem blogom látogatóinak:

Idős házaspár üldögél házuk verandáján. Megszólal az öregúr: -Most előveszek egy nagy adag fagylaltot a hűtőből. Kérsz te is?
-Én csak egy kis adagot - válaszolja a felesége -, de önts rá csokoládészirupot! Nem akarod felírni? Tudod milyen feledékeny vagy.
-Dehogyis! Észben tartom. Kis adag csokoládésziruppal.
-Igen, és dióreszelékkel. Nem felejted el?
-Persze, hogy nem!
-És tegyél egy szem cseresznyét a tetejére! Biztos vagy benne, hogy nem felejted el?
-Dehogyis, Márta!
Az elkövetkező tíz percben kihallatszik a verandára, hogy a férj ügyködik a konyhában. Végül megjelenik két tányér sonkás tojással.
-Ugye megmondtam, hogy írd fel! –sóhajt az asszony -Hát nem elfelejtetted a pirítóst?

Egy nyugdíjas megkapja élete legelső golfszerelését.
- A labdát úgy kell ütni, hogy afelé a zászló felé menjen - mondja az edző.
A nyugdíjas nagyot üt a labdába. Az végigrepül a pálya felett, és a lyuk előtt két centivel ér földet.
- És most mit csináljak? - kérdi a nyugdíjas az elképedt edzőtől.
- Most bele kell találnia a lyukba.
Mire a nyugdíjas dünnyögve: - Ezt előbb is mondhatta volna...

Egy utazási iroda előtt álldogál egy idős férfi és egy idős asszony, a kirakatot nézegetik.
Az iroda vezetője felnéz a papírjaiból, meglátja az idős párt. Megesik rajtuk a szíve, és beinvitálja őket az irodába.
- Feltételezem, hogy az önök kis nyugdíjából nemigen engedhetnek meg maguknak egy külföldi utat, ezért úgy gondoltam, hogy cégünk most egy rendkívüli akció keretében megajándékozza önöket egy tengerparti nyaralással, és nem fogadunk el semmilyen elutasítást.
Az öregek természetesen örömmel elfogadták az ajánlatot. A főnök az egyik alkalmazotthoz fordult, és azonnal foglaltatott nekik egy ötcsillagos hotelben szállást és repülőjegyet.
Egy hónap elteltével megjelenik az idős hölgy az utazási irodában. Kedvesen fogadják.
- Milyen volt az utazás?
- Köszönöm, minden nagyon tetszett. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy ki volt az az öregúr, akivel meg kellett osztanom a szobámat?

Két nyugdíjas találkozik tavasz táján egymással. Azt mondja az egyik: –Szervusz komám Ugye Te is alig várod már a nyarat? Akkor legalább az életszínvonalunk 50 %-al jobb lesz!
–Hogyhogy!?!?
–Úgy, hogy télen fáztunk is és éheztünk is, de nyáron csak éhezünk!!

Két nyugdíjas férfi beszélget:
- Emlékszel, mikor sorkatonák voltunk, brómot raktak a teánkba, hogy ne legyünk kanosak.
- Igen - de semmi hatása nem volt!
- Akkor még nem. Most kezd hatni...

Két nyugdíjas férfi beszélget:
- Te mit választanál: a szexet vagy a karácsonyt?
- A karácsonyt.
- És miért? A szex már nem tetszik?
- Tetszeni tetszik. De karácsony sűrűbben van.

Ketten beszélgetnek:
- Te mit csinálsz, ha nyugdíjba mész?
- Az első héten még csak üldögélek a hinta székben.
- És aztán?
- Szép lassan elkezdek hintázni.

A nyugdíjas arra ébred, hogy betörő járkál a lakásában.
- Segítség! – kiabál.
- Ne csapjon zajt – csitítja a betörő. - Nekem csak pénz kell.
Mire a nyugdíjas: - Ja, az más. Akkor keressünk együtt, mert az nekem is kellene...

- Jegyeket, bérleteket kérem!
- Én már elmúltam hetven éves.
- Tudja ezt valamivel igazolni?
- Persze. Ha fiatalabb lennék, fellökném magát és elszaladnék.

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Tiszabogdány 2/2.

Tiszabogdány (ukránul: Богдан / Bohdan) község Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában. A Fehér-Tisza vízgyűjtőjének mértani középpontjában fekszik.

Általános információk

Lakóinak száma (2003): 4294 fő.

Nevezetességeiből

Szűz Mária római katolikus templom



Emlékmű
 

Út melletti szórakozóhely, szálloda


Az utak állapotát ugyancsak befolyásolja Kárpátalja egyetlen természeti kincsének, a fának a szállítása.
(Forrás: Wikipedia és saját fotók)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Fehér-Tisza forrása


A Fehér-Tisza mészkőhegyek között ered, ezért egy-egy hevesebb esőzéskor fehér meszessé válik a vize.
Legegyszerűbb saját járművel megközelíteni, de voltak, akik Ungvárról menetrendszerinti busszal utaztak Rahóig. Ott Popovics Péter, az Európa Hotel igazgatója ráadásul szakavatott helyi túravezető egy kisbuszt biztosított számunkra (természetesen megfelelő anyagi térítés ellenében), amellyel először Tiszabogdányig mentek, ahol engedélyt kellett kérnünk a helyi határőrsön.
Ezután továbbutaztak Láposmező felé, ahol a Hoverla és a Fehér-Tisza összefolyásánál jobbra fordultak. Később áthaladtak a helyi erdészet sorompóján, amihez szintén engedély kellett volna, avagy ugyanezt meg lehet úszni némi pénzösszeggel. Ők valamiért ingyen úszták meg. A busz elvitte őket még egy-két kilométert, s olyan helyen szálltak ki, ahol balkézre, a hegy tövében hamisítatlan, enyhén szénsavas, igazi Luzsanszki ásványvíz fakad!

A Fehér-Tisza forrása nem a forgalomban lévő térképeken feltüntetett helyen, azaz az Asztag (Sztih)-csúcs tövében van! A szegedi geológusok által 19992000-ben behatárolt forrás attól nyugatabbra, a Holló- (Kurbuly-)csúcs felé eső részen található. A mellékelt térképrészleten a zöld kocka közepén. A hozzá vezető utat, ami inkább egy pásztorösvény, pirossal jelölték.

Szeged, Kárpátalja szegedi geológus vezette expedíció emberfeletti teljesítménnyel írta át a térképeket. Felfedezték, hogy Kárpátalján a  "szőke" Tisza két forrásból ered. Nem csak az eddig ismert Fekete-Tisza, hanem a Fehér-Tisza is belefut.

Akinek nagy tervei vannak, de nincs hatalmas vagyona, hogy valóra váltsa, annak legyen mérhetetlen ereje, kitartása és sok barátja, tanítványa, mint a szegedi Tóth Imrének. A nyugdíjas egyetemi földtanoktató ugyanis a maga 74 esztendejével és 153 centiméterével már huszadik éve motorja a Geo-Environ Környezetvédő Egyesületnek. Azt vette a fejébe, hogy folyók, patakok, erek forrását térképezi fel. Eddig 1800-at sikerült.
Tizenegy éve járnak ki Ukrajnába, hogy a Kárpátaljai Nemzeti Parkban megtalálják és tisztázzák a Tisza forrásvidékeit. Vidékeit, merthogy előtte csak egyetlen egyet ismerünk. A Fekete-Tiszát a magyar tudósok 120 éve térképre tették a Rahói járásban, Kőrösmező falu határában, de az is romjába dőlt, elfelejtették. Ahhoz, hogy a magyar kutatók megint rábukkanjanak, nem volt elég a környezetvédelmi minisztérium támogatása és a tagok saját pénze, még az elemekkel is meg kellett küzdeniük. Ez ugyanis a Keleti-Kárpátok legcsapadékosabb területe 1250 méter magasan. 
Tóth Imréék a falutól 23 kilométerre verekedték át magukat a rengetegen ott, ahol a 2001-es árvíz nyolc hidat elsöpört, és abból csak kettőt építettek újjá. Geológusok, földrajz tanárok, erdészek és műkedvelő természetjárók bérelt dzsippel hatoltak át a járhatatlan erdőségen, de az utolsó két kilométeren gyalog kapaszkodtak fel esőben, sárban és – mialatt itthon dühöng a kánikula – 8–10 fokban. Őrházban laktak és pallót vágtak, követ hordtak, hogy helyrehozzák az utat, a forráshoz útjelzéseket festettek, szeméttárolót és illemhelyet alakítottak ki. Elkészült a kitisztított forrás sziklafoglalata is, ami korábban 3 liter vizet adott percenként, most 12 liter folyik belőle.
(A Fekete-Tisza forrásából iszom 2016. szeptemberében.)

Tóth Imréék felfedezték, hogy létezik 1400 méter magasan egy másik forrása is a Tiszának, a Fehér-Tisza. Azt is bebizonyították a magyar földtanászok, hogy bár ilyen néven emlegettek korábban egy másik, Bélij nevű patakot, annak semmi köze a Tisza eredetéhez. Az igazi Fehér-Tiszát és forrását Láposmező falutól 17 kilométerre találták meg. Addig a patakot Sztohovec néven ismerték. A kikutatása még a Fekete-Tiszáénál is vadregényesebbre sikerült, mert a kezdetéhez se híd, se út nem vezet. Két és fél óra „dzsungelbeli" hegymászás árán érték el.
– Sajnos az a forrás jó ideig nehezen lesz látogatható, mivel 100 méterre van a román határtól, ráadásul nemsokára a még szigorúbban ellenőrzött schengeni határ a romániai. Engem a határzónában háromszor tartóztattak le fegyveres határőrök a tanítványaimmal – idézte fel Tóth Imre.

A folyó fekete és fehér elnevezése is a színére utal, mint lejjebb a szőke. Sötétre homokkő és pala festi, fehérre a világos kőzetek. Mindkét Tisza 35–40 kilométert tesz meg, mire belefut a „szőke” Tiszába. (Itt, a két patak találkozásánál szedek kavicsot 2016. szeptemberében.)

Honnan tudják, melyik forrás tekinthető a folyó nullapontjának? Ez a földtan tudománya: a vízhozamból következtetik, GPS-szel mérik és mobillaborral elemzik. Végül 5–6 eret összeterelnek, hogy a sziklakifolyásnál foglalattal megjelölhessék a hivatalos forrást. Milyen hosszú a Tisza? Hivatalosan 592 kilométer, de pontosan még senki nem mérte le végig, és emiatt nem erősíti meg a szegedi kutató sem a rengeteg kanyarulata miatt.
(Az interneten talált írásokból raktam össze.)


A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát - 1929. október 1.

          Az arab tavasz kapcsán nap mint nap hallunk a diktátorokról. Szerény véleményem szerint ezek a mai kis területeket birtokló vezérek még csak nem is jelenthetnének Sztálinnak, aki a fél világot úgy ugráltatta, ahogy éppen bolsevik kedvének jól esett.
Az erőskezű kormányos c. plakát 1938-ból
Érdekességként bemutatom, Horthy Miklósról is készült hasonló hajókormányos-kép. Horthy tengernagy volt, akkoriban egy másodrangú flottát irányított, majd egy kis, megalázott országot, Sztálin ezzel szemben az egész világot kormányozta! Bár mindkettő erőt sugároz, a különbség kiválóan látszik a két plakáton!

Sztálin magánmozija
A Sztálin által szervezett filmvetítések voltak a legfőbb intellektuális kikapcsolódásai a Szovjetunió legfőbb vezetőinek, akiket Kun Miklós így jellemez: „ezeknek a szinte kivétel nélkül félművelt, iskolázatlan embereknek”.
De ezeken a vetítéseken nem csak a sztahanovistákról szóló sematikus szovjet alkotásokat vagy polgárháborús hősi filmeposzokat nézték szívesen; jobban kedvelték a színes nyugati filmvígjátékokat. Sztálin nemegyszer idegesen abbahagyatta a vetítést, még akkor is, ha csak neki nem tetszett a film. Gyakran megesett az is, hogy a kötelező híradópenzum után a Kreml ura elérzékenyülten hajnalig akarta nézni a sekélyes hollywoodi történeteket. Ilyenkor a legfőbb vezetőknek végig ott kellett rostokolniuk mellette. A hosszúra nyúló vetítés alatt a tekintélyes politikusok hangosan, elismerő ámulattal ismételgették Sztálin aranyköpéseit, sőt néha gesztusait és a hanglejtését is utánozták. A diktátor ezt nagyon élvezte. Még a második világháború alatt is rendszeresen folytatódtak ezek a zártkörű filmesték. Sztálin változatlanul sok időt vesztegetett kedvenc „limonádé-filmjeire”. A háború után Németország megszállt keleti zónájából beszerezték a göbbelsi filmipar darabjait. Nagyon tetszett neki, hiszen kísértetiesen hasonlítottak a szovjet szocialista realista alkotásokra.
A mindig merénylettől rettegő Sztálin – ritka kivételtől eltekintve – nem engedélyezte, hogy a nyugati filmek vetítésénél szinkrontolmácsok dolgozzanak. Ezért Bolsakov, aki egyetlen idegen nyelvet sem tudott, viszont kiváló memóriája volt, előre betanulta a párbeszédeket. Amikor pedig a fordítás nem jutott az eszébe, inkább rögtönzött, mintsem hallgasson.
A Kreml főgépészi pozíció olyan fontos tisztség volt, hogy az illető miniszteri rangban volt!  Eleinte ezt a tekintélyes Kína- és Mongólia-szakértőből filmfőigazgatóvá avanzsált régi bolsevik párttag, Borisz Sumjackij töltötte be. Utána a politikai rendőrségtől érkezett, közismerten primitív Szemjon Dukelszkijt, majd Ivan Baskovot, a szovjet kormányfő apparátusának gazdasági irányítóját bízta meg Sztálin e bizalmi állásra.
Sztálin új időszámítása
Hevesi Gyula magyar mérnök-közgazdász volt az egyik életre keltője a hatnapos hétnek (sesztyidnyevka). Szerinte a szovjet hatóságok az ateista kampány hevületében eredetileg főleg azért iktatták ki a vasárnapot (vagyis a hetedik napot) a naptárból, hogy a dolgozó emberek ne látogathassák a miséket. Az egymást követő napok egytől ötig számot viseltek, a hatodik neve a szünnap volt. De a pihenőnap az egyes intézményeknél más-más napra esett. Eleinte látványosan emelkedett a termelés, de később – a nagy kavarodás miatt – lassulás váltotta fel. A lakosságra pedig rossz hatással volt, hogy vasárnaponként nem tudott együtt pihenni a család. A szovjet kormány végül visszaállította a hétfőtől szombatig tartó hagyományos munkahetet. Sokak bánatára az öt munkanapból így ismét hat lett!