2018. december 29., szombat

Szilveszteri előzetes








Ronda a sovány ember! Egyetek, amennyi belétek fér!



ananászkrémes csirke

bableves

bakonyi gombás szelet tésztával

kacsamájas lecsó rozmaringos burgonyával

körömpörkölt

milánói sertésborda sok sajttal

pincepörkölt

pörc

rakott kelkáposzta

rántott sajt rizzsel, tartár mártással

szendvics

sült oldalas

töltött paprika

túrós csusza füstölt szalonnával

vörösboros vaddisznó ragu puliszkával


A szerencsepatkó, a négylevelű lóhere, a malac farka


patkó ismert szerencserontó jelkép még Indiában is. Régen az állatokkal kapcsolatos rontások elűzésére szolgált. A szerencsepatkóba vetett hit egyik alapja, hogy a kártékony szellemek ellen rendkívül hatásosnak vélt anyagból, vasból készült. Az emberek vasat sokáig csak „égből hullott” formájában, meteoritként ismerték, majd később a legkeményebb, a legtöbb munkával előállítható fémként.
            A britek úgy gondolták, hogy a négylevelű lóhere a megtalálóját képessé teszi arra, hogy felismerje a boszorkányt, megpillantsa a tündért, egyáltalán, hogy dolgok mögé lásson. Ennek alapja egyrészt ritkasága, másrészt keresztformája, aminek révén bajelhárító képességet tulajdonítottak neki.
            kéményseprőt régen varázslónak is tartották. A babonás emberek azt hitték, hogy a kémény mélyén démonok, boszorkányok, szellemek tanyáznak, s aki belenéz, meglátja a jövőt.
            Sokan hisznek még ma is abban, hogy ami az év első napján történik, az tartós lesz egész éven át. Talán ezért pont újév napján fogadják meg egyesek, hogy új életet kezdenek és leszoknak káros szenvedélyeikről. E megfontolásból tilos az eladás az év első napján, sőt, a bontás és fejtés is. Más országokhoz hasonlóan nálunk is öröm a háznál, ha az első látogató az új évben férfi.
            Ha nem is hiszünk már ezekben a babonákban, a tárgyak fontos kellékei a vidám újévi köszöntőnek. Jó mulatást mindenkinek! Azonban ne felejtsék el éjfél után meghúzni a malac farkát, mert az valóban pénzt hoz a házhoz. A pincér a tanúnk erre, aki körbehordozza a sivító kismalacot, s akinek minden húzásért pénzt csúsztatnak a zsebébe.
(A fenti írásom megjelent a Veszprémi 7 Nap, 1997. november 18-i számában.)


Óévbúcsúztató népszokások

            Bőséges a magyarság szilveszteri szokásainak tárháza, változott formájában jó néhány még a mai nap is tovább él. Ilyen volt az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása, az óév kiharangozása. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakolóztak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. A néprajzkutatók szerint régi szokás volt, hogy az éjféli óraütés előtt a családfők – kezükben pénzt szorongatva – asztalra álltak, ahonnan pontosan éjfélkor a földre ugrottak, így biztosítva, hogy a következő évben ne legyenek szűkiben a pénznek. Az év végi trombitálás, kerepelés, zajcsinálás eredeti célja a gonosz elűzése volt, de a következő év termésének megóvását is biztosítva látták így. Ma a pestiek zajongó utcai felvonulása, zajongása idézi ezt a hangulatot.
            Mongóliában régen február másodikán, a hold hónapján volt az óévbúcsúztató karnevál. Ekkor rendezték az íjász- a lovas és a birkózóversenyeket. Bulgáriában január 14-én sütötték hajdan a banicát. Tésztájába somfarügyeket és pénzérméket tettek. Az újévi sütemény fogyasztói – a hiedelmek szerint – így bepillantást nyertek a jövőbe. Mára annyi maradt ebből, hogy január elsején somfaágakkal és úgynevezett szurvácskákkal díszítik fel a házakat, s a gyerekek ünnepi mondókákat mondanak. Dániában az emberek újév napján igyekeznek minél nagyobb lármát csapni. Régebben a tűzijáték, a patronok, a petárdák robbanása olyan méreteket öltött, hogy rendeletileg korlátozni kellett az ilyen szórakozást. A hűvös angoloknál nem számít munkaszüneti napnak az új év első napja, a skótok viszont ünneplik. Ősrégi hiedelem Skóciában, hogy szerencsét hoz a házra, ha éjfél után elsőként fekete hajú ember lépi át a küszöböt. A szőkék ilyenkor nem szívesen látott vendégek.
            Japánban a házak bejáratát bambusznáddal, fenyőfákkal, páfránylevelekkel, naranccsal. Szalmakötegekkel díszítik fel. Minden dísznek szimbolikus jelentése van: jókívánságok jelképei az új évre, amely akkor kezdődik, amikor a szentélyek gongjain elhal a 108. kongatás hangja. Hagyomány, hogy a nők a legszebb kimonóikba bújnak, a férfiak a hiakuni-nisshu nevű kártyajátékot játsszák, míg a gyerekek ezen a napon kezdenek ismerkedni a betűvetéssel.
            Amikor trombitával, síppal, petárdával búcsúztatjuk majd az óesztendőt, nem gondolunk arra, hogy ilyen ősi gondűző, bőségvarázsló mágikus eljárásoknak az emlékei élnek ezekben a szokásokban is.
(A Balatonfüredi Napló, 1997. december 18-i számába írtam.)

NOSZTALGIA - ÖT ÉVE TÖRTÉNT: Szilveszter előtt a Vörösmarty téren 2013. december 28. 2/3.


 Tócsni 1100,- Ft! Csabai-Zsirka Lajos miskolci költő barátom felesége ennél finomabbat süt 150 Ft-ból. Kár, hogy ő nem árul a Vörösmarty téren. Lovasrendőrök kellenének a rend fenntartásához.

 Nem messze a Kálvin téri aluljáróban egy kürtős kalács 300,- Ft. Itt 1500,- Ft! Lehet választani!




Nagy sikere volt a poharak zenészének.


Csodálatos választék! De kiknek?