2017. augusztus 5., szombat

Petrezselymes tojásfasírt

hozzávalók / 6 adag

§                                 10 db tojás (9+1 nyersen a végén)
§                                 4 db zsemle
§                                 1 kis db vöröshagyma
§                                 1 csokor petrezselyem (minél több, annál jobb)
§                                 3 gerezd fokhagyma
§                                 1 bögre zsemlemorzsa (hempergetéshez és esetlg a masszába)
§                                  ízlés szerint

elkészítés

1.                              A zsemléket áztassuk tejbe vagy vízbe (én tejbe szoktam).
2.                              A hagymát vágjuk apróra vagy reszeljük le. Kevés olajon megdinszteljük meg, majd a felvert 9 tojást (ha nagy tojásaink vannak elegendő 8 is) öntsük rá, és kemény rántottát süssünk belőle. Már a rántottát is sózzuk meg kicsit.
3.                              Amikor elkészül a hagymás rántotta, krumplinyomóval törjük össze.
4.                              Alaposan csavarjuk kis a zsemléket, és keverjük a tojáshoz a többi hozzávalóval együtt: egy nyers tojás, fokhagyma, aprított petrezselyem, só, bors. Alaposan dolgozzuk össze, formázunk belőle gombócokat, amiket lapítsunk el kicsit és forgassuk zsemlemorzsába. Ha úgy érezzük, túl lágy a massza, még keverhetünk hozzá kevés zsemlemorzsát, de inkább legyen lágyabb, mint kemény.
5.                              Forró olajban süssük aranybarnára mindkét oldalán.
§                                 költség: 600 Ft
(Forrás: NOSALTY/ Audrey receptje)

Filozófálgassunk













Létrehozták a független Lengyel Királyságot - 1916. november 5.

A lengyel–litván nemzetközösség területét 1772–1795 között fokozatosan felosztotta maga között Ausztria, a Porosz Királyság és Oroszország diplomáciai egyezmények eredményeképpen.

A felosztás főbb fázisai:
I. felosztása – 1772 (Oroszország, Poroszország, Ausztria)
II. felosztása – 1793 (Oroszország, Poroszország)
III. felosztása – 1795 (Oroszország, Poroszország, Ausztria)

A harmadik felosztásra a Kościuszko-felkelés elbukása után nem egészen egy évvel került sor 1795október 24-én Oroszország, Poroszország és Ausztria uralkodói között. A harmadik felosztás a belső krízis és a szomszédos birodalmak expanzív tevékenységének eredménye volt, de közrejátszott a Kościuszko-felkelés sikertelensége, és az, hogy Lengyelország háborút vesztett Oroszországgal és Poroszországgal szemben. A harmadik felosztás után Lengyelország 121 évre lekerült a térképről.
Oroszország a három felosztás eredményeképpen összesen 471 ezer km² területet szerzett 6 millió lakossal.
Poroszország által megszállt terület 148 ezer km²-re rúgott, lakossága 2,7 millió volt.
Ausztria által később Galíciának elkeresztelt terület 129 ezer km² volt 3,8 millió lakossal.
           Az I. világháborúban a győzelmeknek köszönhetően a központi hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia) elfoglalták az 1795-ig az Orosz Cársághoz csatolt lengyel területeket, és 1916. november 5-én kikiáltották a független Lengyel Királyságot, de határait nem jelölték ki. Tisza István a lengyel kérdéssel kapcsolatosan 1917. november 20-i beszédében a következőket mondta: „fontos érdek konstatálni azt, hogy ebben a nagy kérdésben az egész magyar nemzet egységesen áll. Egységesen érez abban a meleg rokonszenvben, amellyel a lengyel nemzet felszabadulását, a lengyel állam új életre kelését kíséri; egységes abban is, hogy örömmel fogja üdvözölni azt, ha a lengyel állam és közöttünk való állandó barátság és közreműködés biztos alapjait sikerül megtalálni…”
Lengyelország az I. világháború utáni nyugati határait a párizs-környéki békeszerződés szabta meg. Keleti határait ezzel szemben a Szovjet-Oroszországgal vívott háborúban harcolta ki. Tuhacsevszkij csapatait Varsónál állította meg Pilsudski marsall Magyarországtól kapott fegyverekkel és lőszerrel, majd a sikeres ellentámadás után a rigai fegyverszünetben állapították meg a lengyel-szovjet határt 1920. október 12-én. Lengyelország nemcsak visszakerült a térképre, hanem Európában területileg a hatodik legnagyobb állam lett.
Németország, a Szovjetunió és Szlovákia 1939 szeptemberében – nem egyenlő mértékben – felosztotta Lengyelországot, így az megint eltűnt a térképről. A Szovjetunióhoz került részeket 1941-ben Németország megkaparintotta. A II. világháború után az 1939-ben a Szovjetunió által megszállt területeket a győztes Szovjetunió annektálta, az ismét feltámasztott Csehszlovákiának azonban vissza kellett adni a Szlovákiába bekebelezett részeket, Németországból pedig egy hatalmas darabot  adtak a Szovjetunióhoz csatolt területekért cserében Lengyelországnak, amelyik így középhatalomként újólag visszakerült a térképre.
Összességében Lengyelország a Szovjetunió javára elveszített 181 ezer km2-t (10 millió lakos), Németország kárára nyert 102,5 ezer km2-t (8,5 millió lakos).

2017. augusztus 4., péntek

Hogyan lassítható a szem öregedése?

            Negyvenéves kor fölött sokan tapasztalják, hogy a szokásos betűméretű szöveget már távolabbra kellene tartaniuk az olvashatósághoz, mint ameddig a karjuk elér. Bár a presbiópiát – azaz az öregszeműséget – nem lehet megelőzni, látását az életmódjára való odafigyeléssel védheti.

Rendszeresen ellenőriztesse szemét! Ha látásával kapcsolatban bármilyen panasza jelentkezik (homályos látás, fények illetve foltok villózása, a fényforrás körüli szivárvány, vagy akár csak fejfájás hosszantartó közelre nézéskor), azonnal forduljon orvoshoz. Idejében elkezdett kezeléssel megállítható a szem romlása.

Kezeltesse krónikus betegségeit! Bizonyos betegségek - mint például a cukorbetegség és a magas vérnyomás - ártanak a szemnek.

Védje szemét a nappal szemben! Használjon UV-védős napszemüveget, ez különösen akkor fontos, ha sokáig tartózkodik a napon, illetve, ha az UV-fénnyel szembeni érzékenységet fokozó gyógyszereket szed.

Táplálkozzon egészségesen! Egyen bőségesen zöldséget és gyümölcsöket, ezek ugyanis általában nagy mennyiségű antioxidáns (oxidációt gátló) anyagot, A vitamint és béta-karotint tartalmaznak. Ezek mind létfontosságúak az egészséges látás megőrzése érdekében.

Használjon megfelelően erős szemüveget! Rendszeresen ellenőriztesse, hogy az Ön által használt szemüveg még mindig jó-e.

Használjon megfelelő erejű megvilágítást munkájához!
Bár a szabályok többsége, illetve látással való összefüggése közismert, a legtöbben mégsem figyelünk oda ezen alapvető szabályok betartására sem.
(WEBBeteg – Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinkai farmakológus)

Gárdonyi Géza születésnapjára - - - - 1863. augusztus 3.

Gárdonyi történelmi regényei

Gárdonyi „kövek alatt nőtt fűhöz” hasonlította önmagát, és ezzel nem csupán közéleti elzárkózását, rejtőzködő életvitelét, de irodalmi építkezését és ars poeticájának kialakulását, művészi eszköztárának hosszan tartó érlelődését is illusztrálta. Ahogy Juhász Gyula fogalmazta meg Gárdonyi helyét az irodalmi panteonban: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki”. Ady Endre a magyar Dickensnek nevezte, mások a magyar Tolsztojt tisztelték személyében.
Gárdonyi írói életműve szempontjából az 1897 utáni egri évek bizonyultak a legtermékenyebbnek. Már Az én falum elbeszéléseiben is realista leírásra, ugyanakkor lírai mesemondásra törekedett: az aprólékosan kidolgozott háttér egy-egy személyes probléma, emberi sors díszletéül szolgált csupán. A történeti hűség és a lírai mondandó kettős igénye nyomán bontakozott ki prózaírói munkásságának legjelentősebb vonulata, és legmaradandóbb alkotásai: a történelmi regényei (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908). Tevékenységéből az utókor elsősorban ezeket ismeri, és ez alapján sorolja be a legnagyobbak közé.
1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti. A maga korában is elnyerte az olvasóközönség és a pályatársak tetszését, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta a regényt. A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem – Bornemissza Gergely és Cecey Éva – sorsát is végigkövetheti benne az olvasó.
További történelmi regényeinek hősei – a szerző életérzéséből merítve – a csöndes szenvedés és az egész életet végigkísérő magányosság hősei, Gárdonyi eme műveiben a századforduló eszmeiségét behálózó gondolatok jelképteremtő módon érvényesülnek.
A Láthatatlan ember (1901, 1975 óta A láthatatlan ember címen jelenik meg) című műve a hun Attila udvarában játszódik, kerettörténetéül a görög rabszolgának, Zétának az előkelő hun leány, Emőke iránt táplált szerelme szolgál. Az egyes szám első személyben megírt énregény élményszerű, lírai önvallomás, amely a szerzőt foglalkoztató misztikus témák, a halál, az álom, a hatalom, a magány stb. szimbólumsorára fűződik fel.
 Másik jelentős műve, a középkori Magyarországon játszódó, Árpád-házi Szent Margit sorsát felelevenítő Isten rabjai (1908) történetében az egyszerre valóságos és metaforikus rabság értelmezése szorosan egybefűződik az egyidejűleg földi és transzcendentális szerelem szimbolikájával, Margit alakjában az erkölcsi tökéletességet rajzolta meg. Olyan kérdéseket is feszegetett ebben a művében Gárdonyi, mint a keresztény dogmatika és a lélekvándorlás viszonya, vagy éppen a szabadság és a rabság paradox azonossága. A regényt ma a legenda és történelem összefonódásából fogant, lírai tónusú, romantikus történelmi regényként tartják számon. (Forrás: Wikipedia)

2017. augusztus 2., szerda

Kajahumor


















Almaecet: fogyaszt és lúgosít

Az almaecet mindazon ásványi anyagokat tartalmazza, amelyek az almában megtalálhatóak. Igen gazdag káliumban, foszforban, kalciumban, és vas, klór, nátrium, magnézium, kén, fluor valamint szilícium is található benne. Ezen túlmenően pikáns és enyhe fűszerezettsége igen finom ízt kölcsönöz a vele készített salátáknak.
Az almaecet – ahogy a citrom is – savas kémhatású. Fogyasztásuk mégis lúgosítja a szervezetet, mert a bennük lévő kémiai elemek segítik a lúgok termelődését, vagy másik oldalról nézve fokozzák a savak lebomlását.
Az almaecet gyorsítja a zsír lebontását, ezzel elősegíti a fogyást. Ha naponta megiszunk egy deciliternyi vízben feloldott 2 mokkáskanálnyi almaecetet és egy mokkáskanálnyi mézet, akkor megszűnik a fáradékonyságunk, fokozódik a szellemi frissességünk, és javul az emlékezőtehetségünk.
Ezenkívül csökken a magas vérnyomás, elmúlik a szédülés, javul az étvágy, és ellenállóbbá válik a szervezet a meghűlésekkel szemben.
Ez a csodás hatás a nagyszámú összetevőnek tudható be. A mézben található vitaminoknak és ásványanyagoknak se szeri, se száma. Azt viszont kevesen tudják, hogy az almaecetben 90 olyan nyomelem van, amely az emberi szervezet számára különösen fontos. Az almaecet önmagában is javítja az anyagcserét, serkenti az emésztést, csökkenti a vérzsírokat, aktiválja a szív- és veseműködést, és feszessé, üdévé varázsolja a bőrt. Igazi jótékony hatását mézzel keverve fejti ki.
Az almának rendkívül magas a savtartalma. Az almaecet nemcsak saláták, vagy más étel ízesítésére használatos, jó szolgálatot tesz azoknak is, akik érrendszeri betegségekkel küzdenek. Az izületi gyulladásbántalmak csökkenthetőek, ha naponta kétszer fogyasztunk vízzel almaecetet. Egy pohár vízhez két evőkanál almaecetet adunk. Két hetes kúra után megszűnik az erős fájdalom.
Az ecetben lévő ecetsav tartósító, fertőtlenítő hatással rendelkezik, elpusztítja a rothasztó baktériumokat, a penészgombák spóráit, emésztőrendszerünkben pedig gátolja az erjedési és rothadási folyamatokat, melynek tünetei a fejfájás, levertség, ekcéma, bőrproblémák, depresszió, ízületi fájdalmak, hólyaghurut. Segít gyomorrontáskor, biztosítja a megfelelő emésztést.
Fokozza a hasnyálmirigy és a vékonybélbolyhok emésztőnedveinek termelődését, mely megkönnyíti a zsírok és a fehérjék emésztését. Szabályozza a bélműködést, a tápanyagszállítás felgyorsul. A szervezet a zsírnak csak egy részét emészti meg, a többi a széklettel kiürül. Az ecetsav jelentős mértékben javítja a vas beépülését, felélénkíti a sejtlégzést, és ezáltal fokozza a sejtek energiatermelését és teljesítőképességét.
Rendkívül jó méregtelenítő hatású. Az ecetsav antibakteriális hatása révén tisztítja meg a szervezetet, s egyensúlyba hozza a szervezet zsíranyagcseréjét. (Forrás: Hajrá Egészség)

A felvidéki magyarok jogfosztása - 1945. augusztus 2.

A sokat emlegetett Beneš-dekrétumok következményei a magyarokra nézve

Beneš-dekrétumok közül 13 jogszabály a győztesek által erőszakkal újra összetákolt  Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette. Én azt tartom nagyon furcsának, hogy a szlovák csapatok 1939-ben Lengyelországot a német csapatokkal egyidőben támadták meg, a szovjet csapatokat is megelőzve, és Lengyelország kapitulációja után jókora területet Szlovákia államhoz csatoltak, amit a másodi világháború befejezése után vissza is kellett adniuk Lengyelországnak. A Szovjetuniónak nem kellett visszaadni az ekkor elfoglalt területeket, azt megtarthatta a háború vége után is. És ha jól emlékszem, szlovák katonák harcoltak a Szovjetunióban is, de nem a Vörös Hadsereg oldalán. És a szlovákok hogyan lettek mégis győztesek a második világháború végén? (Meg a románok, bolgárok, horvátok is?) Ezt kellene valahogy ellesni ezektől az ügyes államoktól, mert a mi tisztességünk egyáltalán nem kifizetődő, mint tapasztalhattuk már annyiszor a történelem folyamán.

Népbírósági eljárások

A kassai kormányprogram meghirdetését (1945. április 5.) követően az év végéig a népbíróságok mintegy 75 000 szlovákiai magyart – elsősorban értelmiségieket – ítéltek el háborús bűnösként, és utasítottak ki az országból.
Sorozatosan perbe fogták a háború előtti magyar közélet jeles alakjait, akiket a köztársaság szétverésével vádoltak meg. A gyakran tömegessé váló perek közül méreteiben a kassai magyar per volt legnagyobb, amelyben közel 600 magyart nyilvánítottak háborús bűnössé.
Szintén perek sorát rendezték a magyarok jogvédelmét felvállaló, és ellenállását megszervező csoportok tagjai ellen. Gróf Esterházy Jánost, a két háború közti csehszlovákiai magyar politika vezéralakját, aki a háború alatt zsidókat mentett, és mindvégig ellenállt a náciknak, 1945-ben kiadták a Szovjetuniónak, és 1949-ig ott volt kényszermunkán. Hazatérve a rá Pozsonyban kirótt halálbüntetést életfogytiglani fegyházra módosították. A megtört politikus 1957-ben halt meg egy morvaországi börtönben.

Kényszermunka, deportálások

A szudétanémetek teljes kitelepítését követően, 1946 tavaszán megkezdődött a „munkaerő-toborzás”. A Szlovák Telepítési Hivatal által kidolgozott elképzelések szerint, Szlovákia magyar járásaiból minden magyar nemzetiségű személy „átcsoportosítására” sor kerülhetett. A tömeges deportálások 1946 novemberétől 1947 februárjáig tartottak. Ebben az időszakban 44 ezer személyt (férfiakat, nőket, gyerekeket és öregeket) szállítottak fűtetlen marhavagonokban Csehországba. Az akció végrehajtását a hadsereg segítette. A sokszor napokig tartó utazás után a csehországi vasútállomásokon valóságos emberpiacot tartottak, ahol a cseh gazdák kiválaszthatták az igényelt munkaerőt. A deportáltak vagyonát az állam ún. bizalmiak számára utalta ki, akik kezdetben a vagyon kezelői lettek volna, idővel pedig tulajdonosai is. A bizalmiak zöme volt partizánokból és az északi járásokból „kolonistának” jelentkezőkből állt.

Lakosságcsere

A magyarok kényszermunkára való elhurcolása része volt a Magyarországra irányuló nyomásgyakorlásnak, amelynek célja a lakosságcsere-egyezmény végrehajtatása volt. A lakosságcsere terve azután vetődött fel a csehszlovák vezetésben, miután a potsdami konferencián, illetve a párizsi békekötést megelőző tárgyalásokon elutasították a magyarok egyoldalú kitelepítését – ellentétben a hárommilliós német kisebbséggel. A Szovjetunió támogatásával végül sikerült rábírni a magyar kormányt, hogy 1946. február 27-én aláírja az erről szóló egyezményt. A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár által aláírt egyezmény értelmében, a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart voltak jogosultak Magyarországra áttelepíteni, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény megkötése után a szlovák hatóságok nagyarányú toborzási akcióba kezdtek a Magyarországon élő szlovákok körében. Érveiket elsősorban arra alapozták, hogy a többnyire szerény vagyonú szlovákok számára jól működő gazdaságokat és könnyebb életet ígértek.
A Magyarország számára rendkívül hátrányos egyezmény szerint a magyar fél vállalta, hogy a meghatározott kvótán felül átveszi a háborús bűnösöket is. Ezzel visszaélve a csehszlovák bíróságok tömegesen vonták felelősségre a háború alatt állítólag elkövetett bűneikért a felvidéki magyarokat, s végül több mint 70 ezer személyt írtak össze, akinek háborús bűnösként kellett volna elhagynia szülőföldjét. Csehszlovákia végül a deportálások elindításával bírta rá a magyar kormányt a lakosságcsere lebonyolítására, amely 1947 áprilisában kezdődött a dél-alföldi szlovákok és a mátyusföldi magyarok kicserélésével. A vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. A végleges adatok szerint a Magyarországról Szlovákiába önként áttelepült 60 257 szlovákkal szemben 76 616 magyar volt kénytelen a szülőföldjét elhagyni. Óriási különbség mutatkozott azonban a hátrahagyott vagyonban. Mivel a szlovák hatóságok általában a módosabb gazdákat jelölték ki az áttelepülésre, a szlovákok által Magyarországon hagyott 15 ezer kataszteri holddal s 4400 lakóházzal szemben a Magyarországra áttelepített magyarok 160 ezer holdat és 15 700 lakóházat hagytak maguk mögött. Az utolsó áttelepülők 1949 nyarán lépték át a csehszlovák–magyar határt. (Forrás: Wikipedia)

2017. augusztus 1., kedd

Humorbombonok

Isten alkotá a földet, majd megpihent. Isten alkotá az embert, majd megpihent. Isten alkotá a nőt, és azóta se Istennek, se embernek nincs pihenése!

 Egy rendkívül csinos fiatal hölgy repülőgépen tér haza Svájcból. Egy pap mellé szól a jegye, akit megszólít. –Bocsánat Atya, megtenne nekem egy szívességet?
–Természetesen kisasszony, mit tehetek Önért?
–Van egy dilemmám. Vettem magamnak egy remek elektronikus szőrtelenítő berendezést. Nagyon sokat fizettem érte. Jóval meghaladja a vámmentesen bevihető értékhatárt, és attól félek, hogy elkobozzák. De Ön talán titokban át tudná vinni számomra a vámon a reverendája alatt.
–Valóban át tudnám vinni drága, de figyelmeztetnem kell, hogy még sohasem voltam képes hazugságra.
–Önnek olyan becsületes az arca, hogy Öntől sohasem fognak kérdezni semmit –monda a hölgy, és már át is adta a szőrtelenítőt.
Leszállás után az atyára kerül a sor a vámvizsgálatnál. –Atya, van Önnek bármiféle vámköteles áruja? –kérdezi a vámtiszt.
–A fejem búbjától a derekamig semmiféle vámolni valóm sincs fiam.
A választ furcsállotta a vámtiszt és tovább kérdezi: –És deréktól lefelé?
–Van egy csodálatos szerkezetem, ami nők szolgálatára rendeltetett, de használva még sohasem volt.
A vámtiszt fuldokolva a nevetéstől: –Rendben van, tessék továbbmenni atya. Kérem a következőt!

A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához: –Idösanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.
–De fiam! Hát ez mákostészta.
–Ja! Annak ölég savanyú.

A székely bácsi összeveszik az asszonnyal. Dühösen kimegy a házból és becsapja az ajtót. 17 év múlva visszamegy.
Kérdi az asszony: –Hol voltál?
Mire a székely: –Kinn!

A házaspár már két órája autózik, amikor a feleség a fejéhez kap és felsikolt:
–Úristen, forduljunk vissza! Bedugva hagytam a vasalót és félek, hogy le fog égni a ház.
–Á, dehogy fog leégni! – feleli a férj – Én meg nyitva hagytam a kádcsapot a fürdőszobában.





Claudius császár születésnapjára - - - -I. e. 10. augusztus 1.

Claudius életéből

Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus római császár (uralkodott 41. január 24. – 54. október 13.), a Iulius–Claudius-dinasztia negyedik uralkodója trónra lépése után a principátus egyik legtehetségesebb vezetőjének bizonyult, aki törvényhozóként, hódítóként és mecénásként is maradandót alkotott a császárság hajnalán.
Claudius – korábbi nevén Tiberius Claudius Drusus Nero Germanicus – a galliai Lugdunumban (a mai Lyonban – Franciaország) született. Apja Nero Claudius Drusus, anyja Antonia Minor volt. Claudius lett az első római császár, aki Itálián kívül született.
Sohasem tartották valószínűnek, hogy Claudius egyszer császár lesz. Rokkant volt és 37-es consullá választásáig (a másik konzul unokaöccse, Caligula lett) semmilyen hivatalt sem töltött be. Talán testi fogyatékossága mentette meg attól, hogy Tiberius és Caligula tisztogatásainak célpontja legyen. Caligula meggyilkolása után azért választották császárrá, mert ő volt a család egyetlen felnőtt férfi tagja. Annak ellenére, hogy nem volt járatos a politikában, sikeresen irányította a birodalmat, és több fontos építkezést indított el. Uralkodása idején a Római Birodalom újabb területeket szerzett; ezek közül a legfontosabb Britannia meghódítása volt 43-ban. Érdeklődött a jog és törvényhozás iránt, bírósági tárgyalásokon elnökölt, naponta húsz rendeletet hozott. Ennek ellenére a nemesség gyenge uralkodónak tartotta; azért, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét, Claudius több szenátort is kivégeztetett. Ezek miatt az ókori történetírók körében nem volt népszerű, ám a későbbi korok írói már tárgyilagosabban értékelték. Magánéletében több csapás is érte, az egyik végül a meggyilkolásához vezetett.

Házasságai és magánélete

Első jegyese Aemilia Lepida Augustus dédunokája volt, akit még az esküvő előtt elhagyott. Második jegyese Livia Medullina azaz Camilla (a nagy diktátor Camillus leszármazottja) volt, aki az esküvő előtt titokzatos körülmények között elhunyt.
Ez után vette feleségül Plautia Urgulanillat, aki kicsapongó életmóddal keserítette meg életét, ráadásul gyilkosság alapos gyanújába is keveredett. Fiuk Drusus egy gyorsan bekapott és véletlenül a torkába akadt gyümölcs miatt kiskorában meghalt, míg lányuk, Claudia éhhalálra ítéltetett, miután kiderült, hogy anyja házasságtörő kapcsolatának köszönhette fogantatását. Claudius elvált.
Következő felesége Aelia Paetina. Claudius azonban előző házassága miatt ekkorra bizalmatlanná vált a nőkkel szemben, így ez a házassága is válással végződött.
Caligula császár közbenjárásával ez után vette el rokonát, Valeria Messalinát, akitől Octavia nevű lánya és Britannicus nevű fia született. Messalina a férjénél jóval fiatalabb, heves vérű asszony volt, tehát nem éppen ideális partner az öregedő Claudius számára. Gyermekei megszületése után már inkább idegen férfiakkal népesítette be az ágyát. 48-ban – Claudius távollétét kihasználva – Messalina odáig merészkedett, hogy szabályos házassági szertartás keretében férjhez ment egy Caius Silius nevű előkelőhöz, a római aranyifjúság egy közismert alakjához. Claudius egy napra katonai teljhatalommal ruházta fel az őt felvilágosító Narcissust, aki azonnal kivégeztette a párt, sőt még több más, az ügyben érintett személyt is.
Pallas rábeszélésére eltűrte unokahúga, Agrippina közeledését. Agrippina özvegyasszony volt, előző házasságából Lucius (Nero) nevű fia született. Claudius megkörnyékezésével az volt a célja, hogy fia számára megszerezze a trónt. 49-ben feleségül vette Agrippinát, majd 50-ben adoptálta gyermekét. S végül mindezt megtetézve Luciust (Nero) jelölte meg örököséül a trónon, háttérbe szorítva saját fiát, Britannicust, aki azonban köztudottan beteges, fizikailag gyakorlatilag alkalmatlan volt az uralkodásra. Agrippina – miután elérte célját – megmérgezte Claudiust, aki 54. október 13-án meghalt.
A császár számos erénye és eredménye ellenére ugyanakkor magánéletében igen szerencsétlennek bizonyult: négyszer házasodott, de első asszonya meghalt, második feleségétől elvált, az uralkodása alatt elvett Messalina pedig kicsapongó életmódja és titokban kötött második házassága után a vesztőhelyen végezte. Claudiust ezután sodorta a végzete ifjabb Agrippinához, Nero (uralkodott 54–68) anyjához, aki intrikái révén nem csak a császárt, de annak környezetét is befolyása alá vonta, és elérte, hogy az uralkodó ne vér szerinti fiát, Britannicust, hanem adoptált gyermekét, Nerót jelölje utódjának. A mendemonda szerint, miután a hatalomra éhes asszony elérte célját, 54 októberében – mérges gombával – a túlvilágra segítette az idős Claudiust, akinek nyugodt időszakát Nero hírhedt császársága követte.