2018. május 26., szombat

Hogyan grillezzük a húsokat?

Szárnyasok grillezése
A csont nélküli combot, vagy a lebőrözött csirkemellet közepesen erősre sütve direkt grillezéssel kb. 8–12 percig kell grillezni. Ez alatt az idő alatt a belseje is megsül úgy, hogy félidőben csak egyszer forgatjuk meg.
A csontos szárnyast indirekt módon közepesen erősre kb. 30–40 percig kell grillezni úgy, hogy a csontos fele legyen alul. Ha szereti az átsült bőrt, akkor a grillezés utolsó 5 percében a csirkemellet a bőrös oldalával lefelé forgassuk és direkt módon grillezzük.
Az egész csirkét, vagy pulykát óvatosan addig grillezzük, hogy a folyadékok eltávozzanak belőle és a mell belső hőmérséklete elérje a 77ºC-ot és a szélén, a legvékonyabb részeken pedig a 82ºC-ot. (Ha egész szárnyas hőmérsékletét méri meg, mindig figyeljen arra, hogy a hőmérő ne érjen csontot, ugyanis az elferdítheti a mért eredményt.)
Marhahús grillezése
Puha, szaftos steak elérése érdekében grillezés előtt 20–30 perccel vegyük ki a bepácolt húst a hűtőből és hagyjuk állni. Miután levesszük a grill-rácsról a húst, akkor is hagyjuk állni 5–10 percet, hogy a húsnedvek helyreálljanak.
A következő hússzeletet sütés előtt kenjük be vékonyan egy extra adag olívaolajjal, mielőtt a sütőrácsra helyezzük.
A puha hátszínnél keményebb húsrészeket mindenképpen pácolni kell.
A puhításhoz a húspácnak tartalmaznia kell valamilyen savas anyagot, mint pl. gyümölcs,-vagy zöldséglevet, joghurtot, bort, vagy ecetet.
Annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy a hús felgöngyölődjön, vágjuk be a hús külső szélét kb. 1 ujjnyi távolságokban.
Zöldségek grillezése
El akarja kápráztatni vendégeit? Szolgáljon fel grillezett spárgát. Könnyű elkészíteni és csodálatos íze van!A legtöbb zöldség nagyon könnyen megsül a grillen, így rajtuk kell tartani a szemünket. Ha szereti a grillezett répát, az ízével a mennyekbe repítheti! Egyszerűen távolítsa el a héját, vagy tisztítsa meg és vékonyan kenje be olívaolajjal és indirekt grillezéssel kb. egy, másfél órát süsse, amíg megpuhul.

Kefires sós süti

Hozzávalók / 6 adag
50 dkg liszt
15 dkg vaj
1.5 del kefír
2 db tojás
0.5 dl tej
4 dkg élesztő
1 teáskanál cukor (csapott)
5 kávéskanál  (csapott)
25 dkg sajt (szeletelt)

Elkészítés
            A lisztet vajjal, kefirrel, egy egész tojással és egy fehérjével, sóval összemorzsoljuk. 
Közben az élesztőt tejben, kevés cukorral felfuttatjuk, majd az egészet jól összegyúrjuk, minimum egy órára, maximum egy napra hűtőbe tesszük pihenni.
Többszöri nyújtás-hajtogatás következik, végül egy centisre nyújtjuk a tésztát.
Tojássárgával kenjük, és szeletelt sajttal lefedjük a tetejét, majd éles késsel rombuszokat vágunk belőle.
Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük a nyers tésztát, majd előmelegített, 200 fokos sütőben pár perc alatt aranybarnára sütjük.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: hőlégkeveréses
tepsi mérete: 42x40x4 cm
költség: 1200 Ft

Ajánlat
            Ebből a mennyiségből kb. 4–5 tálca sajtos sütit tudunk kisütni. Alkalmas vendégfogadásra, hétvégi nyugodt reggelekre, amikor nincs kedvünk még kibújni az ágyból, hogy a gyerekeknek reggelit adjunk, vagy hétközbeni idő átvészelésre, amikor az iskoláskorúak hazaérnek a suliból.

Afrika-múzeum Balatonedericsen

      Magyarországnak nagy nyeresége, hogy dr. Nagy Endre 1985-ben visszavásárolta balatonedericsi családi birtokait, ahol gyermekkorát töltötte. Ezzel lehetővé vált, hogy Afrika-gyűjteményének felét hazahozza Tanzániából, és létrehozza egyedülálló múzeumát. Hatalmas értékű trófeái, állattani és néprajzi gyűjteménye egy tőlünk távoli és nekünk egzotikus földrész ősi kulturáját és állatvilágát teszi közkinccsé. Különösen értékes a Kilimandzsáró környékén élő maszáj törzs ruházatát, fegyvereit, napi használati tárgyait bemutató rész. Kittenberger Kálmán Nagy Endre rokona volt, vadásztörténeteivel ő keltette fel benne az Afrika iránti érdeklődést. Az edericsi múzeumegyik érdekessége, hogy a kitömött állatok mellett elők bemutatásával teszi teljessé az élményt. Egy pavilonban afrikai népművészeti tárgyakat is lehet vásárolni.

2018. május 25., péntek

Okos gondolatok












Orbán napjára - május 25.

    Szent Orbán (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„…Vidám hajnal pirult az orrán.”
A források mélyen hallgatnak arról, hogyan lett Orbán (Urban), a civilizált, finom modorú „urbánus” pápa – ezt jelenti a neve – Urbánka, a borisszák szentje. Életéről jóformán semmit sem tudunk, a II. vatikáni zsinat törölte is a római kalendáriumból. A hagyomány szerint I. Urbanus néven uralkodott 220–230 között. Uralkodása alatt nevéhez illően nyugalom honolt az egyházban. Legendája szerint ugyan mártíromságot szenvedett, szenvedéstörténetének azonban mindössze egy figyelemre méltó naptári vonatkozása van: kihallgatása során Szent Cecília (nov. 22.) felől faggatták, akivel együtt térített. Cecília és Orbán együttes emlegetése – a Tejút révén – újfent két, egymással szemben lévő időpontot köt össze az évkörön, az Ikrek és a Nyilas havát, s velük két Tejút keresztezte állatövi csillagképet: a Nyilast és az Ikreket.
A hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémből készítsék, ezért kezében kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Lehetséges volna, hogy e szent jelképeknek – „Én vagyok az igazi szőlőtő” – mondta Jézus önmagáról (Jn 15,1) – tulajdonított profán tartalmat a középkori Európa nyers, civilizálatlan népe? Orbánt mindenesetre a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották patrónusuknak, szobrot, kápolnát szőlőhegyeken emeltek tiszteletére, képmása szőlőprést, hordót, kádárcéh-zászlót díszített.
Népi kultusza összefügg „égi születésnapjával,” és forrása a német-francia határ menti szőlővidék. Onnét jutott el a középkor végén hazánkba. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartották. A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Erre utal, hogy az egri kádárcéh Medárddal együtt választotta patrónusának. Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja. A finom modorú szent védencei elég neveletlenek. Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje.

Afrika napja - május 25.

Ó, az a mesebeli Afrika
            A sok májusi évforduló, esemény között megbújik egy, amire kevésbé szoktunk odafigyelni. Minden évben, május 25-én van Afrika napja.
            E hatalmas földrész területe 30 millió négyzetkilométer, 650 millió ember él rajta. Lakói több mint ezer különböző nyelvet és még ennél is több dialektust beszélnek. Minden népnek más a szokása, az életformája, a történelme. Az északiak halványabb bőre s déliek mélyfekete bőrszíne különböző származásra és fejlődésre utal.
            A legtöbb tudós megegyezik abban, hogy ez a kontinens volt az emberiség bölcsője. Az ember őseinek nyoma a mai Tanzániában, Etiópiában és Kenyában 3 millió évre vezethető vissza.
            Afrikában az első állam i. e. 3500-ban alakult a Nílus mentén. Ez volt a fáraók birodalma, Egyiptom. Etiópia megalakulását az abesszín legenda i. e. 1000-re teszi, és magának Salamon királynak a legidősebb fiától származtatja. Utódai 3 ezer évig uralkodtak az országban és a „Királyok királya”, valamint a „Júdea oroszlánja” címet viselték. Az uralkodóház feltehetően már Krisztus születése után 300 évvel felvette a keresztény vallást, így a világ első keresztény állama Etiópiában jött létre.
            A földrész európaiakkal való kapcsolata az 1400-as évek végén kezdődött. Vasco de Gama portugál hajós 1497-től 1499-ig tartó útja „fedezte fel” Afrikát az európaiak számára. Eleinte az arany volt a legfőbb érték, s ami felettébb érdekes, mintegy 300 évig a kontinens belsejében lévő bányákat egyetlen európai ember sem látta. Úgy tűnik, nem is érdekelte őket más, csak a termék, az arany.
            Az amerikai kettős földrész felfedezése, meghódítása és mezőgazdasági hasznosítása azt eredményezte, hogy nagy szükség lett olcsó, jó ellenálló képességű munkaerőre (az indiánok nem bírták a nehéz fizikai munkát). Ezt az ideális munkaerőt az angolok, a franciák, s elsősorban a hollandok Afrikából „szerezték be”. Előtte inkább csak háziszolgának, amolyan dekorációnak használták a fekete embereket a gazdag európaiak.
            Ma a földrész egyik legnagyobb drámája a sivatagi terjeszkedés gyorsulása. A Szahara déli határa az elmúlt 20 évben 100 kilométerrel tolódott délre. Sivatag akkor keletkezik, ha kevés a csapadék, s a kevés esőt sem tudják kellőképpen hasznosítani. A trópusi erdőket szüntelenül irtják, egyrészt a nemes fáért, másrészt termőföld nyeréséért, harmadrészt, mert Afrika energiaszükségletének több mint 80 százalékát ma is a fából fedezi.
            Így az éghajlat tartósan megváltozik a növényzet kipusztulása miatt egyes nemzetközi szervezetek erőfeszítése ellenére is.
(A fenti cikkem megjelent a Tolnai Népújság 1996. május 25-i számában)

Dósa István bélyegszakértő és -kiállító barátom küldte kiegészítésként:
 Beszkenneltem egy dél-afrikai kisívet, ezeken a bélyegeken rajta van Afrika szinte teljes őstörténete. A legelső egy közel 2 millió éves pattintott kőszerszám az Olduvai-hasadékból (Kenyából), a végén pedig a "Taung-Baby" koponya, amit Raymond Dart ausztrál antropológus 1924-ben talált a dél-afrikai Taung település melletti ásatás során.
    A mintegy 2,4 millió éves gyermekkoponya a legelső ilyen idős emberős-lelet volt. Dart elnevezte a fajt "Australopithecus"-nak, ami szó szerint azt jelenti, hogy "Déli emberszerű".  
    A közbenső bélyegeken is rajta szerepel, hogy melyik micsoda.

2018. május 24., csütörtök

Ipolyság visszatért - 1938. október 11.

          Sokan tudjátok, hogy most a trianoni kényszerbékével foglalkozom és annak száz éve tartó hatásáról írok könyvet. Ebből egy érdekes részt mutatok most be:
     HOSSZÚ A BEJEGYZÉS, A GÉP ÖSSZE-VISSZA INTÉZI

Ipolyság visszatért – 1938. október 11. a korabeli magyar sajtóban. (Minden településen hasonlóképpen zajlott a magyar katonák fogadtatása, ez kiváló példa.)
         
         Húsz év után bekövetkezett a történelmi pillanat, amely visszahozta hozzánk Hont vármegye székhelyét, a színmagyar lakosságú Ipolyságot. A cseh határhoz közel fekvő Nagyoroszi, Drégelypalánk, Ipolyhont községek lakossága már a kora reggeli órákban megindult Ipolyság felé, hogy együtt örüljön a város lakosságával felszabadulása ünnepén. Délelőtt 11 órakor érkezett meg a magyar sajtó társasgépkocsija a határra. A határnál a váci kerékpároszászlóalj várakozott deli 12 óráig, a formai átadás pillanatáig. Az egybegyűlt határszéli magyarok mámoros lelkesedéssel ünnepelték a magyar katonákat és elkeseredésük, húszéves sanyargattatásuk fájdalma a cseh címert viselő határsorompó felé fordult. A határsorompó pillanatok alatt kizuhant beton-ágyából és az útszéli árokba fordult, a rajta levő cseh állami címer pozdorjává zúzódott.
          Lassan elérkezett déli 12 óra. Vitéz Szombathy Pál alezredes, a váci "Damjanich János" 1. honvéd kerékpáros zászlóalj parancsnoka, segédtisztje, Bitay István százados kíséretében odalépett a cseh részen szolgalatot teljesítő századoshoz, aki ekkor átadta a határvonalat, majd gépkocsiba ülve elrobogott. A kerékpáros-zászlóalj nyomban megindult az Ipolyság felé vezető országúton, ahol végeláthatatlan tömegekben éljenzett, lelkesedett a környékbeli falvak és Ipolyság felszabadított népe. Az újságírók gépkocsijáról a nemzetszínű kokárdák ezreit szórtak a lelkesedés örömében síró férfiak és nők közé, akik boldogan tűzték ki a kokárdákat. Szüntelen éljenzés, Vissza, vissza, mindent vissza! Pozsonyt vissza, Kassát vissza" kiáltások és szakadatlan ünneplés között érkezett a kerékpáros-zászlóalj Ipolyság főterére, amelyet a cseh uralom alatt Masaryk térnek hívtak. Itt tolongott, éljenzett, lelkesedett az egész város lakossága. Minden házon magyar zászló lengett, magyar színek voltak az ablakokon és virág mindenfelé. A város bejáratánál hatalmas diadalkapu fogadta a bevonuló csapatokat, amelyeket az ipolysági nők zöld fenyőgallyakkal borítottak, piros és fehér élő virágokkal halmoztak el. A kerékpáros zászlóalj kemény magyar katonái és kerékpárjai alig látszottak a sok virágcsokortól s az utat is virágszőnyeg borította.
          Ipolyság főtere felejthetetlen színes képet nyújtott. Magyar ruhás asszonyok, leányok, a tanulóifjúság határtalan lelkesedése és örömujjongása egyre fokozódott, amint a csapatok egymásután megérkezve kemény, dübörgő lépésekkel elhelyezkedtek a város főterén. A lelkesedés és ünneplés az extázisig fokozódott akkor, amikor fél 2-kor megérkezett vitéz Paduschitzky Alfréd ezredes, a budapesti "Mária Terézia" 1. honvéd gyalogezred parancsnoka, hogy átvegye a várost. Néhány perc múlva vitéz nagybaconi Nagy Vilmos altábornagy, a budapesti vegyesdandár parancsnoka érkezett meg. A bevonuló gyalogezred csapatai élén a budapesti honvédzenekar haladt Figedy Sándor karnagy vezetésével, s az egyik tüzes katonanóta a másikat követte. Amikor a csapatok elhelyezkedtek, a zenekarban felhangzott a magyar Hiszekegy, majd utána a Himnusz, amelyet a több, mint 15.000 főnyi tömeg sírva, zokogva énekelte, elfeledve húsz esztendő minden keserűségét. Amikor a Himnusz utolsó akkordjai elhangzottak, újból leírhatatlan lelkes tombolásban tört ki az ujjongó tömeg. Éljen a hadsereg! Éljen Horthy Miklós! Éljen Kánya Kálmán! Duce, Duce, Duce! Éljen Hitler! Majd. ütemesen: vissza, vissza, mindent vissza, Pozsonyt vissza, Kassát vissza kiáltotta a tömeg. Padusitzky ezredes lováról szállva, tisztjei kíséretében felment a városháza zászlódíszben álló erkélyére és fogadta vitéz Szombathy alezredes jelentését.
           Ezután dr. Salkovszky Jenő volt cseh tartománygyűlési képviselő mondott beszédet és az ezredes felé fordulva a következőket mondotta: – Vitéz ezredes úr! Dicső magyar katonák! Szeretett magyar testvéreim!  Örömtől kicsorduló szívvel, meleg szeretettel köszöntöm a felsőmagyarországi Magyar Nemzeti Tanács és a felsőmagyarországi magyar pártok nevében a közénk bevonuló dicső magyar katonaságot. A mi városunknak jutott az a szerencse, hogy első azok között, ameIy felszabadult az idegen járom alól. Túlárad a szívünk az örömtől, mert beteljesedve látjuk húszesztendős vágyunkat és reménységünket. Húsz esztendővel ezelőtt a csehek átvették a Kollonich-jelszót és azt az elvet vallották, hogy a magyar nemzetet először szegénnyé, azután csehszlovákká kell tenni. Megindult az elnemzetietlenítő munka, megindult az adóprés, vagyondézsma. Minden jogot az idegenek kaptak. Elszegényedett a magyar iparos, kihullott a szerszám a magyar munkás kezéből. Megindult a lélekvásárlás és megindult ígéretekkel és fenyegetésekkel az elnemzetlenitő munka. Meghamisították a történelmet a magyar iskolákban és olyan nemzedéket akartak nevelni, amely nyelvében még magyar, de érzésében csehszlovák. És mi, az árva magyar nép, álltuk a rohamot, dacos elszántsággal, szívós akarattal ős kitartással. A magyarságnak mindig szenvedés volt a sorsa. Annyi emlékünk van a magyarság vérzivataros századaiból. És ha összejöttünk egymással, jól esett hallani egymás szájából a biztatást, hogyha kibírtuk a török és kibírtuk a tatár megszállást, a cseh megszállást is kibírjuk. A bizalom és a remény mindig élt a szívünkben. Bíztunk a magyarok Istenében. Bíztunk a magyar nép igazságában és feltámadásában. Ebben az ünnepélyes órában elfogódottá válunk, hatalmába kerít az elérzékenyedés, olyanok vagyunk, mint a gyermek, aki hosszú távollét után haza tér. Szeretnénk magunkhoz ölelni minden magyart. Ez a húsz esztendő azonban legyen tanulság mindnyájunknak. A széthúzás, osztálygőg és a félrevetett munkásság között az osztályharc tette tönkre a régi Nagymagyarországot. Ennek meg kell szűnnie. Nem ismerek különbséget magyar és magyar között, csak abban a vonatkozásban, hogy ki dolgozik többet a hazának és hazáért. Ki kell építeni az osztályok feletti társadalmat, mert csak ez ad igazi jogot és kenyeret. Ezredes úr! Dicső honvédsereg! A 48-as honvédek, Bem apó és a vörös-sapkások utódai szeretettel köszöntöm az ipolyságiak nevében. Isten hozott mindnyájatokat. Isten éltesse a szép Nagymagyarországot!
          Ezután Zanoletti József, a város bírája beszélt. Nehezen jön ajkamra a szó mondotta a húsz év utáni viszontlátás öröme összeszorítja a torkomat. Hányszor álltunk a kétségbeesés szélén, hány álmatlan éjszakán gondoltunk arra, hogy hol fogunk megpihenni, hol fogunk meghalni, idegenben-e, vagy pedig magyar földön? Nagy hitünk nem volt hiábavaló. Az Isten visszavezetett oda ahonnan húsz esztendővel ezelőtt durva kézzel letéptek bennünket: áldott magyar hazánk meleg, puha kebelére. Az első felszabadított magyar város nevében igaz szívvel köszöntöm a magyar királyi honvédséget és oltalmába ajánlom ezt a várost. Az Isten éltessen valamennyiteket!
          Borovens István a felvidéki magyar munkáspárt nevében üdvözölte a honvédséget .Megígérte, hogy a nemzeti érzésű munkásság mindig azért fog dolgozni,hogy nagyobb és boldogabb legyen Magyarország! A marxista propaganda mondotta többek között húsz esztendeig nem tudta kiirtani belőlünk. hogy magyarok legyünk. Kérjük a honvédséget és mindenkit. aki a csonka hazából jött át, hogy fogadják szeretettel az itt élő nemzeti érzésű magyar munkásságot.
Hornyai: Ágnes a magyar ifjúság nevében beszélt. Hálásak vagyunk szüleinknek mondotta hogy a húsz évi elnyomatás alatt csak magyaroknak neveltek, utána Okolicsányi Annával együtt szép virágcsokrot nyújtott át az ezredesnek.
          Ezután Salkovszky Jenő a következőket mondotta: Ebben az ünnepélyes pillanatban első gondolatunk Magyarország kormányzója, /hosszantartó, lelkes éljenzés/, nagybányai vitéz Horthy Miklós úr felé száll, aki atyai gondviseléssel, bölcs előrelátásával és dicső katonai tehetséggel megszerezte nekünk ezt a földet. Indítványozom, hogy az alábbi táviratokat küldjük el:
          Főméltóságú vitéz nagybányai Horthy Miklós úrnak. Budapest.
Ebben a magasztos pillanatban, amelyet igazán csak mi, két hosszú évtized elnyomottai tudunk átérezni, boldogságtól mámoros lélekkel üdvözöljük Magyarország kormányzóját és Isten áldását kérjük országépítő munkájához.
          Vitéz Imrédy Béla m. kir. miniszterelnök úrnak, Budapest.
Ipolyság város lakossága határtalan lelkesedéssel élvezi azt a történelmi pillanatot. amikor húsz esztendős szenvedés után visszakerült az anyaállamhoz, amelytől a kegyetlen trianoni békeparancs két évtizeddel ezelőtt elszakította. Ebből az alkalomból az ipolysági Magyar Nemzeti Tanács boldog örömmel üdvözli miniszterelnök urat.
          Kánya Kálmán m.kir. külügyminiszter úrnak, Komárom,
Ipolyság város lakossága a két évtizedes szörnyű nyomás alól felszabadult. Hálatelt szívvel üdvözöljük a külügyminiszter urat, hogy fáradhatatlan tevékenysége révén éppen városunk került abba a szerencsés helyzetbe, hogy a komáromi tárgyalások első eredményeként Szent István koronájának védőszárnyai alá visszakerült.
          Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő úrnak, Komárom.
Ipolyság város Magyar Nemzeti Tanácsa ezekben a történelmi órákban, amikor "Az igazság győz" elve /legalább is városunkra vonatkoztatva/ érvényesült, hálás szívvel köszönti a felvidéki magyarság fáradhatatlan vezérét azért a nemzetmentő munkájáért, amelyet hosszú éveken át értünk is kifejtett.
          Ezután vitéz nagybaconi Nagy Vilmos altábornagy, a budapesti vegyesdandár parancsnoka válaszolt  az üdvözlésekre.
Szeretettel üdvözlöm ebben a városban élő magyar testvéremet mondotta. Kérem,  fogadják ezeket a magyar harcosokat azzal a szeretettel, amilyen lelkesedéssel vonultak be ide erre a földre, amely ezer év óta mindig: a miénk volt. Azzal a fogadalommal és azzal a bizalommal folytatjuk itt a munkát, hogy nemsokára elérkezik az a pillanat, amikor ott állunk azon a földön is, amely ezer év óta minket megillet és miénk volt .
          Az altábornagy ezután arra kért mindenkit, hogy a közigazgatás folyamatának megindulásáig a legnagyobb szeretettel és bizalommal forduljanak panaszaikkal és bajaikkal a katonai hatósághoz.
Az altábornagy beszéde után újra felhangzott a Himnusz és az óriási tömeg sírva énekelte el a magyar nemzeti imádságot.

Humordömping

Szőke nő vizsgázik. Kérdés:
    - Ha a XX. század nagy gondolkodói közül beszélhetne valakivel,
       legyen az akár élő, akár halott, ki lenne az?
      Válasz rövid gondolkodás után:
    - Az élő...

    A főnök odahajol titkárnője füléhez, és súgva kérdezi:
    - Mondja Gizike, van valami programja ma estére?
    - Nincs, főnök úr - válaszolja elpirulva Gizike.
    - Akkor feküdjön le korán, mert már nagyon unom, hogy minden reggel
             elkésik!?

    Feleség a férjének:
    - Szívem, tudod mit szeretnék az ötvenedik születésnapomra? Egy nercet
      vagy egy rókát.
    - Rendben van, nekem mindegy, de a ketrecet neked kell tisztítanod!

    A nászéjszakán az asszonyka vallomást tesz a férjének:
    - Tudod, Pista, nekem már előtted is volt dolgom férfival.
    - Nem probléma. Nekem is.

    Egy házaspár 10 üvöltő gyerekkel áll a repülőtéri vámvizsgálat előtt.
    A vámtiszt megkérdi a családfőt:
    - Van önöknél lőfegyver, szúró-vágó eszköz vagy kábítószer?
    A családfő kicsit idegesen:
    - Higgye el uram, ha lenne, már rég használtam volna. 

    - Tudod, haver, amikor vállalkozó lettem, csak a tudásomra és a józan
      eszemre támaszkodhattam.
    - Nem te vagy az egyetlen, aki nulláról indult...        

    Ha egy férfi kinyitja a kocsi ajtaját egy nőnek, akkor vagy a kocsi  új, vagy a nő!

    A legnehezebb dolog a világon tudni, hogyan kell valamit jól csinálni
    és szó nélkül végignézni, ahogy valaki rosszul csinálja. 
  
           Nincs is gravitáció, csak a Föld szívat minket.

           Találkozik az olasz és az ukrán maffiavezér. Kérdezi az olasz az
    ukránt:    - Van négyemeletes házad?
    - Nincs!
    - Akkor te nem is vagy igazi maffiózó!
    Ismét érdeklődik az olasz:    - Van fekete limuzinod?
           - Nincs!
    - Akkor te nem is vagy igazi maffiózó!
    Újabb kérdés:  - És van ujjnyi vastag arany nyakláncod?
    - Nincs!
    - Akkor te nem is vagy igazi maffiózó!
    Erre nagyon mérges lesz az ukrán. Hazamegy, kiadja a parancsokat:
    - A hat emeletből kettőt lerobbantani, a helikoptereket eladni, a
      kutyáról meg vegyétek le a láncot, mától én fogom hordani!

    Az orvos fia is orvos akar lenni.
    Tanácsot kér az apjától, milyen szakot válasszon.
    - Menj bőrgyógyásznak!
    Először is: a bőrgyógyászt sosem hívják beteghez éjszaka.
    Másodszor: bőrbetegségben nem hal meg senki.
    Harmadszor: ki sem gyógyul belőle!

    Vadásznak az orvosok a tónál. Amikor a vadkacsák felröppennek,
     a belgyógyász  felemeli a puskáját, de nyomban vissza is ereszti:
    - Nem biztos, hogy kacsa...
    Tovább várnak, ismét felröppennek a vadkacsák. A pszichiáter
    céloz, de ő is leereszti a fegyvert:
    - Én tudom, hogy kacsa, de vajon ő is tudja-e magáról?...
    Megint csak várnak tovább. Amikor felröppennek a vadkacsák, a sebész
           irtózatos tüzelésbe kezd, lelövi az összeset. Odaszól a kórboncnoknak:
    - Menj, és nézd meg, van-e köztük kacsa.

    Az orvos a beteghez:
    - A gerincéről készült röntgenfelvételen súlyos elváltozásokat
       találtunk, de Photo shoppal kijavítottuk!


    A vevő odamegy a Közért pénztárosához.
    - Kérem, maga tegnap száz forinttal tévedett!
    A pénztárosnő megvonja a vállát.
    - Azt kérem tegnap kellett volna megmondania. Ma már késő!
    A vevő széttárja a kezét.
    - Az más!... Akkor nyugodtan megtartom.

    Vizsga, emberünk nem tud semmit. Kérdések jönnek-mennek, mire végül:
    - Professzor Úr, ne haragudjon, de én már azt sem tudom, fiú vagyok-e,
      vagy lány.
    - Akkor menjen ki a WC-be és nézze meg.
    Emberünk ajtó felé el, de onnan még visszafordult:
    - De professzor úr, melyik WC-be menjek?
    Átengedték.

           Levelező tagozat az egyetemen. Az előadó professzor rendőrviccet
    mesél, nagy sikerrel. A vicc után azonban feláll egy hallgató.
    - Kérem, azért ez már mégis csak sok!!!! Én rendőr vagyok!
    - Nem baj, fiam, akkor magának elmondom még egyszer

A Coca Cola mértéktelen fogyasztása

A Coca Cola mértéktelen fogyasztása okozhatta egy új-zélandi nő, Natasha Harris halálát – állapították meg orvosai. Erről a Sky News TV-csatorna tudósított.  Harris szívrohamban halt meg. A patológus jelentése szerint a szívinfarktus oka a hipokalémia, amelyet a Coca Cola mértéktelen fogyasztása idézhetett elő, ill. a tápanyagok hiánya az elhunyt étrendjében. Ezen kívül a szakértők nagy mennyiségű koffeint is találtak a nő szervezetében.
Harris rokonai elmondták, hogy a nő akár 10 liter kólát is megivott naponta, így egyre jobban nőtt a függősége is. A hozzátartozóknak azonban eszükbe sem jutott, hogy az ital ilyen mértékben káros lehet az egészségre.
A Coca Cola cég képviselői tagadják, hogy a nő halálát termékük okozta volna.   (Oroszország Hangja alapján - 2012.)

Kmety György születésnapjára - 1813. május 24. A császári közlegénytől a magyar tábornokon át a török pasáig

Brocky Károly olajfestménye, 1850 körül
Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24.London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.
Nemesi címerrel rendelkező, de vagyontalan evangélikus lelkész fiaként született. Apja 1818-ban meghalt, ezután jóval idősebb bátyja, Pál nevelte. Mivel Késmárkon kerülte az iskolát, bátyja Székesfehérváron katonai iskolába járatta. 1833-ban a 19. császári és királyi gyalogezredbe állt közlegénynek. 1847 végén Radetzky tábornagy itáliai hadseregében szolgált ezredsegédtisztként, főhadnagyi rangban. Századosként került át az alakuló honvédseregbe 1848. október 1-jén, a Győrben alakuló 23. honvédzászlóaljhoz vezényelték. Jelentős szerepet játszott a zászlóalj szervezésében, mert a kijelölt zászlóaljparancsnoka betegségre hivatkozva nem vonult be. Négy század élén csatlakozott a Móga táborába igyekvő Kossuth Lajoshoz és részt vett a schwechati csatában. Helytállásáért Kossuth november 1-jén a zászlóalj parancsnokává nevezte ki. December 16-án a parndorfi ütközetben egységével visszavert egy lovassági támadást, ezért alezredessé léptették elő. 1849. január 5-étől egy dandár, majd 1849. február 15-étől egy hadosztály vezetésével bízták meg. A kápolnai csatában fedezte a magyar csapatok visszavonulását és 1849. február 28-án a mezőkövesdi ütközetben győzelmet aratott Franz Deym vezérőrnagy dandárja felett. 1849. április 14-én ezredesi rangot kapott. Buda visszavételekor (1849. május 4.május 21.), a vízivárosi oldalon ő irányította ostromot. A május 4-ei vízvédmű elleni rohamban megsebesült. Buda bevétele után önálló hadosztályparancsnokként a Rába vonalának megszállását kapta feladatul. Június 13-án pályafutásának legfényesebb győzelmét aratta, a csornai ütközetben legyőzte Franz Wyss vezérőrnagy dandárját, és június 26-án ezért megkapta tábornoki kinevezését. A június 27-ei ihászi ütközetben vereséget szenvedett Edler von Warensberg altábornagy csapataitól. Ezzel a császáriak elvágták Görgey Artúr fel-dunai hadseregétől, ezért átvezényelték a délvidéki hadszíntérre. Az erőltetett menet ellenére későn érkezett, hogy a július 14-ei kishegyesi ütközetben érdemi szerepet játszhasson. Augusztus 9-én seregével csatlakozott a Temesvár mellett álló magyar főerőkhöz. A temesvári csatában a balszárnyon sikeresen nyomult előre, de a többi seregrészben elfogyott a lőszer, ami miatt végül ő is visszavonulásra kényszerült. Az augusztus 15-ei lugosi ütközetben sikeres utóvédharcot vívott a császáriakkal, majd csatlakozott Vécsey tábornok csapataihoz.
A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, és Iszmail néven belépett a török hadseregbe, ám a közhiedelemmel ellentétben nem vette fel az iszlám vallást. A törökök megbecsülték, elismerték és felkérték a török hadsereg modernizálására, melyet Kmety végrehajtott. Bemmel együtt a szíriai Aleppóba került, ahol részt vettek 1850 októberében egy súlyos zavargás leverésében. Bem halála után Londonba távozott. Itt született meg első önálló műve, amely Görgey Artúr emlékirataira válaszul készült. A krími háború kitörésekor visszatért Törökországba. 1854. augusztus 6-án részt vett a kuruderei ütközetben. 1855-ben részt vett a karszi erőd védelmében Muravjev orosz tábornok ellen. A szeptember 29-ei orosz támadás visszaverésében komoly szerepet játszott Kmety. Ennek a napnak az eseményeiről írta második könyvét. Amikor az erőd parancsnoka, Williams tábornok a vár megadása mellett döntött a készletek kimerülése miatt, Kmety és Kohlmann József - egykori honvéd ezredes - átvágták magukat az ostromlókon 1855. november 24-én. Karszi tevékenységért a török kormányzat kitüntette.
1860-ban a libanoni zavargások idején a török segélycsapatok parancsnoka volt. A libanoni rendezés körüli politikai játszmák, valamint egyre súlyosbodó betegsége miatt 1861-ben nyugdíjba vonult és Londonban telepedett le. A török kormány nyugdíjat folyósított részére, sőt el is temettette a londoni Kensal Garden temetőbe. Sosem nősült meg, gyermektelenül halt meg. Testvére, Kmety Mihály leszármazottai ma is viselik a Kmety nevet.
A törökök megbecsülésük jeleként halála után az Isztambul-harbiiyei Katonai Múzeum és Kulturális Parkban mellszobrot állítottak neki. E mellett a török állam "fényes érdemei elismeréséül" emlékművet állíttatott a londoni Kensal Green Cemetyben lévő sírja fölé. (Wikipedia alapján)
Kérdéseim: Vajon mi lett volna az iskolakerülő Györgyből, ha nem küldik büntetésből katonai nevelőintézetbe? És vajon akkor mi lett volna belőle, ha kicsit szorgalmasabban tanul?

2018. május 23., szerda

Burgonyás lángos

Hozzávalók
1/2 kg liszt
- 1 dl tej
- 1 kiskanál cukor
- néhány ek. liszt
- 1/4 kg főtt burgonya
- só
- langyos víz vagy tej

Elkészítés
A lisztet tálba téve meleg helyen átlangyosítjuk. A tejet összekeverjük a cukorral, élesztővel és néhány evőkanál liszttel, azaz kovászt készítünk. Ezt is meleg helyre állítjuk.
A főtt, áttört burgonyát elkeverjük a langyos liszttel, gyengén sózzuk, hozzáöntjük a megkelt kovászt, és annyi langyos vízzel, vagy tejjel dagasztjuk össze, hogy félkemény tészta legyen.
Jól kidolgozzuk, aztán liszttel meghintve, és ruhával letakarva megkelesztjük (háromszor akkora legyen, mint a kelesztés előtt).
A megkelt tésztából olajos kézzel nagyobb tojásnyi darabokat csípünk ki, beolajozott tálcára tesszük őket, nem túl közel egymáshoz, és még 10-15 percig kelni hagyjuk. Közben olajat forrósítunk.
A kis cipócskákat laposra húzzuk, és az olajban mindkét oldalukat megsütjük. Lapátkanállal szedjük, hogy az olaj lecsepegjen róla.
Sajttal, fokhagymával, pirított káposztával tálaljuk.
(Forrás: 109.hu Receptek)

NOSZTALGIA - A balatonfüredi Bujtor-szobrot 2013-ban emelték

         Bujtor István (1942-2009) színész, rendező, színigazgató születésének 71. évfordulóján, 2013. május 5-én avatták fel a balatonfüredi Vitorlás téren a szobrát. A nemzetközileg is elismert szobrászművész, Farkas Ádám, Bujtort hajórészben, vitorlást kormányzó alakként örökítette meg. A szobrot nem magas talapzatra helyezték, hanem emberek által is elérhető közelségbe, akár mellé ülve fotót is készíthetünk vele.

          A szoboravató ünnepség levezetője Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt.
       Ünnepi megnyitójában Bóka István Balatonfüred polgármestere hangsúlyozta, azért állítottak szobrot Bujtor Istvánnak, mert filmjeiben népszerűsítette a Balatont. A Vitorlás tér - mint helyszín - a legmegfelelőbb a szobor elhelyezésére, mert Bujtor István a vitorlázás szerelmese volt, és magas szinten művelte, e mellett Füred a balatoni vitorlázás bölcsője és fellegvára, és mert e térről ellátni Tihanyba, a filmjeiben másik sokat szereplő településre.

          Ezt követően Halász János kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, közadakozásból készült a szobor, amelyre úgy kell vigyázni mindankinek, mint ahogy Bujtor vigyázott a Balatonra. 
         Végezetül Eperjes Károly, az egykori művésztárs, a Bakony felől közelgő viharra hivatkozva rövid köszönetet mondott a szobor létrejöttét támogatóknak.
          Ezt követően az özvegy, Bujtor Judit, az egykori színésztársak és barátok, valamint a szobor létrejöttét támogatók jelenlétében került sor a szobor "leleplezésre." Közben A dunai hajós c. film zenéjét játszotta a balatonfüredi fúvós zenekar.
          Az ünnepséget érdekessé tette, hogy a kikötőben meg lehetett tekinteni Bujtor kedvenc vitorláshajóját, a Rabonbánt.
 

Antall-emlékmű Balatonfüreden

      Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész Történelemkönyv című alkotásának avatásán ünnepi beszédet mondott többek között Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Dávid Ibolya, az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Az avatás időpontja jelképes jelentőségű volt, ugyanis 1990-ben ezen a napon, május 23-án tett esküt az Antall-kormány. Az emlékmű süttői mészkőből készült és nyitott könyvet ábrázoló műalkotás másfél méter magas és három méter széles. A könyv nyitott oldalán Antall József egyik legismertebb mondása olvasható: "Érzésben és lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni". Az emlékmű másik oldalán pedig a Kézai-kódexből származó színes iniciálé, illetve hold és nap szimbólum látható. A másfél méter magas posztamensen álló, nagyméretű emlékművet a Tagore sétányon állították fel.
      A szobor felállításának költségei meghaladták a 10 millió forintot, de a művész a neki járó mintegy ötmillió forintos honoráriumáról lemondott. Az emlékmű felállítását kezdeményező veszprémi székhelyű Reguly Alapítvány és a füredi önkormányzat közadakozásból gyűjtötte össze a szükséges pénzösszeget, illetve a város 500 ezer forintot adott e célra.
      Horváth Balázs, az Antall-kormány egykori belügyminisztere, MDF-es országgyűlési képviselő, a Reguly Alapítvány kuratóriumának elnöke az avatás előtt közvetlenül elmondta: mindenképpen olyan emlékművet akartak a rendszerváltás utáni első miniszterelnöknek állítani, amely "nem az arcmását közvetíti az embereknek, hanem egy roppant súlyos gondolatát". Elmondta azt is: az időpont mellett a helyszínnek is jelentősége van, ugyanis Antall Józsefnek, a Somló-hegy után, az egyik legkedveltebb helye Balatonfüred volt. Mint a néhai miniszterelnök egykori helyettese, pénteken Balatonfüredre összehívta az Antall-kormány volt tagjait egy úgynevezett informális kormányülésre, a néhai kormányfő emléke előtti tisztelgésre.