2015. november 20., péntek

Magyar különlegességként regisztrálta az Európai Unio a tepertős pogácsát

Az Európai Bizottság hivatalosan felvette a "hagyományos különleges termékek" listájára a magyar tepertős pogácsát.
A pogácsa hasonló kategóriába került, mint a mozarella vagy a nápolyi pizza, amelyeket az olaszok védettek le. 
Ez lesz a szabvány
"A tepertős pogácsa kerek, hengeres alakú, 3–5 centiméter átmérőjű, 25–50 gramm tömegű, aprított tepertőt és sertészsírt tartalmazó, élesztővel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített sós péksütemény. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt. Alja sima, vörösesbarna. Bélzetében a tepertődarabkák  egyenletes eloszlásban találhatók. Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Íze a tepertődarabkákra jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos fűszerezésű. A termék szárazanyagra számított zsírtartalma 20-30, lisztre számított 25-40 százalék mennyiségben tartalmaz tepertőt. A zsírtartalom legalább 60 százaléka tepertőből származik." – ilyen a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének beadványában a tepertős pogácsa leírása, amelyben uniós védettség alá szeretné helyezni a tepertős pogácsát. 
Az uniós védettség után magát az elnevezést is megkapja a pogácsa, mégpedig "a magyar hagyományok szerint előállított sós sütemény", illetve a "hagyományos különleges termék" megjelölést. Magyarország részéről ez az első uniós szinten elismert úgynevezett hagyományos termék. Azon pékáruknak, amelyeket tepertős pogácsa néven forgalmaznak, folyamatosan meg kell felelniük az előírt sztenderdnek, amelyek meghatározzák az összetevőket és a termék formáját is. 
Pogácsatörténet
A pogácsa a magyar néprajzról szóló nyolckötetes kiadvány szerint az újkorban a parasztkonyha leggyakoribb köznapi süteménye volt. A  pogácsa jövevényszó első előfordulása 1395-re tehető, eredetileg hamuban-parázsban sült  lepénykenyeret jelentett. A tepertős pogácsa kialakulását két feltétel tette lehetővé: egyrészt szokássá vált a szalonnából zsírt kisütni, másrészt a tepertő bekerült a mindennapok étkezésébe a 18. század körül. A mai formájában ismeretes apróbb, hengeres formájú szaggatott változat a késő középkorban vált általánossá Magyarországon mint a  paraszti konyha leggyakoribb sült tésztája.
Uniós védettség
Uniós védettsége számos magyar terméknek van, többségükre az úgynevezett oltalom alatt álló eredet- vagy földrajzi megjelölést lehet alkalmazni. Az eredetmegjelölés azokra a termékekre vonatkozhat, amelyeknek a legfontosabb jellemzői kizárólag az előállítási helyből és az ottani termelők tudásából adódnak. A földrajzi védettségnél a termék ismertsége és jellemzője szorosan köthető a földrajzi helyhez, ezért ezeknél az az előírás, hogy a feldolgozás és az előállítás közül az egyiket az adott földrajzi területen kell végezni.
Oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) megkapta a szegedi szalámi/szegedi téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói (vörös)hagyma, a gönci kajszibarack, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény. A földrajzi védettség pedig a budapesti téliszalámira, a csabai kolbászra/csabai vastagkolbászra és a gyulai kolbászra/gyulai páros kolbászra vonatkozik. Az elmúlt 1–2 év során ehhez csatlakozott a szürkemarhahús, az alföldi kamillavirágzat, a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény és a szőregi rózsatő is.

Az utóbbi években a legnagyobb vihart a tokaji bor védettsége kavarta, ez az ügy azonban a borok külön kategóriájába tartozik. A vita több mint hét éve húzódik, és egyrészt arról szól, hogy Szlovákia nagyobb területet akart elfogadtatni, mint amekkora a magyar fél szerint indokolt lenne a Tokaj-hegy és Tokaj-Hegyalja szlovák területre való átnyúlása miatt. 

Gyerekek jogainak világnapja - november 20.

            1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése A gyermekek jogainak világnapja megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját” . Ezt Magyarország 1990. március 19-én írta alá.

Alulnézetben:

2015. november 19., csütörtök

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapjára - november 19.

Szent Erzsébet szobra az esztergomi Szentháromság szoborcsoporton (Foto: Senkyházi János)

          A világon a legtöbben két magyart ismernek: Puskás öcsit és Árpád-házi Szent Erzsébetet. Ünnepe kapcsán most az utóbbiról emlékezem meg.
           Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
        Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon II. András király és Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. Alig múlt négy éves, amikor szülei eljegyezték a türingiai birodalmi gróf örökösével, és attól fogva a türingiai udvarban nevelkedett. 14 évesen Erzsébet a fiatal fejedelem felesége lett. Az életrajzok és a legendák egybehangzóan az ideális hercegnő képét rajzolják róla, aki megfelelt a világi követelményeknek (boldog házasságában három gyermeket szült), és az egyházi ideálnak (kórházat alapított, betegeket ápolt, és szinte minden vagyonát adakozásra fordította).
            Életéből néhány példa: Lajos hálás hittel vette tudomásul, hogy felesége néha éjszaka fölkelt mellőle, és a hideg padlóra feküdt, hogy Isten szeretetéért egy időre elhagyja férje közelségét. Azon sem ütközött meg, ha Erzsébet az asztalnál egy falatot sem evett, mert éppen böjtölt. Az 1225-ben kitört éhínség idején teljes tekintélyével mögötte állt, amikor Erzsébet fölnyitotta a kamrákat és hombárokat, és ,,kifosztva'' a várat, segített az éhezőkön.
Vagy egy egészen különleges tett. Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás beteget, sőt urának ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen, és szolgálhassa. Hazatérte után Lajos szívében egy pillanatra borzadás és rosszallás ébredt. Mikor azonban belépett a szobába ,,Isten, az Úr megnyitotta belső látásának szemét'', és meglátta a tulajdon ágyában a megfeszített Krisztust. ,,Lelkesen tekintett Erzsébetre, és így szólt: Erzsébet, édes nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon meg kell köszönnöm neked!''
            Lajos 1227-ben keresztes hadjáratra indult. Még útközben megbetegedett és meghalt. A hírt alig merték közölni Erzsébettel, s mikor megtudta, ezzel a kiáltással rohant végig a vár termein: ,,Jaj, Uram Istenem, most az egész világ meghalt számomra!'' Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért egy óvatlan pillanatban, gyermekeivel együtt elhagyta a várat.  Erzsébet magára öltötte a penitenciások szürke ruháját. 1228 nyarán a marburgi kórházat építtette, ettől kezdve az özvegy élete a kórház szolgálatában telt, nap mint nap mosdatta, ápolta a betegeket, osztotta az alamizsnát az egyre nagyobb számban érkező koldusoknak.
            Az akkori Európa egyik legtekintélyesebb udvarába, az esztergomiba is híre jött a király húgának helyzetéről. Az egyik napon megjelent nála egy magyar követség, élén egy tekintélyes úrral, hogy hazavigyék Erzsébetet Magyarországra. Mikor végre rátaláltak, foltozott ruhában éppen a rokka mellett ült. A főúr elborzadt, és felkiáltott elkeseredésében: ,,Ki látott már királylányt rokkánál!''  Azonban semmilyen unszolásra nem volt hajlandó a küldöttséggel hazamenni.
            Erzsébet mindössze huszonnégy éves volt, amikor földi életét befejezte. Magas láz vett erőt rajta, és a fal felé fordulva vacogva feküdt az ágyán. Egyszer csak a körülötte lévők arra lettek figyelmesek, hogy halkan, magyarul énekel. Később megmagyarázta nekik: ,,Egy kismadár ült le mellém, és olyan édesen dalolt, hogy kénytelen voltam vele énekelni. Hirtelen fölült, és elborzadva kiáltotta: ,,Mit tegyünk, megjelent az ördög! El innen, de mindjárt!'' -- aztán megnyugodott, és így szólt: ,,Beszéljünk inkább a Gyermek Jézusról, hisz hamarosan itt a karácsony, amikor megszületett, és jászolba fektették''. Aztán felsóhajtott: ,,Itt az óra, amikor a Mindenható magához hívja barátját'' – és 1231 november 16-án éjfél körül elszenderült. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba, november 19-re, a temetése napjára. 1969-ben ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára. A világ minden pontján, Dél-Amerikától Ausztráliáig találkozunk egy szép hölggyel, akik rózsákat tart a kötényében. Ilyenkor hazafias büszkeségünk még magasabbra emelkedik!
Szent Erzsébet kanonizálása
(Felhasználtam: Diós István: A szentek élete; F. J.: Árpád-házi Szent Erzsébet, Google)

2015. november 17., kedd

Budapest ünnepnapjára - nov. 17.

1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlésen egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap BUDAPEST ÜNNEPNAPJA. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes.

A város legnagyobb viztározó-medencéjének tetején, a Gellért-hegyen látható ez a kilátókő-szobor, melyen "Buda királyfi és Pest királykisasszony" egymásra talál. Vadász György munkáját 1982-ben állították fel.


A fenti szobor bemutatása mellett az egyik legszebb pesti verssel is tisztelgek Budapest előtt.
Kosztolányi Dezső:
Üllői-úti fák


Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjúság,
Üllői-úti fák.

Másoknak is így nyíljatok
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát
higyjék örök az ifjúság
Üllői-úti fák.
Haldoklik a sárgult határ,
Üllői-úti fák.
Nyugszik a kedvem napja már,
a szél búsan dúdolva jár,
s megöl minden csirát.
Hova repül az ifjúság?
Feleljetek, bús lombu fák,
Üllői-úti fák.
A lírikus Kosztolányi első kötete, a Négy fal között jellegzetesen századfordulós, szecessziós kötet. Egyik jellegzetessége a Budapest-kultusz, a nagyváros igenlése.
A kötet legnépszerűbb és máig élő alkotása, az Üllői-úti fák (1906-ból) a századfordulón népszerű sanzon reprezentatív darabja, könnyes-bús búcsúzás az ifjúságtól. Az elégikus hangvételt az erőteljes jambusok fokozzák, s a zeneiség melankóliává oldja és általánosítja az egyéni érzést. Azzal, hogy mindegyik versszak második és utolsó sorában újra meg újra nevén nevezi, mintegy megszólítja az Üllői úti fákat, a vers meghitt hangulatát, sejtelmességét fokozza. (Hatszor ismétlődik a sor: Üllői úti fák, mindannyiszor más hangulati árnyalattal, mint egy visszatérő zenei motívum).
Kosztolányi Dezső (1885-1936) kiváló költő és jeles műfordító, mint a fentebb látható emléktábla aposztrofálja, Budapest ma egyik legforgalmasabb, legzajosabb és legbüdösebb pontján lakott a vers megírásakor. Az Üllői út Kálvin tér és Ferenc körút közé eső szakaszának közepén, a 21-es szám alatt. Tekintélyes és tipikus, eklektikus, 4 emeletes pesti bérházról van szó.

Budapest ünnepnapjára - Világhírű lett a budapesti 2-es villamos

Duna-parti 2-es villamos bekerült a világ tíz legszebb villamosvonala közé a National Geographic Életre szóló utazások című könyvében megjelent tízes listán.
A könyvben a 2-es villamos vonalát hetedikként említik. A lista egyébként impozáns, a tizedik helyén a lisszaboni 28-as áll, amelynek régi, hangulatos járművei szűk sikátorokon, utcácskákon kanyarognak piacok, éttermek, templomok mellett. A kilencedik helyezett, az amszterdami 2-es elhalad a királyi palotánál, a virágpiacnál, a nemzeti múzeumként emlegetett Rijksmúzeumnál, a Van Gogh Múzeumnál és a Vondelparknál, amely a holland főváros egyik legnépszerűbb parkja, tehát gyakorlatilag a holland város minden nevezetességénél.
A második világháború után létrejött vonal a pesti felső rakparton halad a Jászai Mari térről indulva s a Kossuth tér vonalában ér ki a Duna-partra, majd a Lánchíd alatt átbújva jut el a Duna-korzóra. Ezen a vonalon mindig egyedülálló látvány tárul az utazó szeme elé, hisz közvetlen közelről csodálhatja meg az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó épületét, a Duna-korzót és a pesti szállodasort, valamint a budai panorámát a Halász-bástyával, a Mátyás-templommal, a Budai Várral, a Gellértheggyel. Ezek mellett a Duna szinte összes fővárosi hídja látható.  (Forrás: Pozitív Híradó - 2012.)

2015. november 16., hétfő

Svéd nap a Wekerlén - 2015. nov. 14.


          Niclas Trouvé Svédország magyarországi nagykövete nyitotta meg a rendezvényt, Winczek György Kispest alpolgármestere méltatta a rendezvényt, Szabó Mária igazgató köszöntötte a résztvevőket.

Érdekes kiállítási vitrineket állítottak össze a kultúrház munkatársai
 

 Színes ceruzával a Föld körül - Svéd mesék nyomában c. rajzpályázatra nagyon sok kiváló alkotás érkezett. Közülük most néhányat bemutatok.

Könyveket, svéd ételspecialitásokat árusítottak, játékos kvízkérdéseket tettek fel a Skandináv Ház Alapítvány önkéntesei.

Az ezeréves magyar-svéd kapcsolatokról tartott előadásomat teltház előtt tartottam. Nagyon kellemesen éreztem magam az értő, érdeklődő közönség előtt. Köszönöm a meghívást!
Dósa József filatéliai kiállítások nyertese nagyszerű korreferátumot tartott a magyar bélyegkiadás svéd vonatkozásairól.
 

Kézműves foglalkozások: rénszarvas, Dala ló kulcstartó és hűtőmágnes, árnyjáték készítés.


A résztvevők egy része.


A kiválóan szervezett és megrendezett naphoz gratulálok a kollégáimnak!

2015. november 15., vasárnap

Nem érdemes megöregedni! - a humor szemszögéből

1.  Egy idős házaspár vacsorázott egy baráti párnál. Vacsora után a feleségek a konyhába vonultak. A két férj az asztalnál beszélgetett.
Az egyik azt mondja a másiknak: - Tegnap egy nagyon jó étteremben vacsoráztunk. Nagyon ajánlom nektek is.
- Mi a neve az étteremnek?

Az első férj sokáig gondolkodik, végül megkérdezi: - Mi a neve annak a virágnak, amit szeretteidnek adsz ajándékba?  Tudod, az, ami piros és szúr.
- A rózsára gondolsz?
- Igen, ez az!
- kiált fel az ember. Ekkor a konyha felé fordul és kikiabál: - Rózsa, mi volt annak az étteremnek a neve, ahol tegnap este vacsoráztunk?
3.  Három idős ember sétál.
   Az első azt mondja:
    - Szeles, igaz-e?   Második azt mondja:
    - Nem, ma csütörtök van.   Harmadik válaszol:
- Én is, menjünk és igyunk meg egy sört.

4.  Egy ember meséli a szomszédjának:
    - Éppen most vettem egy új hallókészüléket. 4 ezer dolláromba került, de ez a legjobb.   Ezzel a hallásom tökéletes!   
    - Igazán? - mondja a szomszéd. - Milyen gyártmányú?
    - Fél kettő.

6. Három férfi beszélget az öregség gondjairól az idősek otthonában.
- A 60 éves kor a legrosszabb - mondja az egyik.
- Az ember egész nap úgy érzi, vizelnie kell. De legtöbbször csak áll a WC előtt, fütyül, csapot nyit, de hiába, nem jön semmi.
- Az semmi
- mondja a 70 éves.
- Ha elmúlt 70, nincs többé normális széklete. Az ember szedi a hashajtót, eszi a sok rostos ételt, aztán egész nap mégis hiába ül a WC-n, nem jön semmi.
- Valójában a 80 éves kor a legrosszabb - szólal meg a harmadik.
- Szintén vizelési problémái vannak? - kérdezi a 60 éves.
- Nem igazán. Minden reggel 6-kor pisilek. Úgy vizelek, mint egy versenyló, semmi gond vele.
- Akkor talán a székletével vannak problémái? -
kérdezi a 70 éves.
- Hát nem éppen. Minden reggel fél 7-kor bőséges székletem van.Magából kikelve mondja erre a 60 éves:
- Én ezt nem értem. Minden reggel 6-kor pisil és fél 7-kor széklete is van. Mi az isten baja van akkor magának 80 évesen?
- 10 óra előtt sosem ébredek fel.