2017. június 24., szombat

Baktay Ervin születésnapjára - 1890. június 24.

A Pest megyei Dunaharasztiban 2006-ban felállított bronz szobra Érden is látható (Domonkos Béla).
Erdőbaktai Baktay Ervin (sz. Gottesmann ErvinDunaharaszti1890június 24. – Budapest1963május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító.
A Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet, Hollósy Simonnál. Az első világháborúban a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek írása, népszerűsítése útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta az indiai vallásokat és a kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. 1929-ben maláriás betegen tért haza. 1930–1944 között A Földgömb című lap egyik szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgató-helyettese, az ELTE megbízott előadója volt. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában. 1956-ban egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete című kiállítás előkészítésében. Nyugdíjba vonulása után számos külföldi országban (AngliaSvédország) tartott előadást India művészetéről. Baktay Ervin sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Emlékezete

Emléktáblája egykori lakóhelye (Budapest, XI. kerület Eszék utca 16/a. számú ház) falán, szobra (Domokos Béla műve) Dunaharaszti főterén és Érden a Magyar Földrajzi Múzeum parkjában látható.
Nevét vették fel az alábbi szervezetek:
...“Az ind felfogás nem vezet tétlenségre: csak azt a tevékenységet szünteti meg, amelyet mi, nyugatiak úgy látszik, egyedüli tevékenységnek tartunk: az anyagi, elkönyvelhető, eredményt hozó érdekektől szított mindig valami, vagy valaki ellen irányuló tevékenységet.” (Baktay,1922)'...

            Az észak-amerikai indiánkultúra ismertetése terén kifejtett munkássága nemcsak belföldön, hanem egész Európában, sőt a tengerentúlon is ismertté tette. Így szerzett tudomást Heverő Bölényről 1937-ben az Amerikai Indián Szövetség, mely tagjai közé választotta, és tevékenységét a szacsem (főnök) címmel honorálta.'...
            Egyes források Baktayt (álnéven) F.W. Bain angol íróval azonosítják.
(Forrás:Wikipedia)

Szent Iván (János) napjára - június 24.

          A néphit azt tartja, hogy Szent Iván (János) napja a nyári napforduló ünnepe, ekkor köszönt ránk az év leghosszabb nappala, majd a titkokkal, varázslatokkal teli legrövidebb éjszaka, amikor is a hagyományban hívők szerint minden kívánság teljesül.
Bár a nyári napforduló tűzünnepét már évszázadok óta Szent Iván (János) napjának (június 24) előestéjén tartják, és éppen ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen tény, hogy máig eleven szokásrendszere a kereszténységet messze megelőző korokból ered.
A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A nyári napforduló azonban június 21-én van. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra hág az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Ez a nap a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ. Szent Iván napja azonban három nappal később van. A csillagászati nyárkezdet a régi időkben tényleg június 24-re esett, de a különböző naptárkiigazítások előrébb hozták. A hagyomány pedig azért hagyomány, hogy az emberek ragaszkodjanak hozzá.
Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. Az ősi ember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában.
A kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. Így válik érthetővé, hogy miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján.
Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik:
–hatalmas örömtüzek gyújtása;
–a szántóföldek megkerülése égő faágakkal;
–lángoló kerék legurítása egy magaslatról.

            Bod Péter református lelkész (1712–1769) ugyancsak ezt a három jellegzetes Szent Iván napi szokást említi meg A Históriákra utat mutató Magyar Lexikonban:
"Ezen a napon pedig ilyen dolgokat szoktak cselekedni:
A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék és füstöt csináljanak, melynek ezt az okát tartják, hogy a tájban a pogányok a kutak körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények – a tudatlanság is segítvén – a tájba tüzeket tettek, azokat által szökdösték és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.
Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése."

2017. június 23., péntek

Olimpia napján - Az újkori játékok kezdete

     Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére 1894. június 23-án Párizsban ült össze az a kongresszus, amelyen elhatározták az olimpiai eszme újjáélesztését. Rá két évre Athénben megrendezték az első újkori olimpiát. 
    Az első újkori olimpia 1896. április 6-tól április 16-ig tartott. A játékokra 14 országból 285 sportoló gyűlt össze, hogy 43 versenyszámban mérje össze tudását.
    Kicsit kevesebben voltak, mint most, a huszonegyedik században, de akkortájt a világ országainak többségében azt sem tudták, mi a sport, s mai értelemben vett versenyzésről csupán Európában és az amerikai kontinens északi felében lehetett szó.
    Nők – akárcsak az ókorban – még nem lehettek jelen sportolóként, de legalább beléphettek a stadion nézőterére, nem kellett súlyos büntetéstől tartaniuk.
      A megnyitó napján óriási tömeg hömpölygött a stadion felé. Amikor negyed négykor felhangzott a királyi himnusz, 70.000-en töltötték zsúfolásig a nézőteret, és még mintegy 50.000-en lepték el a stadiont övező domboldalakat. Már akkor is ugyanúgy vonzotta a sport a közönséget, mint manapság.
    Konstantin trónörökös beszéde után következtek a királyi megnyitó szavak, és utána zúgott, ünnepelt a stadion. Coubertin később így gondolt vissza az ünnepélyes megnyitóra: Végre elkövetkezett a pillanat, amikor a megújult, vakítóan fehér athéni stadionba beözönlött a nézők tömege, és György király az olimpiai játékok felújítását megpecsételte az ünnepélyes formulával: „Az első nemzetközi olimpiai játékokat Athénban megnyitottnak nyilvánítom. Éljenek a részt vevő nemzetek! Éljen a görög nép!” Ágyúk sortüze dördült, elengedett galambsereg szállt szárnycsattogva, látványosan a stadion felett.
    Amikor a nézők elcsendesedtek, a játéktéren felsorakozott zenekarok kíséretében egy háromszáz tagú férfi kórus előadta Szamarasz görög zeneszerző gyönyörű olimpiai himnuszát, melyet a nézők tomboló tapssal jutalmaztak:
„Halhatatlan ősi szellem,
Szépség, nagyság s igazság atyja Te
Szállj le hozzánk, s ragyogd be
Az eget és a földeket.”
    Az olimpián manapság elsősorban a győzteseket ünnepeljük, így Coubertin báró által megfogalmazott elvet a vesztesek vigasztalására szoktuk alkalmazni: „Az olimpiai játékok legfontosabb elve a részvétel, és nem a győzelem, mivel az élet értelme nem az, hogy hódítsunk, hanem, hogy jól harcoljunk”.
Humor:

2017. június 22., csütörtök

Vasfüggöny Múzeum, Felsőcsatár


AZ INTERNETEN TALÁLTAM, EZ VOLT A HÍVOGATÓ:

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm honlapomon!

Goják Sándor vagyok, a VASFÜGGÖNY MÚZEUM alapítója és tulajdonosa.
Engedjék meg, hogy pár mondatban megismertessem Önökkel a múzeumom előtörténetét.

Honnan is jött a múzeum megépítésének ötlete?
Az 1990-ben a felsőcsatári szőlőhegyen, azaz a Vashegyen nyitott éttermemhez, a SÁNDOR Borozó-Buschenschank-hoz  piros-fehér szalagokkal díszített fenyőágak vezették el a vendégeimet. Mivel a szőlőhegy egykoron a határövezet részét képezte, csak helyi lakosok, illetve határsáv-igazolvánnyal rendelkezők juthattak át a Pinka-hídon felállított katonai ellenőrző-ponton.  Idegeneknek számára megközelíthetetlen volt e hely, hiszen TILOS volt ide a belépés.
Ami tilos, az érdekes?
Hát persze!  Nem is kell hát csodálkozni, hogy vendégeim szerették volna pontosan tudni, hol is járnak valójában, így a helyismertetés mellett elkerülhetetlen volt egy kis történelmi kitekintő is. A sok-sok rajzolás, beszélgetés hatására született meg a szabadtéri múzeum ötlete, hogy az idelátogatók korhű képet kapjanak a Vasfüggöny időszakáról.

 Hogyan valósult meg a múzeum?
Az ötletet aztán szorgos, ám máig tartó gyűjtőmunka követte.  Kutattam és gyűjtögettem a korabeli vasfüggöny-maradványokat, különböző tárgyakat, hogy végül  a világon egyedülálló módon, elsőként építhessem meg azt az 1948-1989-ig az osztrák-magyar határ mentén tobb száz kilóméteren keresztül húzódó "nevezetesség" egy darabját, amit a nyugati világ VASFÜGGÖNY-ként ismert.
Van-e valóságalapja az általam elmondottaknak?
1965 és 1968 között jómagam is „részese” voltam a Vasfüggönynek: Kőszegen és Pornóapátiban szolgáltam sorállományú határőr szakaszvezetőként.  Ezenkívül a látogatásukkal megtisztelő egykori katonák, „határsértők”, illetve hozzátartozóik számtalan történetet osztottak meg velem, amit a múzeumot felkeresőknek szívesen elmesélek.
Mi is a célom a múzeummal?
Egyrészt az utókornak szeretném megmutatni a történelem egy kicsiny, de elrettentő időszakát: mi az, ami SOHA nem ismétlődhet meg!  Másrészt emléket szeretnék állítani mindazon személyeknek, akik életüket vesztették akár menekülőként, akár katonaként a nyugati határszélen.

 
ÉS AMIT TALÁLTAM:
Goják Sándor portája Felsőcsatáron, Szombathelytől 18 km-re található. Az eredeti szögesdrótokból, oszlopokból megépített emlékhely bemutatja Magyarország határvédelmi történetének 1948-től 1989-ig terjedő időszakát, a vasfüggöny korszakát. Lézeres imitált aknamezőn próbálhatnak szerencsét a „szökni” vágyók, katonai magasfigyelőre mászhatnak a „határfigyelők”.
Az építő-tulajdonos,   Goják Sándor éppen egy csoportnak tartott személyes ismertetőt, valamint a kiállított fotókon, emléktárgyakon keresztül bepillantást nyerhettünk a határmenti települések polgári és katonai mindennapjaiba.
 
A baltikumi Stettintől az Adriánál lévő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet Európa ősi államainak összes fővárosa.” - mondta Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében.
A vasfüggöny építésének, telepítésének valamint felszedésének mintegy 41 évet felölelő 3 korszakát mutatja be a múzeum, melyben az egykori vasfüggöny eredeti darabjaival, alkatrészeivel és működő, 1:1-es modelljével is találkozhattunk.
A rideg és hátborzongató tények a nyugati határszélre vonatkozóan: 350 km kétsoros tüskésdrót kerítés, és 800.000 db taposóakna. Az aknatelepítési munkák során többen meghaltak, vagy súlyos sérüléseket szenvedtek. A szökési kísérletek során arányaiban ezer emberből mindössze öt-tíz juthatott át az aknamezőn. A későbbiekben már az aknazár sem bizonyult megfelelő védelemnek, „pszichikai visszatartó ereje” ellenére sem. Így új, minden mozgást észlelő jelzőrendszert építettek fel. Az építkezés során véglegesen el kellett távolítani az aknákat, melyek újabb halálos áldozatokat, vagy csonkolásos baleseteket követeltek. Nagy kiterjedésben kiirtották az erdőket, és vadfogó kerítéseket építettek, hiszen a jelzőrendszer nemcsak emberi mozgásra, hanem időjárási változásokra, és vadak okozta jelzésekre is reagált. 
Goják Sándor részletesen meséli a történeteket, melyek a sokszor halálos kimenetelű szökési kísérletekről szólnak. Szemléletes bemutatásra is sor kerül a vasfüggöny egykori „díszletei” között.
A "kukorica" akna
A képletes aknamezőn sétálva ki lehet próbálni, hogy vajon átjutottunk, vagy felrobbantunk volna a határzáron? Ha aknára lépünk, detonáció, kigyulladó reflektorok, és sziréna hangja figyelmeztet. „Ön aknára lépett. Felrobbant!” – villan a felirat.
A szökési kísérletek helyszíneit és módozatait is testközelből lehet érezni, például az egyik szögesdrót alatti gödörnél, ahol két fiú ásta át magát a jobb élet reményében, vagy a létránál, ahol a Stern Magazin szerkesztője próbált kiszökni az országból kislányával együtt.


A Vasfüggöny Múzeumban bárki áthaladhat azon az őrbódéval őrzött kapun, ahol azt akkoriban a gazdák tették, ha metszeni, szüretelni, vagy éppen bort fejteni igyekeztek a saját kis birtokukra. Az áthaladáskor le kellett adniuk a személyi igazolványt a katonáknak, akik felírták az adataikat, és egy személytelen, számmal ellátott bilétát adtak, azzal a kikötéssel, hogy sötétedéskor vissza kell térniük. Ha nem, kíméletlenül megindult utánuk a hajtóvadászat.

 
A Vasfüggöny Múzeum fölött, a domboldalon az 1700-as években épült kis Mária-kápolnát találtuk. Építtetője a közelmúltban boldoggá avatott gróf Batthyány-Strattmann László családja volt.
 
A varázslatos völgyben látható Felsőcsatár. 

A 2015-ben felállított kerítés és "Nátó-drót" sem hiányzott a kollekcióból.

 
(A képeket 2017. június 16-án, pénteken készítettem.)

2017. június 21., szerda

Útmutató a rák (június 22-július 22.) jegyű férfiakhoz

Ha egy ügy mellett elkötelezi magát, makacskitartással képes céljáért küzdeni. Jól alkalmazkodik, és viszonylag könnyen beilleszkedik bárhova. Egész lényét az érzelem, az érzések uralják. Rendkívül kreatív, ösztönösen merész dolgokat, rendszerint helyes döntéseket hoz, mégis a halogatás nagymesterének nevezhető.
Hogyan szeret? Családszerető alaptermészete ellenére a Rák férfi akár több házasságot is köthet. Nem képes szeretni, szeretkezni, ha nincs olyan hangulatban. Nemi energiája változó erősségű. A Rák férfinak olyan társra van szüksége, aki sokoldalú, érzékeny, rá tud hangolódni változékony ványaira. Ideális és hosszú távra szóló a kapcsolat, ha olyan nőt választ, aki valamilyen módon hasonlít az anyjára, vagy annak pont az ellenkezője. Gyengéje még a félénk, visszahúzódó intelligens nő, akinek fontosa tradíció. Rendszerint hosszú ideig kitart egy párkapcsolatban, még akkor is, ha az már kihűlőben van, és már több benne a rossz, minta jó.
Mit szeret? Szeret parancsolni, de ezt oly módon teszi, hogy mégsem tűnik annak, akinek mondja, az lelkesen követi őt. Imádja, ha tanácsot kérnek tőle, mert akkor érzi, hogy szükség van rá.Szereti a sportot, főként a vízi sportokat részesíti előnyben, de a foci vagy a kerékpártúra is igazi élvezetet jelent számára, pláne, ha barátokkal vagy a családdal teheti. És persze szeret enni meg főzni is, főként anyuci receptje szerint.
Mit nem szeret? –Önzetlen barát, de ha ezzel visszaélnek, a lelkét mélyen megsebzik, éls akkor keményen visszavág. –Nem feledkezik meg szerettei fontos évfordulójától, ám ha az övét felejtik el, azzal megsértik, és sokáig nem békél meg. –A kritikára érzékeny, ezért csak finoman, dicséretbe bújtatva mondjunk véleményt a teljesítményéről, vagy akár az öltözködéséről.
Milyen főnök? Lelkiismeretes, dolgos, és ugyanezt várja el másoktól is. Hármas célkitűzés vezérli: pénz, pénz, pénz. A Rák főnök mindent pontosan kiszámít, agyában mindenről precíz könyvelést vezet, amiben bámulatos emlékezete segíti.
Hogyan kérjünk tőle fizetésemelést? A kérésnél hivatkozzunk arra, hogy a megemelt fizetésnek milyen pozitív hatásai lennének a családunkra – mivel a Rák szociálisan érzékeny –, ez meglágyítja a szívét. Egyébként magától is ad, ha úgy látja, megérdemeljük.
(Forrás: Nők Lapja)

Édes ízek cukor nélkül

Az emberek táplálkozásában mindig nagy szerepe volt az édes íznek. Kezdetben növényekből nyertek édesítőanyagokat, később a mézet használták édesítésre, majd az V–VII. század körül beindult a cukorgyártás és elterjedtté vált a cukor használata.
Az étkezési cukor mellett cukorpótlók vagy cukorhelyettesítők jelentek meg a XX. században, ezeknek közel azonos az energiaértéke, de lassabban szívódnak fel, alacsonyabb a vércukorszint-emelő hatásuk. Egyik ilyen természetes édesítő a fruktóz, melyet gyümölcsökből állítanak elő, ezért gyümölcscukornak is nevezik. A másik cukorhelyettesítő anyagot, a szorbitot erjesztéssel állítják elő gabonából.

A dél-amerikai gyógynövény

A természetes eredetű édesítők közül újabban előtérbe került egy Közép- és Dél-Amerikában már évszázadok óta őshonos növény, a Stevia Rebaudiana leveléből készített stevia-kivonat, amely magyar neve jázminpakóca, de sztíviának, szteviának vagy steviának is neveznek. Több százszor édesebb a kristálycukornál, így nagyon kis mennyiségre van belőle szükség az édes íz eléréséhez, emellett lassú a felszívódása, igen kedvezően alacsony a glikémiás indexe. Hátránya a keserű utóíz, de ez csak nem megfelelő adagolásánál jelentkezhet. Kalória- és szénhidrátmentes. A sztívia por, tabletta, oldat, kivonat és őrlemény formájában kiválóan alkalmas édesítésre, a szárított sztívialevelet elsősorban teakészítésre használják. Számos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, különösen a cukorbetegek diétájában használható jól

A nyírfából nyert cukor

Egy másik természetes édesítő a xilit, amelyet a nyírfa rostjaiban található xilánból állítanak elő, ezért nevezik nyírfacukornak is. A kalóriatartalma 40%-kal, szénhidráttartalma 70 százalékkal alacsonyabb a cukorénál, glikémiás indexe alacsony, lassan szívódik fel, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják, de a szénhidrátbevitelbe be kell számítani.

Egyéb édesítők

            Természetes úton képződő cukoralkohol az erytritol, a cukornál kevésbé édes, de grammonként mindössze 0,2 kalóriát tartalmaz, glikémiás indexe igen alacsony.
            Egy mexikói kaktuszból állítják elő az agavészirupot, mely döntően fruktózt tartalmaz, magas ásványi anyag tartalma mellett, kalóriatartalma elég magas, 100 gramm 300 kcal-t tartalmaz. Egy teáskanál nektárban 16 gramm fruktóz van. Miután az íze intenzívebb a cukornál, kevesebb is elég belőle, ezért módjával felhasználható diétás étrendben is.
(Forrás: Dr. Pados Gyula, Táplálkozási Fórum, Szerző: HáziPatika.com, Partner: Ízek és Érzések)

Köszöntöm A zene világnapját - - - június 21. (1982 óta)