2017. május 6., szombat

Megszívlelendő gondolatok









Palacsintatorta

Hozzávalók:
palacsintához:
4 dl liszt
4 dl tej
4 db tojás (közepes)
1-2 ek porcukor
1 cs vaníliás cukor
2 tk sütőpor
csipet só
olaj a sütéshez

töltelékhez:
25 dkg mascarpone
3-4 ek mogyorókrém
2 ek porcukor
1 cs vaníliás cukor
2 dl habtejszín (vagy hulala)
10 dkg étcsokoládé

Elkészítése:
            Az egész tojásokat keverjük össze a cukorral, a vaníliás cukorral, a csipet sóval, és a tejjel. Ezután szitáljuk hozzá a sütőporral összekevert lisztet, majd kézi habverővel keverjük simára. (egy sűrűbb palacsintatésztát fogunk kapni)
            A palacsintasütőt kenjük ki egy kevés olajjal, majd tegyünk bele egy nagyobb merőkanállal a tésztából. Ezután a palacsinták mindkét oldalát, kisebb lángon süssük szép pirosra.
            A mascarponét keverjük alaposan össze a porcukorral, a vaníliás cukorral, és a mogyorókrémmel. A habtejszínt (vagy hulalát) verjük fel kemény habbá.
            Helyezzük a tányérra egy palacsintát, majd ízlés szerint kenjük meg a mascarponés-mogyorókrémmel. Ezután helyezzünk rá a következő palacsintát, majd kenjük meg a felvert tejszínhabbal. Addig ismételjük, még az utolsó palacsinta a tetejére nem kerül.
            A maradék mogyorókrémet, keverjük össze egy kevés tejszínhabbal, majd azzal kenjük meg a palacsintatorta tetejét.
            A csokoládét olvasszuk fel gőzfürdő fölött, majd kevergetve hűtsük ki. Ezután ízlés szerint csorgassuk a torta tetejére.

            Tálalás előtt éles késsel ízlés szerint szeleteljük fel, és úgy kínáljuk. (én az elkészült palacsintatortát betettem a hűtőbe, hogy kicsit megdermedjen a töltelék, így könnyebben tudtam szeletelni) (Forrás: Receptneked, KGizi)

H. Barbócz Ildikó: Esőmuzsika

           Ebben a változékony időben édesanyám egyik kedves tanítványának, Barbócz Ildikónak az Esőmuzsika c. verseskötetét (Eger, 2000) olvasgattam. Néhány verse nagyon aktuálisnak tünt, közülük mutatok be két nekem kedveset.





EGY DÉLUTÁN NÉGY KÉPBEN

fura szürke
ákombákomok:
felhőalakzatok

sűrű esőcseppek
szétfolyó rajza
az ablakon

hét színből az égre
föl-fölfeszíti
magát a szivárvány

fűszálakon, ágakon
mosolyként az arcodon
ott vibrál a napsugár

BIZTATÓ

fényesül az ég, búvik a sötét
kidobott játék, mit űz a zöld szél

a felhők szakadozott vásznak
ébredeznek lassún az árnyak

friss illatú ligetek várnak
égetik szívemet a vágyak

Egy hónapos autós körútra indulunk ma. Gondoljatok ránk!


május 6. (szombat) - június 5. (hétfő) (31 nap)
Nagy körút: Monacói Hercegség – Spanyolország – Portugália – Gibraltár – Andorra
május 6-7. Budapest – Szlovénia – Észak-Olaszország – Monaco; 8 -–9–10–11. Monaco - (tovább Dél-Franciaországban): Lourdes – Pau – (tovább Spanyolországban): Guernica –Bilbao – Altamira – Santiago de Compostella; (12–18. tovább Portugáliában): 12–14. Porto – Aveiro – Coimbra – Leira – Batalha – Fátima – Alcobaca – Óbidos – Torres Vedras – Palácio de Queluz; 15–16. Lisszabon; 17. Estoril – Cascais – Peninha – Cabo da Roca – Colares – Monserrate – Sintra; 18.  Megalitok – Évora – Estremoz – Elvas; (tovább Spanyolországban): 19. Cacares – Plasencia – Zafra – Cobelleros, 20. Granada; 21. Malaga – Ronda; 22. kitérő a Nagy-Britanniához tartozó Gibraltárba; (tovább Spanyolországban): 23.  Cadiz – Jerez de la Frontera; 24. Sevilla; 25. Cordoba; 26. Baeza – Úbeda – Toledo; 27. Toledo-Avila; 28-30. Madrid; 31. Madrid környékén: Escorial és az Elesettek völgye;   június 1. Segovia – Burgos; 2. Zaragoza – Barcelona; 3. kitérő Andorrába; 4-5. Andorra – Dél-Franciaország (pihenő: Nizzában) – Észak-Olaszország – Szlovénia – Budapest

 
A sevillai katedrális
 
A cadizi erőd
 
Ávila
 
Részletes képes beszámolót majd csak késő ősszel láthattok

A magyar sport napja - május 6.

         Annak emlékére, hogy a Magyar Athletikai Club (MAC) 138 éve ezen a napon rendezte meg az első szabadtéri sportviadalt Budapesten.
          A kormány 2000-ben hozott határozata alapján ünnepeljük a magyar sport napját, tisztelegve a magyarországi sport alapjait lerakó nemes elődök előtt és elismerve annak sikeréért és népszerűsítéséért fáradozók munkáját. Ennek jegyében az akkori ifjúsági- és sportminiszter díjakat alapított, hogy a magyar nemzet nevében köszönetét fejezze ki a hazai sportélet kiválóságai előtt, és követendő például állítsa őket a felnövekvő nemzedékeknek. 
sport2

Az első európai szabadtéri atlétikai verseny színhelyén emelt emlékmű a belvárosi Szabadság téren.

          Ezen a napon a kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó sportolóknak adományozzák a Csík Ferenc-díjat. A Bay Béla-díjat azok kapják, akik edzői tevékenységükkel és jelentős nevelő-oktató munkájukkal járultak hozzá a magyar sportélethez. A Kemény Ferenc-díjat a sport területén kiemelkedő tudományos tevékenységet végzők nyerik el.
Kerezsi Endre-díjat a testnevelés és a sport iskolai népszerűsítésében, az ifjúság testedzésének és a diáksportnak a szervezésében, fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenység elismerésére az iskolai, diák- és egyetemi sport területén tevékenykedő személyek részére adományozzák.
Esterházy Miksa-díjat a sport népszerűsítésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében kifejtett kiemelkedő munka elismerésére alapították.
          A testneveléssel és a sporttal foglalkozó civil szervezetekben, köztestületekben dolgozók, továbbá a magyar testkultúra és sportélet fejlesztése érdekében a hazai és nemzetközi sportéletben eredményesen munkálkodó személyek részére nyújtják át. Kiosztásra kerül a Magyar Sportért Életműdíj és a Magyar Sportért Díj. A Magyar Sport napja alkalmából megkoszorúzzák a Szabadság téri MAC emlékművet




Sporthumor:







2017. május 5., péntek

Patyomkin herceg étkezési szokásai

Grigorij Patyomkin herceg 18. századi államférfi, hadvezér, II. Katalin cárnő kegyeltje. Sokan a „Patyomkin-falvakról” jegyezték meg a nevét.  Ugyanakkor a történészek szerint csak legenda az, hogy Patyomkin – aki az akkor a birodalomhoz csatolt Krím újjáépítésével foglalkozott – díszletekből állította volna össze a falvakat a cárnő érkezésére.
Ellentmondásos személyiségként tartják számon, aki lehetett bőkezű, de fösvény is, kedvelte az egyszerűséget, de legalább ennyire a fényűzést is. Ugyanakkor hiúsága és pazarlása nem ismert határokat. A cárnő – egy időben – legkedvesebb barátja olyan lakomákat adott, amelyek beleillettek az Ezeregyéjszaka meséibe. Ez persze, kihatott az étkezési szokásaira is. A herceg nem  ismerte a mérsékletet. Egyik kortársa beszámol arról, hogy a láztól reszkető, halálos beteg Patyomkin az ebéd során elfogyasztott egy nagy szelet sonkát, egy egész libát, néhány csirkét. Majd a dús ebédet hihetetlen mennyiségű kvásszal, mézzel és borral „öblítette le". Akkor mit is mondhatnánk azokról az időkről, amikor Patyomkin egészséges volt?
               Scserbatov herceg  „Az erkölcsök romlása Oroszországban” c. könyvében Patyomkinról írva külön kiemeli, hogy amikor az oroszok többsége még csak nem is kóstolta meg az ananászt, a banánról meg nem is hallottak, Patyomkin az elsők között alakított ki egy nagy ananász-üvegházat. A kortársak azt állították, hogy Patyomkin nagy mennyiségben fogyasztott ananászt, répát és uborkát. „ Néha úgy tűnt, hogy Patyomkin annyit evett, hogy már fel sem ébred többé. Ehhez képest nagyon is friss volt. Gyomra akár Oroszország, megemésztette Napóleont, megemészt mindent” – mondta róla Rosztopcsin gróf.
            Patyomkin az orosz konyha ételeit kedvelte a legjobban. Oroszország különböző vidékeiről hozták el küldöncei a termékeket: például Nyizsnyij Novgorodból a különleges sózott uborkát, kaviárt az Uralból, a halat Asztrahanyból. Kalugából azt a  tésztafélét ette szinte minden ebédkor, amit rizslisztből és édesgyökérből készítettek
Kedvelte a méhsört is, amely mézből és édesgyökérből készült. Patyomkin számára ezt rendkívül sűrűre főzték. Naponta olykor akár 15 üveggel is megivott, egyszerre italként és ételként is szolgált neki. A herceg meg volt győződve, hogy ez rendkívül gyógyhatású ital, amit aztán felvetetett a katonák étrendjébe is. (Oroszország hangja alapján)

Csúnya a sovány ember!










2017. május 4., csütörtök

Mi is az a szeretet?










II. (Nagy) Katalin orosz cár születésnapjára - 1729. május 2. - Zűrös magánélete és tragikus halála

Katalin hosszú uralma alatt több szeretőt tartott, akiket gyakran magas állásba emelt, majd a kapcsolat végeztével nagy kiterjedésű birtokokkal és a hozzátartozó jobbágyokkal ajándékozta meg őket. Az aktuális szerető beköltözhetett a palotába, a cárnő lakosztálya alá, lakhelyüket titkos lépcső kötötte össze. A cárnő engedélye nélkül a palotából ki sem léphetett, és figyelnie kellett, nehogy megsértse a féltékeny cárnőt azzal, hogy más hölgyekkel túlzottan kedves. A kegyvesztettséget a palotából való kiköltözés jelentette, de a cárnő anyagiakban még ekkor is nagylelkű volt. A szeretők közül többen lényegesen fiatalabbak voltak az uralkodónőnél, az utolsó a sorban, Zubov herceg kerek 40 évvel. A férfiak mellett a cárnő homoszexuális viszonyt is folytatott bizalmasával és legjobb barátnőjével, Jekatyerina Daskovával (17431810), aki udvarhölgye volt, majd megtette a Cári Akadémia igazgatójává (1783–1796). Daskova még ugyanabban az évben, 1783-ban megalapította az Orosz Akadémiát, melynek az elnöki tisztét töltötte be. A cárnő fiának, I. Pálnak a trónra lépésével anyjához fűződő kapcsolata miatt kegyvesztetté vált, és száműzetésbe kényszerült.
A cárnő hidegen bánt fiával, a későbbi I. Pállal. Katalin emlékiratai is nyitva hagyják azt a kérdést, ki is volt valójában I. Pál apja: Szergej Szaltikov vagy III. Péter orosz cár, de a fiú fizikailag a cárnő férjére, Péterre hasonlított, de pont ezért a tőle született gyereket sem szerette. Valószínűnek tűnik, hogy Katalin ki akarta zárni Pált a trónöröklésből, és a koronát legidősebb unokájának, a későbbi I. Sándornak szánta. Fiát félig-meddig őrizetben tartotta a gatcsinai illetve pavlovszki birtokán, így sikerült megelőzni azt, hogy részt kérjen a hatalomból.
1796. november 5-én öltözőszobájában eszméletét vesztette, és harminchat óra haldoklás után elhunyt, anélkül, hogy magához tért volna. A halála körülményeiről több mendemonda kering. Állítólag miközben haldoklott, fia módszeresen átkutatta a cárnő iratait, és megsemmisítette a végrendeletét, amelyben Sándort jelölte meg utódjaként. Katalin sírja a szentpétervári Péter-Pál-katedrálisban található. (Wikipedia alapján)