2015. május 15., péntek

Bemutatom Kletz László Lajost (3/3)

MSZOSZ-, Gyémánt- és Nívódíjas
állami és miniszteri kitüntetett
nemzetközileg jegyzett képzőművész
stúdióvezető képzőművészeti menedzser
(Szikszó, 1950 . május 13 .)

2004- től 2014-ig a "Diósgyőrért" Közhasznú Alapítvány képzőművészeti szaktanácsadója volt. Fontos képességet birtokol, átérzi és képes át is adni alkotásaiban a személyes hit erejét. Kiforrott világgal, egyetemes érvényű mondanivalóval bír. A művészet eszközeivel hívja fel a figyelmet a szeretetre, munkásságának mottójára, amely rendező elv lehet a világban. Ezért hívják őt "a szeretet festő prófétájának", mert hisz valamiben, ami a saját világán túl a közösség, a társadalom számára is értékké válik. Munkái számos hazai és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatók. Sokoldalúságával, sajátos művészeti alkotásaival, eredményes és sikeres művészeti pályafutásával hírnevet, köztiszteletet és megbecsülést vívott ki nem csak magának, hanem szűkebb és tágabb környezetének egyaránt. Egész életében a maga útját járta s járja, saját elképzelései voltak és vannak mind a mai napig, melyre eddigi életútja, elért eredményei fényes bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a helyes úton jár. 1989-ben a művelődési miniszter "Szocialista Kultúráért" miniszteri kitüntetésben részesíti. 2001-ben a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnöksége (nem kisebb személyiségekkel együtt, mint Göncz Árpáddal, Jancsó Miklóssal és Vitray Tamással) MSZOSZ-díj kitüntetést adományoz neki. 2003-ban Miskolc m. j. Város Közgyűlésétől Miskolc Város Nívódíját kapja. Képzőművészeti munkássága 2005-től számos nemzetközi enciklopédiában megtalálható. (Kontroll: Google) 2006-ban a Magyar Köztársaság Elnöke "érdemes és eredményes munkássága elismeréseként" a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozza neki. 2013-ban a Miskolci Gyémántok Alapítvány elnökétől közönség szavazatok alapján Miskolci Gyémánt díjat kapja.




2015. május 14., csütörtök

Bemutatom Kletz László Lajost (3/2)

MSZOSZ-, Gyémánt- és Nívódíjas
állami és miniszteri kitüntetett
nemzetközileg jegyzett képzőművész
stúdióvezető képzőművészeti menedzser
(Szikszó, 1950 . május 13 .)

1974-től létesítménytervezői végzettségének (is) köszönhetően majd 20 évig az LKMTI tervezője. 1975-ben megalapítja és 1976 januárjától vezeti, menedzseli a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76-ot, mely hazánk első olyan országos képzőművészeti alkotóközössége, amely soha nem tartozott semmilyen intézményhez, politikához. Ettől kezdve sok tehetséges alkotó felfedezése, a képzőművészeti pályán történő elindítása fűződik a nevéhez. (A 26 alkotóművészből álló országos alkotóközösség tagjai 286 kiállítással a hátuk mögött kifejezetten önerőből érték el kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeiket, elismeréseiket. Gondolkodásuk, életfelfogásuk középpontjában az alkotói szabadság, a magas színvonal, a béke, a szeretet, a harmónia, a tolerancia, egymás elfogadása és megbecsülése áll. A második évezred első hazai kiállítása is a stúdió nevéhez fűződik. A stúdió tagjának lenni elismerést, rangot jelent.) 1983-tól 11 éven keresztül vesz részt a tokaji Közép-Európai Nemzetközi Művésztelep munkájában. 1992-ben díszlettervezőként is van alkalma bemutatkozni Miskolcon, mivel ő tervezi a "Tündériskola" című musical díszleteit. A Központi Kohászati Múzeumban műtárgyként látható "Fazola-féle" kovácsolt lóca tervei is az ő rajzasztaláról kerültek ki. Magas fokú közéleti aktivitását jellemzi, hogy három évtizeddel ezelőtt a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület BAZ megyei szervezetét az Országos Vezetőség tagjaként – Magyarország első vidéki állatvédő szervezeteként – megalapítja, melynek 2014-ig elnöke, valamint az országos elnökségnek volt tagja. E mellett rendszeresen rendezett kiállításokat, zsűrizett és publikált, jelentek meg glosszái, novellái, grafikái és fotói, továbbá alapító tagjaként tevékeny résztvevője volt a Miskolci Kulturális Civil Műhely, valamint a Környezetvédelmi Civil Műhely munkáinak



Tündériskola c. musical díszletterve (Főszereplők: Péva Ibolya, Molnár Anna; Rendezte: Csabai János)

2015. május 13., szerda

Bemutatom a ma születésnapját ünneplő Kletz László Lajost (3/1)

MSZOSZ-, Gyémánt- és Nívódíjas
állami és miniszteri kitüntetett
nemzetközileg jegyzett képzőművész
stúdióvezető képzőművészeti menedzser
(Szikszó, 1950 . május 13 .)

            Az ismert fővárosi művészettörténész Angyal Mária így jellemezte az alkotót egy korábbi kiállításának megnyitójának alkalmából: "Alkotásaira a szolnoki és a szentendrei iskola hatott, de úgy, hogy az eltelt évtizedek során sok mindennel foglalkozva megteremtette saját, egyéni világát, kialakította sajátos alkotói attitűdjét, miközben úgy élt és úgy vett részt a társadalom életében, hogy saját lehetőségei között mindig alakította és formálta azt. Ha van korunkban reneszánsz ember, akkor a Miskolcon élő Kletz László Lajos az. És ha van humanista, akkor az is. 
Miközben mindig alkotó ember maradt, minden érdekli a világból, többször, több dolgot megpróbált és mindenhol otthagyta a kézjegyét. "Sokoldalúan képzett művész: képzőművészeti szakkörvezetői képzettséget szerez Miskolcon, valamint képzőművészeti menedzserképzőt végez Budapesten. Életútja egyfajta kulturális missziónak tekinthető, ő maga pedig a képzőművészeti kultúra követének. 1972-től Magyarország 96 városában Miskolctól Budapestig, Debrecentől Zalaegerszegig, Győrtől Békéscsabáig, Egertől Pécsig, Salgótarjántól Szegedig, Szolnoktól Szombathelyig több mint 230 alkalommal állít ki, melyből 58 egyéni tárlat, miközben a világ számos országába is eljutottak alkotásai.


2015. május 12., kedd

Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 (3/3)

(Egy 40 éve szabad alkotóközösség hiteles története)


Kletz László Lajos

            A stúdiónak, amelyik már országos szintűvé nőtte ki magát külföldi tagjai is voltak: a lengyel származású, de Szlovákiában élő Lubomir Lomniczky, a román Bena Doru és a Németországban élő Zoltán Dunai képzőművészek személyében. A kohászattal való gyümölcsöző kapcsolatuk a rendszerváltás után Klicsu András új vez. ig. megjelenésével szakadt meg, melynek következményeként az amatőrök kénytelenek voltak kiválni. Akik maradtak Bakos Katalin (Miskolc), Balogh Andrea (Miskolc), Bártfai Judit (Miskolc), Béres János (Szirmabesenyő), Borsos Mária (Miskolc), Bujdosó Lilla (Bournemouth/Anglia), Csontos Éva (Miskolc), Demeter Marianna (Miskolc), Eisele Gyula (Miskolc), Hadházy-Molnár Attila (Arnót), Homola Krisztina (Miskolc), Horváth Zoltán (Miskolc), Kavalecz Lajos (Miskolc), Kletz László Lajos (Miskolc), Kopcsó Andrea (Siófok), Lingauer Miklós (Bécs), Madarassy György Tamás (Nyíregyháza), Mester István (Budapest), Ozsvári Fruzsina (Miskolc), Pállay-Kovács Szilvia (Budapest), Pusztáné Létay Anikó (Miskolc), Szabó Judit (Zimány), Szegvári Péter (Budapest), Urbán László (Miskolc), Vecsei László Ezékiel (Újrónafő) és Veres Attila (Miskolc) már túl a 290. kiállításon ma is eredményesen és sikeresen szerepelnek továbbra is Kletz László Lajos MSZOSZ- , Gyémánt- és Nívódíjas , állami és miniszteri kitüntetett, nemzetközileg is jegyzett képzőművész, képzőművészeti menedzser vezetésével. Ez a lelkesen önfeláldozó patrióta közösség – amely állami támogatásban soha sem részesült – a több évtizedes sikeres eredményeikkel figyelemre, elismerésre és tiszteletre méltó érdemeket szerzett hazánkban és külföldön egyaránt a képzőművészeti kultúra művelése és terjesztése terén.


Bakos Kata

Borsos Mária

Bujdosó Lilla

Bártfai Judit

Béres János

Csontos Éva

Hadházy-Molnár Attila

Horváth Zoltán

Kovalecz Lajos

Madarassy György

 Mester István

Ozsvári Fruzsinas

Pusztáné Létay Anikó

Pállay-Kovács Szilvia

Urbán László

Vecsei László Ezékiel

Veres Attila

Kopcsó Andrea

2015. május 11., hétfő

Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 (3/2)

(Egy 40 éve szabad alkotóközösség hiteles története)

Kletz László Lajos alkotása
            
            A stúdió tagjai művészeti felfogásban különböztek, de a művészet szeretete, elhívatottsága, a közös munka, az összejövetelek szellemi hangulata, és a sorozatos kiállítások fontos emberi kapocs lett közöttük . Ez a műhely olyan időszakban született és erősödött meg, amikor a gazdasági válság miatt egyre kevesebb figyelem, és még kevesebb pénz jutott a kultúrára. Ilyen időszakban a fennmaradás már önmagában is dicséretes eredmény volt, hát még a folytatás .... Két évi sikeres szereplés után a budapesti Magyar Népművelési Intézet Vizuális Művészeti Osztálya (különös tekintettel Angyal Mária és Kerékgyártó István ov. művészettörténészekre) is felfigyelt rájuk, felvállalva e kollektíva törekvéseit, támogatták pályafutásukat. Ennek köszönhetően az ország több, mint száztíz városán kívül alkotásaik eljutottak Svédországba, Angliába, Belgiumba, Amerikába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Japánba. Ekkorra már a stúdió tagjának lenni elismerést, rangot jelentett és jelent ma is!

Ambrus Imréné Balogh Andrea  

Bártfai Judit

Béres János

Hadházy-Molnár Attila

Kopcsó Andrea

2015. május 10., vasárnap

Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 (3/1)

 (Egy 40 éve szabad alkotóközösség hiteles története)


Kletz László Lajos alkotása

            1975-ben egy maroknyi profi és amatőr képzőművésznek a kezdeti szárnypróbálgatásaikhoz az akkori lehetőségek adta kalitka meglehetősen szűknek bizonyult, ezért Kletz László Lajos képzőművész szervezésével, vezetésével megalapították és elindították 1976 januárjában Magyarország első olyan független, szabad és önálló képzőművészeti alkotóközösségét a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76-ot, amely nem tartozott (és még ma sem tartozik) sem intézményhez, sem politikához. Alapító tagok között találhattuk Kletz László Lajos képzőművészen kívül Szlifka Annát, Pócsik Istvánt, Kriston Bélát, Mészöly Ágnest, Szabó Lászlót, Szűcs Lászlót, Smizsánszki Istvánt, Koscsó Lászlót, Ferencsák Attilát, Eisele Gyulát, Tőkey Pétert és még e sor folytatódhatna azokkal az alkotókkal, akiknek időközben el tudták venni a kedvüket a képzőművészet aktív gyakorlásától.

Eisele Gyula alkotása

    Közös céljuk, mint ahogyan az az eltelt több évtizedes munkásságukból bizonyosságot nyerve egyértelműen kitűnik, sokrétűen, gazdagon és hitelesen reprezentálni az értékes magyar nemzeti képzőművészeti kultúrát, felhívni a figyelmet arra s egyben népszerűsíteni az értékmegőrző, értékteremtő alkotásokat. Gondolkodásuk, életfelfogásuk középpontjában a harmónia, a béke, a szeretet, az alkotói szabadság és a tolerancia, egymás elfogadása és megbecsülése áll. Precedens értékű, valódi civil szervezetként kezdték el tevékenységüket. A Lenin Kohászati Művek vezetősége felvállalta a mecénás szerepét, aminek köszönhetően nemcsak műteremhez, de biztonságos működési lehetőségekhez is jutottak.





Ambrus Imréné Balogh Andrea







Béres János

Borsos Mária ékszerei


Hadházy-Molnár Attila


Veres Attila: Tihany

Urbán László