2017. február 11., szombat

A betegek világnapja alkalmából - - - - A nevetés a legjobb gyógyszer

Egy férfi elmegy az orvoshoz, mert feldagadt a lába. A doktor megvizsgálja, majd a kezébe ad egy nagy szem tablettát. - Várjon egy kicsit, hozok vizet – mondja a doki és kimegy a szobából.
A beteg nagyon türelmetlen, hamar megunja a várakozást. Odasántikál az
ivócsaphoz és gyorsan beveszi a tablettát. Ezután visszatér az orvos egy
vödör vízzel. - Na, most feloldjuk a tablettát, aztán ebben áztassa a lábát 30 percig.
Két orvos beszélget a pszichiátrián. Megszólal az egyik: - Van egy betegem, akinek az a kényszerképzete, hogy két majom és egy sámli van a fejében és veszekszenek a sámlin. Már minden terápiát kipróbáltam, de nem használt.
- Na és ezek után mit csinálsz? - kérdi a másik.
- Megoperálom és vagy kiveszek egy majmot, vagy beteszek még egy sámlit.  
- Doktor úr, kérem segítsen! Nagyon hullik a hajam! Mit tegyek, hogy ne
veszítsem el mindet?
- Tegye egy dobozba!
A kórházban egy lányt operálnak. Amikor leveszik a kötést, a páciens csodálkozva látja, hogy két párhuzamos forradás van a hasán.
- Professzor úr, mi történt velem?
- Tudja, miközben önt műtöttem, a hallgatóim annyira megtapsoltak, hogy ráadást kellett bemutatnom.  
- Jaj, doktor úr, azt hiszem, a sok kagylótól vagyok rosszul.
- Friss volt? - kérdi az orvos, miközben a beteg hasát tapintja.
- Honnan tudnám?
- Hogy nézett ki, mikor szétnyitotta?
- Szét kellett volna nyitnom?  
Szőke nő a pszichológusnál:
- Doktor úr, engem mindenki ostobának tart.
- Értem a problémáját. Mondjon el szépen, lassan mindent az elejétől.
- Dok-tor úr, en-gem min-den-ki os-to-bá-nak tart...  

Az Óromán területek magyar vonatkozásaiból.

Románia térképe 1923-ban
                A mai Románia a valamikori Moldvai és a Havasalföldi Vajdaságokból, Észak-Dobrudzsából, Magyarország keleti területeiből (mely Erdélyt is magába foglalja), valamint a Bánát keleti részéből áll. A fenti térkép a valamikori legnagyobb kiterjedésében mutatja Romániát. És a nyugati oldalon található szürke sáv - Debrecennel, Szegeddel - azt mutatja, hogy még mit akartak Magyarországból elvenni Trianonkor.
          A Moldvai és a Havasalföldi Vajdaság (Órománia) területe az Árpádok alatt, majd utána a Török Birodalom hódításáig, sőt időnként az alatt is a Magyar Korona (majd az Erdélyi Fejedelemség) vazallus államának számított mint a hűbéres kunok, majd az oláhok által lakott terület. (Csak később nevezték el magukat az oláhok románnak.) A vajdák azonban többször próbálták a történelem adta lehetőségeket kihasználni, hogy kicsit lazítsanak a magyar befolyáson. Például Károly Róbertnek a hatalmi harcok miatt csak 1323-ban sikerült annyira megszilárdítania a hatalmát, hogy Temesvárról Visegrádra helyezhette át a székhelyét. Egy évre rá, 1324-ben a Kárpátokon túlról I. Joan Baszaráb (kb. 1310–1352) – aki Dzsingisz kán dinasztiájából származott – kihasználva, hogy a királyi jelenlét messzire helyeződött, vakmerő támadással átkelt az Olt folyón, és elfoglalta a Magyar Királysághoz tartozó Szörényi Bánságot. Károly nagy sereggel indult ellene, a nagyravágyó vajdát megverte, a bánságot visszafoglalta. Baszaráb a kudarc hírére tüstént hódolatát jelentette a királynak. Mivel eddig nem volt hivatalos neve a későbbi Havasalföldnek, akkor megkapta a Ungaro-Vlachia nevet..
           1330-ban I. Baszaráb újra rátört a Szörényi bánságra, majd színlelet megalázkodással újra és újra hűségesküt fogadott. A magyar sereg azonban Szörényt visszafoglalva továbbhatolt Ungaro-Vlachiába. A lovagi nevelést kapott Anjou Károly király elhitte a vajda ígéretét, aki biztosította követei útján, hogy nem támad, ha a magyar sereg békésen hazatér. A magyarok a Baszaráb által felkínált kísérőket is elfogadták, akik a Fogarasi-havasok útvesztőibe vezették a sereget. A posadai völgyszurdokban november 9–12 között bátorság nélkül is lehetett ölni, mészárolni – nem a francia és a magyar lovagi szellemhez méltó eszközökkel. (A mellékelt kép a Képes Krónikából való.) Az oláhok a foglyul ejtettek – köztük a hadbaszálló főpapok – agyvelejébe faékeket vertek.  Ez is jelezte, hogy a Kárpátokon túl egy másfajta világ „játékszabályai” uralkodnak. A király Hédervári Dezső udvari vitézzel ruhát cserélt és rejtetett utakon menekült el.
            I. (Nagy) Lajos 1344 tavaszára készült fel, hogy Baszaráb fiát, Miklós Sándort (Nicolea Alexandru; 1342–1364) visszatérítse a Magyar Korona kebelébe. Sándor vajda okos politikával személyesen ment el Brassóba a királyhoz, nagy ajándékokat hozott, és földreborulva hódolt hűbérurának. Így a hadjárat okafogyottá vált. Magyar hölgyet vett feleségül, Dobokai Klárát, és kedvéért az akkori fővárosban, Argesben katolikus templomot is építtetett.

A következő vajda, I. László (Vladislav Vlaicu; 1364–1377) olyan kiváló viszonyt alakított ki Lajos királlyal, hogy az még a Fogaras hercege címmel is megajándékozta.
            1344-ben és 1345-ben a kipcsaki tatárok betörtek Erdélybe, és kegyetlenül pusztították a Székelyföldet és Beszterce vidékét. Krónikásaink szerint mindkétszer súlyos vereséget szenvedtek. Másodszor már Atlamosz nevű vezérük is fogságba esett, és Lackfi András lefejeztette. Erre felhagytak a támadásaikkal.
            E betörések hatására 1345 után a – Magyarországhoz legközelebb eső folyóról – Moldvának elnevezett tartományban a magyar király uralma alatt VI. Kelemen pápa (1342–1352) újjászervezte az egykori kun milkói püspökséget. Lajos Dragos kenézt küldte vajdának (1346–1352). Ő kezdte meg, majd fia Szász vajda (1354–1358) folytatta a székely ispán irányítása mellett a nagy területen gyéren lakó népesség megszervezését, a lakatlan területek benépesítését. Magyar alapítású telepes községek voltak pl: Békás (Mikasiu), Nákó (Bakau), Tatros (Trotus), Botos (Botosani), Szűcsi (Sucava), Piatra városok.
            Oláhország vezetői ebben a szép, történelmi időkben „Isten és a magyar király kegyelméből” uralkodó vajdának nevezték magukat szóban és írásban, s pénzeikre a magyar címert verették.

Miért repülnek "V" alakban a vándormadarak?

            Brit kutatók igazolták azt a korábbi sejtést, hogy a vándormadarak energiát takarítanak meg azzal, ha V alakban repülnek.
            A szövetséges bombázó repülők pilótái állítólag már a második világháború alatt észrevették, hogy üzemanyagot spórolnak meg, ha a kötelék V alakban repül. Modern vadászrepülőgépeknél ki is számították, hogy körülbelül 18 százalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el, ha egymáshoz közel, V alakban repülnek. Ez azonban csak rögzített szárnyú repülők esetén érvényes, a madaraknál ennél bonyolultabb a helyzet, mivel szárnycsapásokkal haladnak előre a levegőben.
            A repüléshez szükséges felhajtóerőt az hozza létre, hogy a szárny felső felületén gyorsabban áramlik a levegő, mint az alsón. Így a környező álló levegőhöz képest a szárny körkörös légáramlást hoz létre, amely a felső felület fölött hátrafelé, az alsó felület alatt előrefelé áramlik. A szárnyak hegyénél azonban örvény alakul ki, amely csőszerűen nyúlik hátrafelé a madár mögött. Saját szárnymozgását a vezérmadáréhoz hangolva a követő madár ki tudja használni az örvény által létrehozott felhajtóerőt, így kevesebb energiát használ a repüléshez.
            Eddig azonban nem állt rendelkezésre olyan kísérleti adat, amely bizonyította volna, hogy a madarak képesek a szárnymozgásuk ilyen kifinomult összehangolására. Ebben ért el áttörést egy brit kutatócsoport. Steven Portugal és munkatársai a tarvarjú (Geronticus eremita) repülését tanulmányozták. A tarvarjúk vándorlásuk folyamán gyakran repülnek V alakban. A kutatók saját tervezésű adatrögzítő készüléket erősítettek 14 tarvarjúra, hogy tanulmányozhassák a madarak viselkedését az alakzatban repülés közben. A berendezések pontosan mérték minden madár testhelyzetét és a szárnycsapás dinamikáját.
            A kutatók megállapították, hogy az egymást követő madarak úgy helyezkednek repülés közben, hogy szárnyuk belső része az előttük haladó madár által keltett felhajtó zónában legyen, pontosan úgy, ahogy azt korábban megjósolták. Ehhez nemcsak a testhelyzet pontos szabályozása, hanem a szárnycsapási fázis megfelelő összehangolása is szükséges.
            Noha a megfigyelések tökéletesen egybeesnek az elméleti előrejelzésekkel, több kérdés még nyitva maradt. Ilyen például az, hogy pontosan mennyi energiát is takarítanak meg a madarak a V alakban repüléssel. Ez majd az anyagcsereráta pontos megméréséből derül ki a további kutatások folyamán. 
(Forrás: Richpoi Hírek)

2017. február 10., péntek

Humordömping

Egy igazi apuka bemegy az óvodába, és azt mondja:
– Jöttem a gyerekemért.
– Hogy hívják?
– Nem mindegy? Holnap úgyis visszahozom.
 
A japánok terveztek egy nyomozó-robotot, ami elkapja a tolvajokat. Be is vetették három országban.
- Japánban öt perc alatt elfogtak 100 tolvajt.
- Az Egyesült Államokban öt perc alatt elfogtak 200 tolvajt.
- Romániában öt perc alatt ellopták a robotot.

A férj a könyvespolcon válogat, sorra szedi le a könyveket.
Megkérdi a felesége:
- Mit csinálsz?
- A Kovácsék jönnek vendégségbe.
- És gondolod, hogy ellopják a könyveket?
- Nem. Felismerik.


A dohányzás ártalmairól készül egy tévéműsor, egy orvosszakértő is részt vesz. Több vendéget is meghívnak a stúdióba, megkérdezik az öreg Józsi bácsit is, mi a véleménye.
–Én már 12 éves korom óta dohányzom, aztán látja, mégis megértem a hetvenet! – mondja az öreg a riporternek.
–Jó, jó, – szól közbe az orvos – de ha nem dohányozna, talán már 90 is lehetne.

–Senki sem lehet tökéletes, belőlem is hiányzik a hiba!

–Egy nap 24 óra, egy ládában 24 sör. EZ NEM LEHET VÉLETLEN!

 –Azok a jó női mellek, amik között medál van és nem köldök!

Az anyuka éppen a wc-t takarítja karácsony előestéjén. A 7 éves lánya megkérdezi:


–Anya, minek takarítasz?
–Hát, tudod, itt a karácsony, jön a Jézuska.
–És nálunk fog kakilni?

A 80 éves férfi felhívja távol élő fiát
- Fiam! Anyád és én úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk tovább, és elválunk. Arra kérnélek, hogy hívd fel a nővéredet, és kíméletesen próbáld vele közölni a hírt! A fia azonnal telefonál a nővérének, és közli vele a rossz hírt. A nővére egyből intézkedni kezd:
– Azonnal csomagolj, elutazunk és rendbe tesszük ezt a dolgot.
Majd felhívja az apját is: – Azonnal odautazunk hozzátok, addig ne csináljatok semmit!
Az apja: – Jó, akkor várunk
Majd odafordul a feleségéhez: – Nos, a gyerekek akkor nálunk töltik a karácsonyt. Csak azt tudnám, húsvétra mit fogunk kitalálni!


Cseng a telefon a tűzoltóságon.
- Jöjjenek azonnal, kigyulladt a házam!
- Próbálta már vízzel lelocsolni?
- Igen.
- És sikerült eloltani?
- Nem.
- Akkor fölösleges kimennünk, mi is csak ezt tudnánk csinálni.

Nagymaros látnivalóiból

Nagymaros a Dunakanyarban, a Duna bal partján, a Börzsöny lábánál fekszik, szemben Visegráddal és a visegrádi várral. Megközelíthető vasúton a Budapest-Szob fővonalon Nagymaros-Visegrád vagy Nagymaros állomáson leszállva, menetrendi kirándulóhajóval, szárnyashajóval Budapestről és Esztergomból is, vagy Visegrádról komppal, esetleg a 12-es országúton gépkocsival.


·Római katolikus templom: A 14. században épült. A lent négyzet, a második emelettől fölfelé nyolcszögletű torony a 15. század végén az oromfalas hajó mellé épült. A torony nyolcszögletű felső szakasza a 15. században kétemeletesre épült, és két sátorral lehetett fedve. Ma egy és fél emeletes. A harmadik emeleten a fő homlokzatnak megfelelő csúcsíves lezárású, kőkeretezésű könyöklő párkányos, ferde bélletű ablaka van. Közvetlenül az ablakzáradék felett húzódik a harmadik és negyedik emeletet szétválasztó, az egész toronytestet körülfutó ővpárkány. E felett alacsony dob, az egykori negyedik emelet maradványa. A hajóhoz épített torony az egykori 14. századi oromfalat jelentékeny részben eltakarja. 

A hajóhoz egyszakaszos, a nyolcszög három oldalával záró támpilléres gótikus szentély és téglány alaprajzú sekrestye kapcsolódik. A torony alatti négyzetes előcsarnokba a homlokzati gótikus keretű kapun át jutunk.
A főbejárattal szemben csúcsívben záródó kapukeret-zárókövén 1509-es évszám. A templom északi oldalán 14. századi vörös márvány sírkőlap volt, mely a visegrádi Mátyás király Múzeumba került.




·Nagymaros egyik utcája Kittenberger Kálmánról kapta a nevét (azelőtt Csuka-völgy volt). A Léván született Afrika kutató és vadász 1920-1958-ig lakott a 20-as számú házban. Az expedíciói során gyűjtött anyag nagy része elpusztult 1956-ban egy tűzvészben a Nemzeti Múzeumban. A nagy vadász mellszobra 1971 óta a Fő téren áll. A ház gyakori vendége volt Fekete István író, továbbá sógora, a másik Afrika-kutató és ornitológus Kovács Ödön.
Kittenberger Kálmán emlékház
·Julianus barát kilátó
·Ereklyés Országzászló
·Rókus kápolna
·Kálvária kápolna
· XIV. században telepített szelídgesztenye erdő Nagymaros egyik nevezetessége volt, sok családnak nyújtott kiegészítő megélhetést. A gesztenyét Pestre vitték eladni. A Kálváriadomb 167 lépcsőjének megmászása után igazán kellemes a séta a hűvös erdőben. 
·Szent István és Gizella királyné szobra



·Szent Márton és a koldus szobra
·Az Élet fája: a Csodaszarvast felidéző kút Seregi György alkotása
Szép korzó vezet végig a Duna-parton a település határáig. Az erőmű tervezett építése miatt feltöltötték a partot, kivágták a sok évtizedes híres jegenyesort és új sétányt alakítottak ki. A szobrok a művésztelepen nyaraló szobrászok alkotásai, a Csodaszarvast felidéző kút Seregi György díszműkovács iparművész alkotása, 2000-ben, a millenniumi 


Híres emberek

·Itt született 1906február 18-án Hollósi Frigyes evezős, úszó, edző, sportvezető.
·Itt hunyt el 1958január 4-én Kittenberger Kálmán híres Afrika-kutató, vadász, akinek egykori otthona még ma is megtalálható Nagymaroson (Sylvia Lak).
·Itt hunyt el 2009. április 15-én Gánti Tibor vegyészprofesszor, természetkutató, a Chemoton elmélet (az élet keletkezésének egy hipotézise) megalkotója.
·Itt élt Szabados György zongoraművész-zeneszerző, a város díszpolgára.
Itt született Nagymarosi Mihály válogatott labdarúgó
(Szöveg és képek: Wikipedia, saját)

Bertolt Brecht születésnapjára - 1898. február 10.

            Bertolt Brecht (Augsburg, 1898. február 10.Berlin, 1956. augusztus 14.) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi színház egyik megújítója.
Idézetek:
–A jó embereket arról ismered meg hogy jobbá lesznek ha megismered őket.
-A jó emberek vendégül látnak, hogy épüljenek, mert abból okul az ember, ha figyel, s ha mondanak is néki valamit
–Vajh kinek jó, hogy önzetlen, nemes? Élni csupán jómódban kellemes!
–Az aljasságra vicsorgó gyűlölet is eltorzítja az arcvonásokat.
-Az igazságtalanság miatt érzett haragtól is bereked a hang.
–Az embernek megvan az a szörnyűséges képessége, hogy érzéketlenné tudja tenni magát - amikor neki tetszik.
–A háború ezer veszélye eltarthat három századig, nyersz dél felé, veszítesz éjjelen. Az ember végül csak veszít. Kabátja rongyos, nadrágja keshedt, lopják a zsoldját főkutyák, de csoda végül mindig eshet. Haladjunk hát rendbe csak tovább! Új tavasz jön, zöldül a fű, friss zöld borul a hantra már, de aki még nincs föld alatt, kapcát cserél és talpra áll.
–Aki harcol, veszíthet. Aki nem harcol, már vesztett is.
–A gyönge nem harcol. Aki erősebb, harcol talán egy óra hosszat. A még erősebb hosszú évekig küzd. De egész életén át küzd a legerősebb. A legerősebb nélkülözhetetlen.
–Anyánk nem a kínra szült minket juss szerint. Boldognak élni - csak erre jöttünk esküdni mind.
–Ha meg akarod változtatni a világot, akkor előbb el kell fogadnod olyannak, amilyen.
–Egyszer mindent elér az ember,
Azt is, mi most még messze cél.
Csak küzdj és áldozz, ne csüggedj el,
S győzelmed lesz a hősi babér.
–Nem szabadul meg a múlttól, aki elfelejti.
-Szerencsétlen az az ország, melynek nincsenek hősei.
- Nem. Szerencsétlen az az ország, melynek hősökre van szüksége.
–Ne elégedj meg azzal, ami vagy, hanem törekedj azzá válni, ami lehetnél.
–Nem fűzött össze bennünket barátság,
és karom éjjel mégis átkarolt.
S mikor már bebújtunk a közös ágyba,
messzebb voltunk egymástól, mint a hold.

Batthyány Lajos születésnapjára - 1807. február 10.

            gróf Batthyány Lajos (Pozsony; Trianon után: Bratislava - ma: Szlovákia), 1807. február 10.Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke.
Életéből néhány mozzanat
            Édesapja gróf Batthyány József Sándor (1777–1812), édesanyja a köznemesnek született Skerlecz Borbála (†1834) volt; Lajos a házaspár második gyermeke.
            Tagja volt az országgyűlés reformköveteléseit Bécsbe vivő küldöttségnek. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium megalakításával. Az 1848. március 23-i ülésen terjesztette fel minisztereinek jegyzékét (Batthyány-kormány). Első feladataként kidolgozta, illetve kidolgoztatta az átalakulás törvényeit, és azokat elfogadtatta az utolsó rendi országgyűléssel. Kormánya e törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdett működni. A rendkívül nehéz kül- és belpolitikai helyzetben Batthyány kiváló teljesítményt nyújtva kortársai fölé magasodott: az 1848 márciusában hatalomra került kormányzatok közül az ő kormánya maradt a legtovább (több mint fél évig) hivatalában.
            Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Elérte, hogy a Magyarországon állomásozó császári-királyi csapatokat kormánya alá rendeljék (május 7-én). Megpróbálta hazavezényeltetni a korábban Magyarországon sorozott katonákat. Létrehozta az új törvények által előírt nemzetőrséget, aminek feladata hivatalosan belbiztonság felügyelete volt. Májusban elkezdte szervezni az önálló magyar honvédséget, és ehhez honvédeket toboroztak. A nemzetőrség ügyeit az e célra létrehozott Országos Nemzetőrségi Haditanács élén maga intézte, és Mészáros Lázár hazatértéig (április 7. – május 23. között) maga vezette a hadügyminisztériumot is. Sikerült felállítania az első tíz honvédzászlóaljat; később ezek váltak a nemzeti haderő magvává. Az örökváltság és a közteherviselés ügyében Kossuth Lajos álláspontját fogadta el; a parasztságot az úrbér eltörlésével szerette volna a liberális nemesek oldalára állítani. (Wikipedia)
          „Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja, aki lelkét visszaadta Istennek, de emléked örökké élni fog sziveinkben, emléked élni fog az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig”. — Teleki László

Emlékezete

 
–Holttestét családja a pesti ferencesek templomának kriptájában rejtette el, majd 1870. június 9-én a nemzet gyásza mellett átvitték a Kerepesi úti temetőbe. Sírja fölé 1874-ben a székesfőváros díszes mauzóleumot emelt (Schickedanz Albert műve).
–Arcképét Barabás Miklós festette meg.
–A Batthyány tér és a Batthyány utca Budapest I. kerületében (a Vízivárosban). A Batthyány utca elején (a 2. sz. házon) emléktábla, a Batthyány téren 2008-tól köztéri szobor őrzi emlékét.
–A Professzorok Batthyány Köre (2002-ben alakult civil szervezet).
–A Batthyány Lajos Alapítvány (1991-ben létrehozott magánalapítvány).
–Születése 200. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki. Tervező: Csikai Márta.
–Gödön emlékpad örökíti meg a kivégzőosztag előtt mondott utolsó mondatát.  (Forrás: Wikipedia)

2017. február 9., csütörtök

A különleges természet














A 2. Magyar Hadsereg emléknapja - Ezekre a dalokra meneteltek a Dón-folyó felé katonáink - Február 9.

Horthy Miklós katonája vagyok

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.
Vígan élem katonaéletem nincsen gondom másra.
Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.
Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!
Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!
Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.
Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.


Horthy Miklós, édesapánk

Horthy Miklós, édesapánk
Küldj el a csatába!
Büszke leszel fiaidra,
A magyar bakákra.
Egy szál se, de egy szál se
Marad az ellenségből,
Még az Úristen is de vígan
Néz le ránk az égből!


Horthy Miklós ha felül a fekete lovára

Volly István feldolgozása

Horthy Miklós ha felül a fekete lovára
Elvágtat a küzdők vonalába;
A két szeme játszadozik örömébe’,
Lova lába habot ver az ellenség vérébe’.

Horthy Miklós udvarában van egy rezgő nyárfa,
Földre hajlik anak minden ága.
Ágyúgolyó töredezi le az ágát,
De sok szőke, barna kislány várja a babáját.

Horthy Miklós ha felül a hófehér lovára
Vágtat véle hej, Oroszországba;
A két szeme játszadozik örömébe’,
Letörli a szemünkről a bánatos könyeket.

Horthy Miklós sej-haj

Horthy Miklós, sej-haj, azt írta a levélbe,
Hogy a honvéd mindig menjen előre.
Mert a honvéd bakának nincs párja,
A Hazáért sej-haj, a legjobb katonája!

Gyalog megyek én, de mindenhová elérek,
Mindenfelé várnak a magyar legények.
Megmutatjuk, ki a legény a gáton,
Magyar honvéd, sej-haj, a legjobb a világon!

Horthy Miklós hadat üzent Sztalinnak

Horthy Miklós hadat üzent Sztalinnak,
Kardot kötött minden magyar bakának.
A kardomnak, hej, rózsafa a nyele,
Rá van írva Horthy Miklós jó neve.

Beüzent az orosz Horthy Miklósnak,
Hagyjon békét – ha jót akar – Sztalinnak!
Hej, de Horthy nem ijedt meg Sztalintól,
Ott a honvéd, megvédi a muszkától!

Fahéjas méz minden nap!


Bizonyított tény, hogy a méz rendkívül kiemelkedő egészségügyi hatással rendelkezik. Ez azonban jóval többszörösére nő, ha fahéjat is keverünk bele. Többek közt ajánlott a koleszterin- és vércukorszint csökkentésére, valamit a vírusok elleni harc során is bevethetjük.
Nézzük, mi mindenre jó még a méz és fahéj kombinációja:

1. Szívbetegség ellen

Szívünk egészséges lesz, ha méz és fahéj keverékéből készített kencét teszünk a kenyerünkre reggelire. Helyettesíthetjük vele a lekvárt, csokoládékrémet. Csökkenti a koleszterinszintet, és megakadályozza a szívroham kialakulását.

2. Ízületi gyulladásra

A krónikus ízületi gyulladást kezelhetjük két evőkanál méz és egy evőkanál fahéj keverékével. Oldjuk fel egy pohár forró vízbe, és igyunk belőle egy-egy adagot minden reggel és este. Rendszeres fogyasztása által a rák kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük.

3. Epehólyag gyulladásra

Ahhoz, hogy megszabaduljunk az epehólyagban előforduló baktériumoktól, keverjünk el két evőkanál fahéjat egy evőkanál mézzel egy pohár langyos vízben. Naponta egyszer fogyasszuk.

4. Koleszterin szabályozó

Ha rendszeresen fogyasztunk két evőkanál méz és három evőkanál fahéj keverékéből készült italt, a koleszterinszintünk két óra alatt akár 10 %-al is csökkenhet.

5. Melegítő

Ha fázunk, három napig vegyünk be egy evőkanál mézben elkeverve egy negyed teáskanál fahéjat. A krónikus köhögést és a hidegérzést is legyőzhetjük segítségével.

6. Gyomorpanaszokra

Ha rendszeresen fogyasztunk mézes, fahéjas keveréket, megszabadulhatunk mindenféle gyomorpanasztól, sőt javulni fog emésztésünk, de gyomorfekély ellen is jó.

7. Immunerősítő

A méz és fahéj kiváló immunrendszer erősítő, segít leküzdeni a szervezetben jelenlevő baktériumok és vírusok okozta gyulladásokat.

8. Fogyasztó

Minden reggel igyunk meg egy pohár langyos vizet mézzel és fahéjjal keverve, ez beindítja a gyomorműködést és a fogyást is.

9. Rossz lehelet ellen

Öblögessük a szánkat mézes, fahéjas vízzel, ez majd segít a rossz lehelet leküzdésében.