2018. április 7., szombat

Zsámbék látnivalóiból - Emléktáblák

         A kellemes időben Bodnár László barátommal gondoltunk egyet 2012. március 23-án, és elmentünk Zsámbékra nézelődni. A település bővelkedik látnivalókban. Ebből nyújtok át olvasóimnak - néhány - csak Zsámbékra jellemző emléktáblát.


 




A mézfogyasztás egészséges

            A méhek és a mézszerzés első ábrázolása egy 10–15 ezer éves spanyol barlangrajz. Azóta a mézet élelmiszerként és gyógyító szerként (orvosságként) használták a rómaiak, vikingek, görögök, egyiptomiak, germánok, hogy csak a legjelesebbeket említsem. A mézet nevezték istenek eledelének, használták betegségek gyógyítására a gyomorrontástól a lázas betegségig, a tejes–mézes fürdőtől a sebgyógyításig. Ették a mézes ételeket és süteményeket, itták a mézsört és a mézbort.
            Aztán egyszer csak megjelent a cukor (XII. század), ami mint édesítőszer egyre jobban kiszorította a mézet. 200 éve még csak 1 kg cukor volt az éves átlagfogyasztás, ma már 40–60 kg/év/fő! Napi 10–15 dkg tiszta cukor! Többek között, ezt tette a fejlődés.
            A civilizációs fejlődésnek meg is lett az eredménye az úgynevezett "civilizációs betegségek" formájában, amihez a cukor is hozzájárult. Stressz, idegi bajok, érrendszeri problémák, szívbaj, cukorbaj, elhízás, rák, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem.
            Sokan csak néhány mézfajtát ismernek. Akácméz, vegyes virágméz, hársméz, más fajta mézeket elég kevesen fogyasztanak. Ahhoz képest, hogy méztermelő nagyhatalom vagyunk, napi 1,5 g az átlag mézfogyasztásunk. Cukorból a 150-szerese!
            Pedig van Magyarországon vagy 30 mézfajta! És mindegyiknek (az általános hatásain túl) más az íze és a gyógyhatása. És ezt – ugyan úgy, mint a gyógyteák különböző hatásait – ki lehet használni. Mert a méz is a növényre jellemző hatásokat tartalmazza, csak hatékonyabban és az emberek számára jobban hozzáférhető és feldolgozható formába
            A legfőbb jótanácsok mézfogyasztás ügyben: Cukor helyett egyen mézet! Ön is és gyermeke, gyermekei is! Méghozzá napi rendszerességgel 2–3 kávéskanálnyit!
            A méz a tiszta természet! Jobb, hatásosabb és olcsóbb, mint a különböző mesterséges étrend kiegészítők és a gyógyszerek. Ráadásul finom is! Megelőzheti a betegségeket, csökkentheti, vagy elhagyhatja a gyógyszerek fogyasztását! A méhészek bizonyítottan egészségesebbek, és legalább 5 évvel tovább élnek, mint a civilizáció más népcsoportjai! Nem véletlenül! (Richpoi Hírek)

2018. április 6., péntek

Pártok, politika, választás - görbe tükörben










Állatokról








Zsámbék látnivalóiból - Lámpamúzeum, kutak, emlékoszlop

   

          Lámpamúzeum történetéből: Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszköz a mécsesektől a világhírű porcelángyárak petróleumlámpájáig. 1995-ben bekerült a GUINESS Rekordok Könyvébe is! Udvarán is érdekes tárgyak láthatók.


          A Török-kút történetéből: Korábbi feltételezések szerint 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. Az újabb régészeti kutatások (térszkenneléses, talajradaros, szondázó eljárások) alapján megállapították, hogy inkább újkori műemlékről van szó. A község ivóvizét az 1960-as évek végéig – a törpevízmű megépítéséig – innen hordták. A forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait, majd a települést elhagyva a Békás-patakba ömlik. 1953 óta műemlék.


 Magyaros játszótér

Szent Ferenc-kút

A világítás kezdeteiről - A zsámbéki Lámpamúzeum kiegészítéseként

Az ősember valószínűleg a villámsújtotta fáról csente az első tüzet, kaparintotta meg az első fáklyát s ezzel megtette a legfontosabb lépést, hogy kiváljék az összes élőlények közül: egyetlen lény volt, aki nem félt a tűztől.
A tűz nemcsak melegítette, de távol tartotta a vadállatokat – és világított is. A nappalokat éjszakák követik mindenütt a földön; van amikor és ahol a sötétség hosszabb, mint a világos időszak, rendkívül fontos volt ilyen szempontból is a tűz, a mesterséges világosság szerepe az emberi szellem fejlődésében.
A görögök, ha a házi tűzhely kialudt, a városban vagy a faluban a szomszédoktól kértek kölcsön tüzet. Fő világítóeszközük a fáklya, mely vékonyra hasogatott és nyalábba összekötözött fenyődarabokból állt. A világítóforrást az ő szavukból kiindulva nevezik ma is lámpának. Az ókorban persze ismert volt már a szurokkal vagy viasszal átitatott fáklya is. A későbbiekben olajméccsel világítottak, különösen
Rómában voltak divatban szépmívű agyag és rézedénykék erre a célra. A szél, a huzat ellen szarulemezzel, olajos papírral, üveglappal védték a lámpát. A gazdag ember természetesen maga előtt vitette, a szegény maga vitte a lámpását. Spártában azonban tilos volt a legsötétebb éjszakán is lámpással járni.
A gyertya is a rómaiaknál jelenik meg. Viaszból, faggyúból készítik – régi kifejezéssel: mártják. Külön foglalkozás volt még pár száz évvel ezelőtt is a gyertyamártóé. Rómában a gyertyafélék nevecandela, állványuk candelabrum, máig ismert nevén a kandeláber. A világító anyag azonban főleg az olaj volt: növényi eredetű, rendszerint olajfa terméséből sajtolt. Bár ismerték a kőolajat, sőt a rettentő ricinusolaj is – nevével együtt – tőlük származik, ám ezek nagyon füstölve égnek, ezért nem kedvelték.
          Még van egy szó, mely a világítás római kori történetével függ össze, bár ma egész más fogalmat jelöl: lucerna – ami eredetileg világítót, a világítóeszközt jelentette latinul. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Világítás a humor szemszögéből:

Az első olimpiai játékokról - - - - - Athén, 1896. április 6-16.

(Saját megjelent cikkem)
Az első játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot:
Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág
Egyéni
Csapat

férfi
női
férfi
női
vegyes
összesen
12
0
0
0
0
12
1
0
0
0
0
1
6
0
0
0
0
6
5
0
0
0
0
5
2
0
0
0
0
2
1
0
1
0
0
2
6
0
2
0
0
8
4
0
0
0
0
4
3
0
0
0
0
3







Összesen
40
0
3
0
0
43
Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek.
Magyar részvétel
Sportolók
7 férfi
Arany
2
Ezüst
1
Bronz
3
Össz.
6
Pontszám
38
Helyezés az éremtáblázaton
6.
Helyezés a ponttáblázaton
7.

2018. április 5., csütörtök

Zsámbék látnivalóiból - Várkastély, sír, emlékoszlop

          A Várkastély vagy Zichy-kastély történetéből:  III. Béla (1148–1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak a kíséretében érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot, és építtette fel kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy család birtokából a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egy emeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt benne. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50 között Mezőgazdasági Akadémia működött itt, ami Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült, mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit.

Király Lőrinc kőfaragószobrász süttői mészkőből (a klasszikus magyar félmárvány) Oláh Katalin által megálmodott  síremlékét 2009. augusztus 20-án szentelték fel

Bródy János születésnapjára - - - - 1946. április 5.

            Bródy János (született: Budapest, 1946. április 5.) énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva. Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Maróti Géza építész dédunokája.
            1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol, mint mondja, kiderült: a dallamokhoz illeszthető szavak egymás után rendezéséhez neki volt a leginkább tehetsége. Első házasságából három gyermeke született: Dániel, Luca, Barbara, a másodikból született Máté.
            Sokat tett annak elfogadtatásáért, hogy a beatmuzsika nyelve lehet magyar is. A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire Szörényi Levente zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: Amikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni „ártatlannak” látszó sorait. De a Koncz Zsuzsának írott Ha én rózsa volnék okán boltokból visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd album egyszer s mindenkorra kijelöli mozgásterét.
            Az 1973-ban felbomlott Illés-együttest követően a Fonográf steel-gitárosa, szövegírója lett. A Fonográf nemcsak zenekar, hanem alkotóműhely is volt. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi és olykor zeneszerzője Bródy volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen.
            Önálló előadói karrierje 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Ezzel a címmel jelent meg 1994-ben negyedik önálló lemeze, amelynek előzményei 1980-ban a Hungarian Blues, 1985-ben a Ne szólj szám és 1989-ben a Hang nélkül c. albumok voltak.
            Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta (Kőműves Kelemen, István a király, Doktor Herz, Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok). Élete egyik legfontosabb előadása volt 1994-ben a Madách Színházban Az utca másik oldalán című, valamint néhány éve eddigi legnagyobb szabású koncertje a Budapest Sportcsarnokban, több mint tízezer néző előtt. A kamara jellegű előadások állnak hozzá közelebb, így járja az országot manapság is. Dalokat énekelni még mindig jó – mondja. Közben továbbra is ír dalokat barátainak, régi zenésztársainak.
Legutóbbi albuma 2002 elején jelent meg, „Kockázatok és mellékhatások” címmel, újabb számai csak a koncerteken hallhatóak.
Dalszövegei először 1983-ban kerültek kiadásra "Jelbeszéd" címmel, legutóbb 2010 tavaszán jelent meg "Ne várd a májust" címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. (Wikipedia)

2018. április 4., szerda

Április 4. - "felszabadulásunk" ünnepére korabeli humor



Felirat hozzáadása

Juhász Gyula születésnapjára - - - - 1883. április 4.

            Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.), a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. Juhász Illés (18531937) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (18621953) első gyermekeként született.





Születéséről írt saját versével tisztelgek előtte:

Április bolondja

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.
A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt - tavaszi anda hold -
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.
Én hallgattam e furcsán bánatos dalt,
Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
És sírvavigad, mint a honi ének.
Mások világgá zengő zongoráját
Én nem irígylem. A magad cigányát
Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek!

2018. április 3., kedd

Megvan Jézus Krisztus keresztre feszítésének pontos dátuma?

Geológusok legújabb kutatásai és a Biblia alapján időszámításunk szerint 33. április harmadikára teszik a Jézus Krisztusnak vélt személy keresztre feszítésének dátumát. Jefferson Williams amerikai, Markus Schwab és Achim Brauer német geológusok az International Geology Review-ban megjelent tanulmányukban leírják, hogyan kutatták a Holt-tengernél tapasztalható földrengéseket. Ezeket összevetettek Máté evangéliumával, amiben a Jézus halálakor tapasztalt földrengésről is szó van – írja az msnbc.com.
Miután a kutatók elemezték a térség földmozgásainak aktivitását, megállapították, hogy legalább két nagyobb földrengésnek kellett bekövetkeznie Poncius Pilátus júdeai római helytartó regnálása alatt. Az egyikre időszámításunk után 26 és 36 között került sor, a másikra valószínűleg 31-ben.
Ezt az adatot később összevetették az evangéliumok szövegével, a zsidó naptárral és különböző csillagászati számításokkal, majd megkapták a 33. április 3-i dátumot. A további kutatásokban arra keresik majd a választ, hogy a három evangélium által is említett, Jézus halála után tapasztalt sötétséget magyarázhatja-e egy, a földrengés következtében kialakult homokvihar.
(Forrás: Indx  2012. május 28.)
Fadrusz János: Krisztusfej

Zsámbék nevezetes személyeiről - Melocco Miklós születésnapjára - 1935. április 3.

   Melocco Miklós polgári családban és környezetben, Rómában született 1935. április 3-án, így neveltetésével elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinbe költöztek, majd hazatértek Magyarországra. A budapesti, Stefánia úti lakásukkal szomszédságban Ligeti Miklós szobrász lakott, s ez is mély benyomást gyakorolt rá. A második világháború alatt és utána pár évig a család Iváncsán élt.
            Budapesten egyházi iskolába járt. Apját, Melocco Jánost (1909. december 26.–1951. február 22.), aki katolikus újságíró volt, 19471950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője, elfogták, s az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték. 1951. február 22-én akasztással végezték ki. Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt a gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították. 1955-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak. 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett. Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (a padon ülő Adyt csinálta itt). 1970-től a Kecskeméti Művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott. 1981-től Zsámbékon telepedett le, azóta itt él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag.

Kitüntetései, díjai

Zsámbék díszpolgára. A Zsámbéki Műemlékbarát Kör egyesület elnöke. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány alapítója és fő szervezője. Az alapítványt 2007-ben Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából hozták létre. Az eladásra került képzőművészeti alkotások bevételeit a hátrányos helyzetű zsámbéki és töki diákok tanulmányainak támogatására fordítják. Több műve díszíti Zsámbékot. Közülök már néhányat bemutattam, és alább is bemutatok:
A Szent Erzsébet lépcső melletti Szent Erzsébet stáció második képe: A rózsák csodája:

A díszkút A tenyeréből ivó ifjú szoborral 2009-ben készült


Szabadságoszlop