2016. október 8., szombat

Nevessünk!

            Tegnap már ötre hazaértem a munkából. A feleségemnek nem volt túl jó napja, egész délután szekált. Akármit mondtam vagy tettem, nem felelt meg neki. Este 7 körül már kicsit untam a dolgot, és így szóltam hozzá: –Drágám, kezdjünk tiszta lappal. Tegyünk úgy, mintha még csak most érkeznék haza.
            Kimentem az ajtón, majd visszajöttem, és bekiáltottam hozzá: –Szia, édesem, megjöttem!
            Erre ő kikiabált dühösen a szobából: –Hol a fenében voltál eddig? Már 7 óra is elmúlt!


            Józsi bácsi olyan sikeresen gazdálkodott, hogy megengedhette magának a traktor mellé, a gázpalackos Wartburg helyébe egy szép, új autó vásárlását.
            Elment hát az autószalonba és kiválasztotta a neki legjobban tetsző autót, majd megkérdezte a tulajdonostól; ha már ilyen szép árat kellett fizetnie, mondja el, mik vannak benne.
            –Semmi extra, felelt a tulaj, azokért külön kell fizetni.
            Nagyot csavarintott Józsi bácsi a bajszán, mint mindig, ha bosszankodott, – ha lúd, legyen kövér, minden extrát számoljon fel, – mondta és szó nélkül kifizette a vételárat.
            Teltek a hetek, hónapok...a következő év tavaszán furcsa vevője akadt. Tehenet akart vásárolni az illető, de nem volt kíváncsi a jószágra, csak egy embert szalajtott érte teherautóval, hogy szállítsa el az újonnan beszerzett tanyájára, hangulatnak a puli meg gémeskút mellé...A számlát meg küldje el postán – mondta.
            Fölrakták a tehenet a teherautóra, aztán míg a fuvarozó csukta be a zárakat, megkérdezi Józsi bácsi: –Árulja már el, ki fia-borja ez a vevő?
            –Pontosan én sem tudom, valami fejes, az autószalonban dolgozik, itt a névjegykártyája.
            Józsi bácsinak egy pillantás elég volt a nevezetes papírdarabra, és látta, hogy eljött az ő ideje. Beballagott az íróasztalához, előszedte a legnagyobb számlatömbjét, leült és nekilátott:
Alapmodell: 1 db tehén> 1.000 ,- euro
Felár:
- színválaszték: magyar tarka>+ 50,- euro
- marhabőr huzat> +100,- euro
- termo üzemű tejtartó> +50,- euro
- 4 db lefejtő szelep> +12,5,- euro/db
- 2 db polírozott szaru lökhárító> +17,5,- euro/db
- trágyázó berendezés (bio, uniós szabvány)> +60,- euro
- téli, nyári paták> 28,- euro
- patánként üzemeltethető első- és hátsó fék> +70,- euro
- kipörgésbiztos lábak> +20,- euro
- félautomata légycsapó> +20,- euro
- polifonikus dallamkürt, "múúúú" hangzással> +70,- euro
- külön-külön lecsukható szemek>+ 60,- euro
- kérődző típusú hajtóanyag hasznosítás> +150,- euro
- színre fújt, behajtható fülek> +20,- euro
- a hátulján fűtött kesztyűtartó> +30,- euro
- 100 liter, vagy két hónap teljes körű garancia> +80,- euro
Összes felár: +893,- euro
A tehén teljes ára: 1.893,- euro

Almás pite - nagymama receptje szerint

Hozzávalók 40×30-cm tepsihez:
A tésztához:
• 60 dkg liszt
• 25 dkg zsír
• 4 db tojás sárgája
• 1/2 cs sütőpor
• 1 kis pohár tejföl
• csipet só
• 15 dkg kristálycukor
A töltelékhez:
• 2 kg alma
• 15 dkg kristálycukor /almától függően /
• őrölt fahéj
A tetejére:
• 1 db tojás a kenéshez
Elkészítés:
Az almát lereszeljük, a levét kinyomkodjuk, majd fahéjjal és a cukorral ízesítjük.
A lisztet a zsiradékkal gyorsan elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval begyúrjuk a tésztát. Két egyforma cipót formálunk belőle.
A tésztából két lapot nyújtunk a tepsink méretére.
A tepsibe helyezzük az egyik lapot, ráhalmozzuk a tölteléket majd, befedjük a másik lappal.
Felvert egész tojással lekenjük, villával megszurkáljuk, majd sütőben, 180 fokon, 35-40 perc alatt készre sütjük.
Jó étvágyat kívánok hozzá! (Józsi konyhája)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/4

Kőrösmező látnivalóiból 


Mezőháti határában áll az 1785-ben, Szent Borbála tiszteletére épült katolikus templomot  1814-ben
felváltó "Plitovate" Péter és Pál-plébániatemplom.
Belsejében az 1700-as évek végéről származó fafaragások találhatók.

 Nyolcvan év után, 2002 szeptemberében megnyílt a magyar elemi iskola

Helytörténeti múzeum - megismerkedhetünk a hucul nép egykori használati tárgyaival, hangszereivel és népviseletével.










  Horthy Miklós Szálló (Edelweiss Hotel): Még a magyar korszakban álmodták ide, a visszatérés után. 1939-ben készült el. Elvileg azért épült, hogy a kormányzóság ide is járhasson vadászni. Horthy Miklós azonban sosem járt a szállóban. 





Régi képeslapon
Vasúti pályaudvara valamikor határállomásként szolgált.
Utcafrontja

 Belső homlokzata

 A mellette lévő dombról
A város látképe a dombról

Híres ember

 Itt született 1886. február 5-én Bakkay Béla költő. 1919-től a szatmári katolikus főgimnáziumban
tanított. A Hírnökben, a Pásztortűzben, s a szatmári Katolikus Életben közölt cikkei, irodalmi 
tanulmányai és versei mellett két önálló kötettel jelentkezett: Göncölszekér (versek, Nagykároly, 1922)
és Bianca (verses regény, Szatmár 1925). 1930-ban áttelepült Magyarországra.

Ajánlott túraútvonal
A túra Kőrösmező központjából indul. Keresztülhaladunk a római katolikus és egyúttal egy 
I. világháborús katonatemetőn. Innen a Kosztalivka nevű hegygerincre vezet utunk. Ezen a gerincen több 
vonalban lehet Árpád-vonal bunkereket találni, összesen 23-at. Többségük szerkezete még épségben 
van, de van közöttük olyan mely elsüllyedt és van olyan is, amelyiket szétrobbantották. Elhagyva a 
gerincet, szó szerint hegyen-völgyön át, egy olyan pontra érünk, ahol csodálatos körpanoráma fogad. 
Hóvár (Hoverla), a Kőhavas (Petrosz), az Iker-havas (Bliznyica) csúcsaiban gyönyörködhetünk, 
valamint a Gorgánok gerincében és a Zöld völgy csodás látványában.  Elhagyva ezt a pontot is 
Kőrösmezőre tartunk ismét egy másik útvonalon. Itt további három bunkert fedezhetünk fel, melyeken 
körbe a lövészárkok rendszere is jól látható.
(Fő forrás: Wikipedia és saját képek)

2016. október 7., péntek

Okos mondások












Sárgaborsó-főzelék pirított hagymával

hozzávalók 6 főre
·                         50 dkg sárgaborsó
·                         1+1 fej vöröshagyma
·                         2 ek olaj
·                         1 ek liszt
·                         só, bors, pirospaprika



elkészítése
1.              A borsót főzés előtti este megmossuk, beáztatjuk. (De akkor is megfő, ha elfelejtettük beáztatni.)
2.              Másnap hideg vízben feltesszük, megsózzuk, megborsozzuk, és minimum egy órán át főzzük.
3.              Az egyik fej hagymát apróra felkockázzuk, és az olajjal meg a liszttel rántást készítünk belőle. Pirospaprikával megszórjuk, és a főzelékhez adjuk, jól kiforraljuk.
4.              Botmixerrel pürésítjük - így sokkal jobban emészthető -, majd a másik fej hagymát felkockázzuk, és megpirítva a főzelék tetejére szórjuk. 

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/3

Kőrösmező - Sztrukovszka
Kőrösmező központjától mintegy 2 km-re egy kőrisfákkal övezett kis dombocskán áll, a Szentháromság tiszteletére szentelve. 1824-ben építették. 


Ez a templom szép példája a felekezetek egymás mellett élésének. A pravoszláv és görög katolikus hívek közösen használják. Vasárnaponként megegyezés szerint egyik héten a pravoszláv, másik héten a görög katolikus híveknek kezdődik korábban a mise.
Benne 17. századi ikonosztáz található. 
2013-tól a világörökség részét képezi.
Egy XVI. századi legenda lett a templom névadója. Történt egyszer, hogy egy Sztruk Iván nevezetű hucul pásztor messze fenn a havasokban legeltette nyáját. A tél váratlanul  köszöntött rá. Birkáit a mai templom helyén magukra hagyva és magát a kegyetlen tél elől menekítve, egy közeli településen keresett téli menedéket. A tél elmúltával elment megnézni maradt-e életben birkája. Legnagyobb meglepetésére minden báránya élt, sőt minden anyajuh mellett egy kis gödölyét is talált. Hálát adva Istennek ezen a helyen templomot épített. A templom körül pedig létrejött a település.

Az ide látogató magyar nemzetiségű turisták számára a templom fő látványossága egy Szent István királyt ábrázoló templomi zászló volt. Rajta latin nyelvű felirat hirdette: S: Stephan I: Rex Ungar vagyis: Szent István: magyar király.

Hátoldalán sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolták. A sárkány ez esetben egy ördög alakjában volt látható. Szent György talpig páncélban állt az ördög hátán.
Sajnos ezt a zászlót, mely zivataros századokat élt át és túl Kárpátalján, 2008 nyarán ellopták.
Az indok ismeretlen, a kivitelezés érthetetlen. A zászló vászna fapálcák közé volt szorítva. Ezek közül tépték ki a zászló anyagát, fapálcáit hátrahagyták.
Szerencse, hogy a „saját” zászlójukkal nem bántak el ugyanilyen ostoba módon, mely a legendában szereplő Sztruk Ivánt ábrázolja. Hátoldalán Krisztus mennybemenetele látható.

Érdekes a templom különálló harangtornya is. 1813-ban épült. Ennek legnagyobb harangját csodatévő nagyharangként tartják számon a helyiek. A néphit szerint segít a bajbajutott családon, amennyiben a család valamely nőtagja, teljesen egyedül, éjfélkor, meztelenül a harang alatt segítségért fohászkodik.
A Tiszán át függőhídon lehet megközelíteni.


2016. október 6., csütörtök

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/2


Kőrösmező történetéből
1555-ben Kreusmezew néven említik először, amikor a Drágffyak birtokolták a bocskói uradalom által létrehozott Kőrösmezőt. A Drágffyak kihalása után 1572-ben Budi Mihály kapta meg a királytól, 1580-ban pedig Rudolf király a magyarországi Károlyi Lászlónak zálogosította el.  Ebben az időben a lakossága nagy létszámú ruténnel gyarapodott, ami jelentősen módosította az etnikai összetételt. 1672-ben a Nagybocskói Kincstári Erdőuradalom egyik meghatározó települése. Lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, és az 1848-49-es szabadságharcban is (ez utóbbiban Iván Pintye vezetése alatt külön csapatuk is volt), melyeket császári megtorlás követett. Sok betyárt is adott a vidék, közülük a leghíresebb Oleksza Dobvust volt. A magyar népmondák szerint az Alföldön Dobos Sándorként vált ismerté, aki később a hegyek közé menekült.
Az erdőkben bővelkedő környék szakszerű kitermelése Mária Terézia korában kezdődött meg. A kincstár nagy létszámú – az erdészeti munkák összes fázisához (fakivágás, feldolgozás, tutajozás, faúsztató gátak, vízfogók, klausurák építéséhez) kiválóan értő – német szakembereket telepített ide. Később óriási lendületet adott a vidék fejlődésének a vasútépítés. A Nagybocskóból induló, Máramaros északkeleti részét átszelő fővonal 1894-ben Kőrösmezőt is bekapcsolta a vasút vérkeringésébe. 1895-ben a 76,46 km hosszú vasútvonal (a ma már) Mezőháthoz tartozó Havasalja térségében elérte az országhatárt.
Római katolikus temploma 1785-ben épült. 1882-ben nyílt magyar nyelvű elemi iskolája. 1896-ban nagy millenniumi ünnepségek színhelye volt, melyek keretében a községháza előtt egy 2,5 m magas szürke márvány emlékoszlopot állítottak fel. Ez ma már nincs meg.
Az első világháború idején betörő orosz csapatok hadszíntérré változtatták a települést.
A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. 1910-ben 9795 lakosából 6824 ruszin, 1484 német és 1461 magyar volt. 
1918. november 8-án Kőrösmező és a környező falvak lakói megalakították a Hucul Néptanácsot, majd másnap kikiáltották a Kőrösmezői Hucul Köztársaságot, amely kifejezte csatlakozási szándékát az akkor alakuló Ukrajnához. (Még abban a hónapban képviseletet is nyitottak a galíciai Sztanyiszlavban.) December 22-én a magyar hadsereg egységei bevonultak Kőrösmezőre, a Néptanács képviselői pedig a környező hegyekbe menekültek. 1919. január 7–8-án a Hucul Néptanács Kőrösmezőn felkelést robbantott ki, és a településről kiindulva pár nap múlva az egész Rahói járást elfoglalta.
A Néptanács katonai térnyerésének csak a térségbe betört román hadsereg szabott gátat, amely 1919 májusára harc nélkül teljesen felszámolta a Hucul Néptanács tevékenységét. 
A románokat cseh megszállás követte. Trianonkor az antant képviselői ezt a környéket Cseh- és Szlovákországnak adták, neve Jasinára változott. A csehszlovák időszakban a helyi közélet legbefolyásosabb személyiségei a Kőrösmezőn és környékén gazdálkodó, majd később vállalkozói tevékenységet is folytató Klimpus-fivérek voltak. Egyikük, Dmitro Klimpus,19381939 között a Kárpáti Szics parancsnoka volt, akik garázdálkodásukkal hívták fel magukra a figyelmet. 1939 márciusában a magyar csapatok megszállták Ruszinföldet, így Kőrösmezőt is. Ezzel visszaállt egy szakaszon az ezer éves magyar–lengyel határ. 

E visszacsatolás ellen nem tiltakozott sem Nagy-Britannia, sem a határos Szovjetunió, mert ezzel nem valósult meg Hitler terve, hogy innen kiindulópontot teremt a keleti hadjáratához. Csak a Román Királyság tiltakozott, mert Romániához akarta csatolni!!!!
1941-ben a kamenyec–podolszkiji deportálás során ide gyűjtötték össze a magyar állampolgársággal nem rendelkező, a környékre menekült zsidókat, akiket visszatoloncoltak Galíciába. Ott azonban a németek és a nácik mellett harcoló ukránok meggyilkolták őket.

1944. szeptember végén különösen heves harcok dúltak a Tatár-hágó előterében, ahol több magyar ellentámadásra is sor került. A harcolva hátráló magyar erők a határon felépített Szent László állás feladása után az Árpád-vonal  kőrösmezői völgyzáró erődrendszerénél álltak meg jelentős veszteségeket okozva és szenvedve mind emberben, mind harci eszközökben. Grecskó marsall könyvében ezt az „Árpád-vonal egyik leghatalmasabb hegyi erődítményének” nevezte. Két hetes szívós harc után, október 14-én a 4. Ukrán Front egységei elfoglalták az erődrendszertől északra fekvő települést. A magyar és a német csapatok kénytelenek voltak visszavonulni az egész Keleti-Kárpátokból, ugyanis a románok átállása után a Vörös Hadsereg és a Román Hadsereg leért az Alföldre, és októberben már Debrecent és Nyíregyháza körzetét is elérte, Bajánál pedig kijutott a Dunához. A bekerítés veszélye miatt a hősiesen helyt álló I. magyar hadsereg itteni alakulatai – utóvédharcokat folytatva – így elvonultak Rahó irányába, üresen hagyva az állásokat.
A párizsi békében (1947. február 10.) Kárpátalja státusza újból megváltozott, a Szovjetunió részévé vált. A település neve Jaszinyára változott. Az ezt követő évtizedek nehéz időszakot jelentettek az itt élő magyarság számára. Magyarságtudatukat jóformán csak a katolikus egyház ápolta és vitte tovább. A Szovjetunió szétesése után Ukrajna részévé vált, neve változatlan maradt.