2013. március 16., szombat

Mindenkit szeretettel meghívok 2013. március 17-re Spring Hillbe

          Csabai (leánykori neve: Zsirka) Lajos kiváló költő, gyerekkori barátom ilyen válogatós lett.  Neki csak a felesége jó házikosztja az igazi, és ezért elkerül bennünket, hogy nem az izlése szerinti az ünnepi menünk.
          "Köszönöm a meghívást az ünnepségre. A repülőjegy még megoldható volna, de az ünnepi menűvel nem vagyok maradéktalanul megelégedve, így maradok otthon. Nektek jó ünneplést kívánok!"

          Bodnár László miskolci helytörténész, aki blogomba is gyakran ír, szintén reagált a meghívásra: "Lajos barátunkkal ellentétben nekem megfelelő lenne bármelyik menű a március 17-i  a Magyarok Házában tartandó ünnepi megemlékezésen, de sajnos repülőjegyet már nem tudtam foglalni, így itthon leszek kénytelen a Halicka húslest és Rakott erdélyi káposzta menümet elfogyasztani, almás vagy túrósrétessel lenyomatva,
Jó előadást kívánva maradok (itthoni) tisztelőd: Laczy."
          Az amerikai magyarok az Amerikai Egyesült Államok azon állampolgárai, akik magyar származásúak.
A magyarok azóta képezik részét az Egyesült Államoknak, amióta európai emberek népesítik be az Újvilág földjét. Olyan magyarok vettek rész Amerika építésében, mint Kováts Mihály, az amerikai lovasság megalapítója, aki részt vett a Függetlenségi háborúban.
Haraszthy Ágoston, aki 1840-ben Wisconsinban telepedett le, volt az USA első véglegesen letelepedett magyar származású polgára, és a második magyar, aki anyanyelvén könyvet írt az Egyesült Államokról (az első Bölöni Farkas Sándor volt, de ő hazatért). 1849-ben Kaliforniába költözött és Sonomában megalapította a Buena Vista Vineyards-t. E célból 100 ezer tokaji szőlőtőkét hozatott be. Ma a kaliforniai bortermelés atyjának hívják őt.
A magyar emigráció első nagyobb hulláma az 1849-1850-es években, a szabadságharc leverése után érkezett meg az Államokba. Ekkor mintegy 650-700 ezer magyar vándorolt az USA-ba. A szabadságharcos dzsentri réteg mellett már szegény földművelők is érkeztek velük. A bevándorlók megpróbáltak saját településeket alapítani, de ezek csak ideig-óráig tartották őket egyben. Az 1850-es években alapította New Budát Iowa állam területén Újházy László. A második leghosszabb ideig létező magyar település Árpádhon (ma: Albany) volt Louisiana államban, azt 1896-ban alapították.
A második hullám a II. Világháború alatt és után következett be.
A harmadik bevándorlási hullám ugyanolyan okok miatt történt, mint az első. 1956-ban (akárcsak 1848-1849-ben) idegen elnyomó hatalom uralkodott az ország felett, és ez kényszerített tömegeket emigrációba. Az 1956-os forradalom után 40 ezren érkeztek az USA-ba.
           2006-os amerikai népszámlálás adatai szerint az Egyesült Államokban 1 563 081 magyar vagy magyar származású ember él. A leszármazottakkal együtt a magyar gént hordó emberek száma négy millió körül lehet.
Érdekesség: a magyarok a legnagyobb százalékban a New York állambeli Kiryas Joel településen élnek, ahol a lakosság 18,9%-át alkotják. Az ohioi Fairport Harborban a lakosság 11,8%-a magyar származású.