2018. december 22., szombat

Karácsonyi ajándékozási ötletem

Narancsos csokilikőr házilag

            Gasztroajándéknak is megteszi ez a csokis finomság. A szilveszteri vacsorát épp annyira feldobhatja, mint a karácsonyit. Kizárólag természetes alapanyagokból készült, olcsóbb a bolti változatnál. Kezdőknek is ajánljuk!
Hozzávalók: 1 dl tejszín, 15 dkg cukor, 1 narancs reszelt héja és leve, 2 ek kakaópor, 5 dkg étcsokoládé, 1 dl rum
Elkészítése: A tejszínt a cukorral, kakaóporral, a narancs reszelt héjával és levével simára keverjük egy lábasban és felforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről és hozzáadjuk a darabokra tört étcsokoládét, és addig keverjük, míg a csokoládé teljesen elolvad.
            Ha elolvadt a csoki, megvárjuk, míg kihűl, hozzáadjuk a rumot és leszűrjük, hogy ne maradjanak benne narancshéjdarabok.

A Szent Péter-székesegyház magyar kápolnája

             A Grotte Vechie-ben, az ókeresztény szarkofágok szentélyében, 1980. október 8-án II. János Pál pápa magyar kápolnát szentelt. A kápolnát a Boldogságos Szent Szűznek, a magyarok Nagyasszonyának és Magyarország patrónusának ajánlották, mert egykor Szent István, az első katolikus magyar király is Máriának ajánlotta országát és koronáját.
            A kápolna annak a zarándokháznak az örököse, amit Szent István emelt a 11. században – a Rómát felkereső magyar zarándokok számára. Ez 1776-ig állt, mígnem a Szent Péter bazilika sekrestyéjének bővítése miatt lebontották.
            A magyarok kápolnájának kialakításával Lékai érsek-prímás Gerő László építészt bízta meg a következő programmal:
- a kápolna jelezze Róma és a magyarság ezer éve fennálló kapcsolatát
- legyen a magyar katolikusok számára zarándokközpont
- mutassa meg, hogy Magyarország is bőven adott szenteket az egyetemes egyház számára
- tükrözze egyrészt a középkori Magyarország szerepét vagy jelentőségét más nemzetek életében szentjei által is, másrészt utaljon más országokból jött és nálunk tevékenykedő nagy egyéniségek termékenyítő hatására
- legyen a kápolna igényes, modern kivitelű.
      A kápolna ékessége Varga Imre szobrászati alkotása, a Magyarok Nagyasszonya és Szent István alakja. A kápolna hátfalán a négy mezőre osztott ovális, bronz dombormű Amerigo Tot (Tóth Imre) alkotása :
-A koronát 1000 körül küldő II. Szilveszter pápa.
-Az osztás felső jobb mezőjében, a nándorfehérvári győzelem emlékére a déli harangszót az egész keresztény világban elrendelő pápa, és a harangot meghúzó Kapisztrán (Capestrano) Szent János (1456). Kapisztrán Szent János ferencrendi szerzetes, Hunyadi János seregében, szóval, Isten igéjével bíztatott a harcra a pogány török ellen a döntő nándorfehérvári csatában, 1456-ban. 1690-ben szentté avatták.
-A harmadik mezőben a kápolnaadományozó VI. Pál pápa;
-A negyedik mezőben a kápolnát felszentelő II.  János Pál pápa látható.
A diadalívet Lékai László bíborosi címere díszíti.
             Magyar bélyegek a kápolnáról:

A római katolikus egyház

Róma: Szent Péter-székesegyház
A római katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény felekezete. Csaknem 1,2 milliárd hívével a világ keresztény népességének több mint a felét, a világ népességének több mint egyhatodát képviseli. A görög szó (katholikosz) a kereszténységen kívül „általános”-t, vagy „egyetemes”- t jelent. A keresztény irodalomban először Antióchiai Szent Ignác szmirnaiakhoz írt levelében találkozunk vele (Kr. u. 110.) mint az Egyház elfogadott ismertetőjegyével. Az egyház hivatalos neve: Katolikus Egyház, viszont a köznyelvben gyakran római katolikus egyházként, vagy római egyházként utalnak rá.
A katolikus egyház a nyugati, latin katolikus egyházból, illetve 22 keleti katolikus egyházból épül fel, összesen 2782 részegyházra osztva. A pápa (a mindenkori Róma püspöke) az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Az egyházi közösség világi hívőkből, hierarchiát alkotó felszentelt klerikusokból, valamint szerzetes közösségek tagjaiból áll.
A katolikus egyház küldetése Jézus Krisztus üzenetének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, valamint a felebaráti szeretet gyakorlása. A katolikus egyház a világ minden részén működtet szociális programokat és intézményeket, úgymint iskolákat, egyetemeket, kórházakat, missziós telepeket, menedékhelyeket, valamint olyan szervezeteket, mint például a Nemzetközi Karitász vagy a Katolikus Karitász, amelyek a szegényeken, a családokon, időseken, vagy betegeken segítenek.
A katolikus egyház – az apostoli utódlás által – annak a keresztény közösség folytatásának vallja magát, amelyet Jézus Krisztus alapított, és amelyet Szent Péter apostol vezetésére hagyott. Tantételeit legnagyobbrészt egyetemes zsinatokon határozta meg. A Jézus általi ígéret alapján a katolikus egyház vallja, hogy hit és erkölcs tanításában a Szentlélek vezeti, és megőrzi minden tanítói tévedéstől. A katolikus tanítások a Biblián, valamint az apostoli korban átadott hagyományon alapulnak, amelyeket tanítói tekintély magyaráz. Ezek a tanítások röviden az apostoli hitvallásban, részletesen a Katolikus Egyház Katekizmusában vannak kifejtve. A hivatalos katolikus istentiszteletet – a liturgiát – a hagyományokat figyelembe véve egyházilag szabályozzák. A katolikus egyházon belül hat különböző rítus van, amelyek további változatokra vagy formákra oszlanak. A leggyakoribb a római rítus, amely két formában (rendes és rendkívüli) mutatható be. Az Eucharisztia, amely a hét szentség egyike, valamint minden katolikus szentmise kulcsfontosságú része, a katolikus istentisztelet középpontja.
A katolikus egyház a 2000 éves történelmi létével a világ legősibb fennmaradt intézménye, és a nyugati civilizáció történetében legkésőbb a 4. századtól kimagasló szerepet játszott. A 11. században nagyrészt a pápai primátus eltérő értelmezése miatt a keleti egyház és a nyugati egyház megoszlott. Azok a keleti egyházak, amelyek megmaradtak Róma közösségében, vagy később újraegyesültek vele, képezik a keleti katolikus egyházakat. A 16. században a reformáció következtében szakadtak el nagyobb közösségek a katolikus egyháztól, és különböző protestáns közösségekként alakultak meg.
A katolikus egyház fenntartja, hogy a Krisztus által alapított „egy, szent, katolikus és apostoli Egyház” csak a katolikus egyházban áll fenn, de elismeri, hogy a Szentlélek más keresztény közösségek által is elvezetheti az embereket az üdvösségre. Az Egyház azt tanítja, hogy a Szentlélek mindenkit arra hív, hogy minden keresztény munkálkodjon azon, hogy megvalósuljon közöttük a teljes egység – ezt nevezik ökumenizmusnak.
Csontváry Koszka Tivadar: Az olajfák hegye Jeruzsálemben  (1905. olaj, vászon; 118x115 cm; Pécs, Csontváry Múzeum)

2018. december 21., péntek

Csetneki Juhász Balázs: Téli este


                  
A téli táj lomha testét
A hó és az este betemették.
Hideg, jeges szelek jöttek, ajtók
És ablakok  résein át beköszöntek.
A kandalló fényében, a kutyám szemében,
Vörös bor ízében, tested melegében lobog a nyár.

Csokis-diós puszedli

Hozzávalók: 
        
60 dkg liszt, 45 dkg aranybarna cukor, 20 dkg étcsokoládé, 4 db tojás, 10 dkg méz, 10 dkg vágott dió, 2 evőkanál   olaj, fél csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, mézeskalács fűszerkeverék, rum, csipetnyi só

Elkészítése:
            Gőz fölött olvaszd föl a mézet a cukorral, tedd bele a fűszereket. Amikor kihűlt, keverd bele a felvert tojást és a diót, majd add hozzá a sütőporos lisztet és a sót. Miután összedolgoztad a tésztát, formálj belőle szív alakú kis puszedliket, és rakd sütőpapírral bélelt tepsibe. Süsd előmelegített sütőben közepes lángon. Közben a csokit olvaszd fel, keverd össze az olajjal, majd mártogasd bele a kihűlt puszedliket. Érdemes korábban elkészíteni, mert pár nap kell, hogy megpuhuljon.

Helységnevekben szentek nevei

A kereszténység államvallássá válása

Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt
      A római államhatalom mindaddig türelmes volt az idegen kultuszokkal, amíg azok nem sértették az érdekeit. A keresztények azonban megtagadták a császárok istennek tekintését, mivel csak a saját istenüket tisztelhették. Ezért heves ellenállásba ütközött a Krisztus-hívők körében a császárkultusz. És elképzeléseiket még széles körben terjesztették is! Így Jézus útjában állt mind a helyi hatalomnak, mind a rómaiaknak. Júdea helytartója, Pontius Pilatus (Kr. u. 26–36) – a zsidó főpapok kérésére – keresztre feszíttette őt. Jézus Krisztus kereszthalálával tanításai nem haltak meg. Hívei őt tekintették a Megváltónak. A föltámadásba vetett hit értelmet adott az istenfélő életnek, tanai követésének. Várták közeli második eljövetelét. Az új hitet vallók – akik majd csak később nevezik magukat keresztényeknek (Krisztus-követők) – tovább folytatták mesterük munkáját.
Ugyanakkor megindultak a keresztényüldözések is, és egyre sokasodtak a keresztény mártírok, akiket hol vadállatok elé vetettek, hol keresztre feszítettek vagy elevenen elégettek. Ez azonban nem tiporta el a hitet, hanem megerősítette azt, így a kereszténység térhódítása nem lassult le. A Kr. u. 3. századra a lakosság tetemes része keresztény lett, és az üldözések miatt a rokonszenv is egyre nőtt irányukba.
A császárok hamarosan felismerték, hogy a gyengülő államhatalomnak támaszt nyújthat az új vallás, hiszen elfogadja a világi hatalmat és a társadalmi különbségeket. Nagy Konstantin és Licinius Kr. u. 313-ban, a milánói ediktumban (rendelet) szabad vallásgyakorlatot biztosított a keresztényeknek és minden más kultusznak, amellyel ezek egyenrangúvá váltak a római államvallással. Így a kereszténységnek teljes vallás- és kultuszszabadságot biztosított, azaz engedélyezett vallás lett. Ezzel a keresztényüldözés megszűnt. Az Egyház visszakapta az elkobzott vagyonát is. A kereszténység ekkorra már eljutott Örményországba, Perzsiába, Egyiptomba és valószínűleg India déli részére is.
A keresztény vallás hamarosan a birodalom fő összekötő kapcsává vált. A császárnak a birodalom kormányozhatósága érdekében egységre volt szüksége. Konstantin császár – hogy enyhítse a keresztény egyházon belüli feszültségeket a hitelvek és szertartások kérdésében – Kr. u. 325-ben összehívta az első egyetemes zsinatot Niceaban. Mivel a császár nem volt keresztény, a gyűlést, mint pontifex maximus (a birodalom vallási vezetője) hívta össze. Itt érvényesült a császár akarata: mindenkire kötelező elveket fogadtak el.
A zsinaton dogmaként (hitelv, melynek igazsága nem vitatható) Jézust isteni személynek ismerték el, és elfogadták a Szentháromság tanát (Atya, Fiú és Szentlélek azonosak, egylényegűek Istennel – homoiusion). A zsinat rendelkezéseit megtagadókat eretnekeknek nyilvánították, s az államhatalom erejével is igyekeztek őket visszaszorítani.
Az első eretnekek Arius (alexandriai presbiter) hívei, az ariánusok voltak, akik szerint Jézus Isten legkiválóbb teremtménye, de nem azonos Istennel (homusion). A következő nagy fordulat a kereszténység történetében az egységes Római Birodalom utolsó császára, Theodosius uralkodása alatt következett be, aki Kr. u. 391-ben államvallássá tette a kereszténységet és elrendelte a többi kultusz üldözését.
Egyre jobban kezdett kialakulni az egyházszervezet. A 2. század végére érvényesült az egyházi hierarchia, és ez időben emelkedett ki a püspökök közül a római pápa. A püspökségeket az érsek által vezetett érsekségek foglalták egységbe. A hívekkel közvetlen kapcsolatot a plébánosok tartották. A világi papság mellett megjelentek a szerzetesrendek; tagjaik eleinte a világtól elvonultan imádkozással töltötték az idejüket.
Giotto: Jézus mennybemenetele (Padova, Scrovegni-kápolna)

2018. december 20., csütörtök

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben 
ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
ilyenkor decemberben.

... Bizalmas szívvel járom a világot,
s amit az élet vágott,
behegesztem a sebet a szívemben,
és hiszek újra égi szeretetben,
ilyenkor decemberben.

... és valahol csak kétkedő beszédet
hallok, szomorún nézek.
A kis Jézuska itt van a közelben,
legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
s ne csak így decemberben.

1902

Hó nincs, készítsünk hókiflit!

Hozzávalók:
40 dkg liszt
20 dkg vaj
1 kk porélesztő
4 ek tejföl
1 ek porcukor
egy csipet só

Töltelék: 
sűrű szilvalekvár

A szóráshoz: 
vaníliás porcukor

Elkészítése: A tésztához valókat alaposan összegyúrjuk, és simára dolgozzuk. Éjszakára a hűtőbe tesszük pihenni. Másnap vékonyra nyújtjuk, pogácsa szaggatóval köröket szaggatunk, mindegyik közepére teszünk egy kevés tölteléket, majd félbehajtjuk, és jól összenyomkodjuk a szélüket. Előmelegített sütőbe tesszük, és 180 fokon nagyjából negyed óra alatt megsütjük. A kisült kifliket még forrón vaníliával kevert porcukorba forgatjuk. (Forrás: Vegavarázs)

MELEGÍTŐNEK AJÁNLOM MELLÉ

Sertésborda

A kereszténység elterjedése és a keresztény egyház kialakulása


A kereszténység Pál apostol révén „megbékült” a hatalommal és a társadalmi különbségekkel, illetve nyitottá vált a nem zsidók számára is. A 2. század folyamán a Római Birodalom valamennyi területén és társadalmi rétegében szerveződtek keresztény közösségek. E közösségek irányítását és vagyonának kezelését az episzkoposzok („felügyelők”, a későbbi püspökök) látták el. Munkájukat a presbiterek („idősebbek”, a későbbi papság) segítették. A provinciák egyházi vezetői a metropoliták, a nagyobb városok (metropoliszok) püspökei voltak. A tartományok metropolitái és episzkoposzai időnként összegyűltek, úgynevezett zsinatot tartottak, ahol a hit fontosabb kérdéseit és a szent iratok értelmezését vitatták meg.  A vallási feladatok ellátása egyre inkább elkülönült a világiaktól, és kiépült az őskeresztény egyházszervezet, melynek alapelve a hierarchia („szent uralom”), vagyis a magasabb tisztségűek feltétlen tisztelete volt. Fokozatosan állandósultak a keresztény szertartások – elsőként a keresztelés, az úrvacsora és az áldozás; és kialakultak az ünnepek – elsőként a vasárnap.
Képek:
-Ferenczy Károly: Hegyi beszéd (1896)
-Albrecht Dürer: A négy apostol (a részlet Márkot és Pált ábrázolja)

2018. december 19., szerda

Humoregyveleg

          Amikor fiatal voltam, az orvosnál mindig le kellett vetkőznöm. Ma már csak a nyelvemet kell kinyújtani.. –Látod, mennyit fejlődött az orvostudomány azóta?

A postában sem lehet már bízni...
–Miért??
–A férjem Hévízen van, a posta meg párizsi bélyegzőt nyomott rá...
  
A nagyapa megkérdezi az unokáját: –Hogy vagy Petike??
–Egészen jól vagyok, csak a fiaddal vannak problémáim...


 –Emlékszel – kérdezi a feleség a férjét –, amikor megismerkedtünk szörnyű vihar volt, dörgött, villámlott.....
–Igen, és én hülye nem vettem komolyan a természet figyelmeztetését!

–Papa, az ökrök is nősülnek??
–Csak az ökrök fiam, csak az ökrök... -

Mennyibe kerül egy csöpp benzin??
–Semmibe..
–Akkor csöpögtesse tele!

Mindig ásítozol, ha valamit mondok neked – szól a feleség a férjének.
–Nem ásítok, csak megpróbálok én is valamit mondani...


Pulykatál

        


Diósbejgli elkészítése

Hozzávalók a tésztához : 
- 500g liszt, 

- 250g vaj vagy margarin, 
- 4 tojássárgája, 
- 20g élesztő, 
- 20g porcukor 
- 1,5dl tej, 
- 1 db tojás a kenéshez , 
- só 

Hozzávalók a diótöltelékhez: 
- 200g darált dió, - 200g porcukor, - 20g vaníliás cukor, - 0,5dl tej, - 50g mazsola, - 2cl rum

Elkészítése:
         A tészta elkészítése: A tejhez hozzáadjuk az élesztőt, és elkeverjük benne. A lisztet keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a vajat vagy margarint, és gyorsan, hogy a zsiradék meg ne olvadjon, összedolgozzuk. Hozzáadjuk a tejben elkevert élesztőt, a porcukrot, a tojások sárgáját, a reszelt citromhéjat, csipetnyi sót, és egynemű tésztává dolgozzuk. Két egyforma nagyságú cipót formázunk belőle, liszttel meghintjük, és 20-30 percig hűtőben pihentetjük.
            Amíg a tészta pihen, elkészítjük a tölteléket. A tejben elkeverjük a cukrot, és felforraljuk. A darált nyersanyagokat keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a megválogatott és rumban áztatott mazsolát, a reszelt citromhéjat, a vaníliás cukrot, elkeverjük, és a felforralt szirupot hozzáöntjük, egyneműsítjük, majd kihűtjük. 
            A tésztát a hűtőszekrényből kivéve 3–4 mm vastag téglalap alakúra nyújtjuk. A kihűtött tölteléket a tésztára kenjük egyenletesen oly módon, hogy a szélei 0,5 cm-es sávban töltelék nélkül maradjanak. Keskenyebb széleit felhajtjuk a töltelékre, és hosszanti irányban feltekerjük. Figyeljünk arra, hogy a hajtások mindig a rúd aljára kerüljenek. 
            A kenéshez a tojást szétválasztjuk, a tojás sárgáját felverjük, és a tészta felületét megkenjük vele, langyos helyen fél órán át hagyjuk szikkadni, majd a fehérjével megtesszük ugyanezt. lisztezett sütőlapra téve tetejét megszurkáljuk villával – ezzel a sütés közben keletkező gőzök távozását tesszük lehetővé – előmelegített (kb. 180 fok) sütőben készre sütjük. A lemezen hagyjuk kihűlni és kis szeletekre vágva tálaljuk. (Forrás: 109.hu)

NOSZTALGIA - Kálvin téri karácsonyi vásár - 2013


           10.000,- Ft 1 kg csemege! Javasoltam az eladónak, hogy miért nem adják például a feléért, hátha akkor többen vásárolnának. Azt felelte, az neki nem érné meg. Javaslom az adóhatóságnak, hogy álljanak ott lesben, és aki ebből vásárol, annak az adóbevallását azonnal kezdjék meg már az utcán vizsgálni!

 Itt sem álltak sorban

Az egész teret uralta a tárogatószó, a kurucok kedvence!



De legalább normális adagok lennének!

Karácsony ünnepére - dec. 25-26. Karácsonyi magyar szokások és hiedelmek

Betlehem (Dévényi Mariann honlapjáról)
A magyarságot letelepedésétől kezdve többféle hatás is érte, melyek együttesen a magyar karácsonyi szokások kialakulásához vezettek. Ilyenek voltak a középkortól kezdve a katolikus egyház szertartásai, karácsonyi énekei, továbbá a szerzetesek és tanítók által ideplántált színjátékszerű mozzanatok, mint a karácsonyi játékok, a jászolállítás szokása. Ezeknek a századok során népi formaváltozatai alakultak ki.
Más, inkább mágikus jellegű rítusok is meghonosodtak nálunk, mint a karácsonyi asztal szertartásos elkészítése, a karácsonyi szalmahintés szokása, a pásztorok karácsonyi vesszőhordása.
Főként katolikus vidékeken divatozott a karácsonyi asztal készítése. Somogy megyében pl. szénát borítottak az asztalra, és sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak. Utána asztalkendővel borították le az asztalt; a Zselicségben három asztalkendőt is használtak ilyenkor, a terítőt pedig keletről nyugati irányba kellett az asztalra tenni. A jó termés reményében egy szakajtóban terményeket: zabot, búzát, kukoricát kevertek össze, erre lószerszám került, s ezt az asztal alá tették.
A hagyományos magyar paraszti életben december 25-e – mint minden nagy ünnep – munkatilalommal járt. Az állatoknak a takarmányt már előző nap odakészítették. Nem főztek, csak az előtte való napokon. Tilos volt a kölcsönkérés, kölcsönadás is, mert az is kivinné a házból a szerencsét.
A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a 11. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. Középkori magyar nyelvű karácsonyi játékszöveg nem maradt ránk, nyomon követhetjük azonban e műfaj barokk szakaszát. A 17–18. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások.
A 19. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük, az élő szereplőkkel és a bábokkal előadott karácsonyi játékot. Az utóbbit bábtáncoltató betlehemezésnek nevezik; ennek két táji központja volt: Dunántúl és a Felső-Tisza vidéke, bár szórványosan másutt is előfordult a karácsonyi bábozás. A karácsonyi népi színjáték középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő bohókás betlehemes pásztorok tréfálkozása, éneke, játéka áll. A betlehemezők házilag készített jászol vagy templom alakú kis betlehemet hordoznak magukkal. Ma általában gyermekek adják elő a betlehemes szövegeket, kivéve egyes székely falvak felnőtt férfiak által előadott karácsonyi misztériumait, amelyeknek külön érdekessége, hogy a pásztorok állatbőrből készült, félelmes álarcokat hordanak. Ilyen pl. a Bukovinából Tolna megyébe települt székelyek ún. csobánolása (betlehemes játéka).
A betlehemes játékok fő jelenete hazánkban a pásztorjáték. A mezőn alvó pásztorokat az angyal keltegeti, és az újszülött Jézushoz küldi. A főszereplő egy süket öreg pásztor, akinek tréfás félreértései alkotják a humor fő forrását. A játékok további mozzanatai a következők: a szent család szállást keres (itt a játék bemutathatja a szállást megtagadó gazda vagy a gazdag kovács keményszívűségét és a keményszívűség büntetését is). Ezután a pásztorok, néha a napkeleti királyok is, ajándékot visznek a kisdednek. A játék része lehet a Heródes-jelenet is, pl. Heródes találkozása a napkeleti királyokkal, tanácskozása vezéreivel stb., de a Heródes-játék külön vízkereszti játék tárgya is lehet.
Az ország sok részében karácsonykor a pásztorok vesszőt hordtak a házakhoz. Az Ipoly menti falvakban karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony a csomóból annyi vesszőt húzott ki, amennyi tehén a háznál volt, s ezzel megcsapkodta a csordás lába szárát. A vesszőhordás általában köszöntő mondásával is összekapcsolódott.

Karácsony ünnepére - dec. 25-26. - - - A kereszténység kialakulása

A kereszténység kialakulása
Jézus hívei őt tekintették a megváltónak, és hittek a kivégzése utáni feltámadásában. Ezzel értelmet adtak tanításai követéséhez. Jeruzsálemben kis közösség alakult ki Péter apostol vezetésével, akik Jézus tanait tovább hirdették. Keresztényeknek – „Krisztushívőknek” nevezték őket. (A zsidóság nem ismerte el Jézust megváltónak, hiszen nem hozta el a szabadulást a római megszállás alól.) 

Jézus tanai gyorsan terjedtek a hellenisztikus világban, elsősorban a diaszpóra zsidó közösségeiben. Univerzálissá azonban Pál apostol tevékenysége tette Jézus tanításait. Pál (eredeti nevén Saul) a zsidó diaszpóra tagjaként farizeus-nevelésben részesült, és eleinte üldözte a keresztényeket. Egy csodás látomás után azonban megtért, és a keresztény vallás leghatásosabb terjesztője lett. Ezt a csodás eseményt nevezték később „páli fordulatnak”. Pál apostol azt hirdette, hogy a megváltás Jézus halálával megtörtént, és aki hisz benne, üdvözül. Isten azonban próbára teszi az emberek hitét, így – Istentől valóként – el kell fogadni a világ rendjét, és a hatalmat is. Ennek megfelelően a gazdagok is üdvözülhetnek, ha pénzüket a szegények gyámolítására fordítják. Pál apostol tanításai szerint a népek „testvérek” a megváltásban, így abból nem csak a zsidók részesülhetnek.
Képek:
-Csontváry: Mária kútja Názáretben (1908. Olaj, vászon, 362x516 cm. Csontváry Múzeum, Pécs)
-Szent Pál apostol, Bp, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Lezega Dénes István)