2017. március 4., szombat

Utazás 2017 - Képes beszámoló (2/2)

Még a hétvégén nyitva tart, ajánlom mindenkinek
 
 













A változatos állatvilág














Nem mindegy
















Szent Kázmér napjára - március 4.

A néphit szerint
            Kázmér napját egyes helyeken a tavaszi tisztulat, a ház és háztájék rendbetétele kezdetének tekintette. Baranyában patkányűző napnak is tartották. Ilyenkor néztek utána, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ezt a napot tartották a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a nagy károkat okozó rágcsálókat.


Kázmér a magyarok miatt lett szent
            Szent Kázmér (Krakkó, 1458. október 3. +Grodnó, 1484.) IV. Kázmér lengyel király hat fia közül másodikként született 1458. október 3-án a krakkói királyi várban.
            IV. Kázmér politikája nagyrészt családi politika volt. 1454-ben feleségül vette Albert magyar király leányát. Ebben az motiválta, hogy Erzsébet édesapja révén jogot formálhatott Csehország és Magyarország trónjára. A házasság mindazonáltal boldognak bizonyult: 1456 és 1483 között 6 fiuk és 7 leányuk született – Erzsébetet a "Jagellók anyjának" nevezték. Kázmér idővel mindent megtett, hogy gyermekei megfelelő rangot szerezzenek. Legidősebb fia, Ulászló 1471-ben Csehország, majd 1490-ben (Mátyás halála után) Magyarország királya is lett; három másik fia őt követte Lengyelország és Litvánia trónján, egy másik érsek, majd bíboros lett.
           Az 1948-ban szentté avatott Kázmér nevű fia 1471 és 1478 között eredménytelenül igyekezett megszerezni Mátyás magyar király trónját. 1471 nyarán Vitéz János esztergomi érsek vezette összeesküvők úgy látták, hogy Mátyásnak nem Csehország (és ez után a Német-római Birodalom) trónját kellene minden áron megszereznie, hanem az oszmánok ellen kellene az ország erőforrásait használnia. Vitézék a lengyel király másodszülött fiát, Kázmért szemelték ki a magyar trónra, akinek szülei anyai örökösödés jogán igényt tartottak a magyar koronára. Mátyás azonban hamar megtudta, és 1471 július végén visszatért Morvaországból, mire az összeesküvők harci kedve elpárolgott. Kázmér azonban nem adta fel, és 1471 szeptemberében hadat üzent Mátyásnak. Kicsiny seregével októberben átlépve a határt, Budára indult megválasztására. Úgy tudta, hogy az egész ország epekedve várja. Nagy lett a meglepetése, mikor kiderült, hogy minden várat egyenként kellene elfoglalnia. Ezért Buda helyett északnyugat felé fordult. Nyitra várában táborozott egy darabig, majd szép csendben hazaindult. Bevált Ország Mihály – Mátyásra nem éppen hízelgő – intelme: „Akit a szent koronával koronázva látsz, imádd, szentséges királynak tekintsd és tiszteld, ha ökör volna is”. Kázmérre azonban a történtek mély és tartós benyomást tettek, és az addig nem különösebben vallásos főherceg vallásos áhitatba esett. A hercegi ruhája alatt állandóan vezeklő inget viselt, a földön hált, s amennyire csak lehetséges volt, megtagadta magától a fejedelmi élet kellemességeit. Egy óra az örökmécses fényénél többet jelentett neki, mint az udvari népnek egy ünnepi éjszaka a csillárok ragyogásában. A teste egyre gyengült, de nem követte orvosai tanácsát, és nem hagyta abba az önmegtartóztatást. Tuberkulózisát az akkori gyógymódokkal nem tudták gyógyítani, s 1484. március 4-én a krakkói püspök jelenlétében meghalt. A király Litvánia fővárosába, Vilniuszba vitette holttestét, és az ottani dóm Mária-kápolnájában temettette el. Általános volt a gyász Kázmér felett, s tisztelete hamarosan kialakult, pl. Litvánia lovagjai az ő közbenjárását kérték harcaikban.
            Szentté avatását I. Zsigmond lengyel király kérte az V. lateráni zsinat idején (1512-- 1517). 1521-ben ez már meg is történt, és a kanonizáló bullát az akkor éppen Rómában tartózkodó polocki püspöknek át is adták. Az okmány azonban sohasem jutott el Lengyelországba, mert Ciolek püspök Rómában pestisben meghalt. Minden akta és okmány elpusztult a kor zűrzavaraiban. A reformáció után III. Wasa Zsigmond király újra kérte Kázmér kanonizációját, és 1602-ben VIII. Kelemen pápától új okiratot kapott, mely X. Leó korábbi iratára hivatkozott. 1604. május 10-én Szent Kázmér ereklyéit egy új kápolnába vitték át Vilniuszban. Miután felnyitották a sírját, meglepve tapasztalták, hogy a teste a sírbolt nedvessége ellenére is ép volt, sőt a leplet, amelybe burkolták, a Mária-himnusszal együtt sértetlenül találták. Három napon át – így tudja a jámbor hagyomány – kellemes illat áradt a sírból. A seregestül odasiető hívek tisztaságának jelképét látták benne. Nem sokkal később ott épült föl az első templom a város és a keresztény Litvánia védőszentjének tiszteletére.    Ünnepét 1621-ben vették föl a római naptárba, március 4-re.

2017. március 3., péntek

Utazás 2017 - Képes beszámoló (2/1)

 










Egy ilyen lakóautó ára 20 millió forint
 
 
A leányok a siófoki Krúdy Gyula Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulói
(Kránicz Vivien, Kovács Fanni, Muhai Adrienn, Deák Dianna)