2018. január 20., szombat

Ilyen az igazi tél

Melyik magyar város ez?

















Sajtos, baconos stangli

Hozzávalók:
2 csomag mirelit leveles tészta
20 dkg lapka sajt
20 dkg bacon
2 dl 20 %-os tejföl
1 tojás
szezámmag
egész kömény

Elkészítése: (40 perc):
            A tésztákat szobahőmérsékleten felengedjük, vékonyra nyújtjuk. A bacont apróra vágjuk, kipirítjuk és leszűrjük.
            Az egyik kinyújtott tésztát megkenjük tejföllel, megszórjuk a kipirított és leszűrt baconnel és betakarjuk a lapkasajt szeletekkel.
            Ráterítjük a másik tésztalapot és derelye vágóval vagy késsel tetszőleges formára vágjuk.
          A tésztát megkenjük felvert egész tojással, megszórjuk szezámmaggal, egész köménnyel és előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.

A siklórepülő dinoszauruszoktól származnak a madarak?

Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot, mely szerint a modern madarak a siklórepülő, tollas, nem madárszerű dinoszauruszok leszármazottai.
Egy új kutatás szerint két dinoszaurusz megfelelő jelölt lehet a madarak családfájához, és mindkettő segíthet feltárni, hogyan fejlődtek ki először a tollak. "A legidősebb ismert tollas dinoszaurusz az Anchiornis (155 millió éves) és az Epidexipteryx (a 152–168 millió év közötti tartomány). A tollak – a jelek szerint először – csak szigetelés céljából fejlődtek ki. Alapvetően pihékként indultak, majd később szárnyakat alkottak.” „Kissé önhatalmú lenne eldönteni, hol végződik a dinoszaurusz, és hol kezdődik a madár. Nincsen egyértelmű határ, mely elszigeteli a kettőt egymástól. Ez az evolúció természete.”
A kutatók kiderítették, hogy az Archaeopteryx és az Anchiornis szárnytollai hasonlóak voltak, de nem azonosak. A két faj közötti különbségek a szárny evolúciójának korai kísérleteit reprezentálják. Az Archaeopteryx a hosszú repülőtollak számos rétegével rendelkezett, míg az Anchiornisnak rengeteg egyszerű, szalagszerű tolla volt, amelyek átfedték egymást, így némileg emlékeztettek a pingvin tollazatára.
A két dinoszaurusz szárnytollainak dizájnja és elrendeződése valószínűleg meggátolta a felemelkedést. A hosszú szárnytollak számos, egymást átfedő rétege komplikálhatta a tollak elválasztását, így csökkentette a madár képességét, hogy a felfelé irányuló szárnycsapással legyőzze a légellenállást. Ezzel szemben a modern repülő madarak szárnyai könnyen szeparálható, hosszú tollak egyetlen elsődleges rétegével rendelkeznek, melyeket rövid tollak fednek.
A siklás azonban életmentő lehetett a dinoszauruszok idejében, amikor hatalmas szárazföldi ragadozók barangoltak körülöttük. „A siklórepülés gyors módja a fáról fára jutásnak. Ahelyett, hogy lemásznának az egyik fáról és felfutnának a következőre, csak gyorsan átsiklanak a kiszemelt fára. A madarak dinoszaurusz ősei a fákon éltek, rovarokkal, gyíkokkal és emlősökkel táplálkozhattak, és így elkerülhették azt is, hogy más dinoszauruszok vacsoráját képezzék. A szárnytollak elrendeződése a modern madaraknál néhány tízmillió év alatt fejlődhetett ki, és nagyrészt változatlan maradt az utóbbi 130 millió évben. Ezt nagyon nehéz lenne tovább tökéletesíteni.” A madarak 65 millió éve előnyt is kovácsoltak ebből és apró méretükből, amikor is a nagyobb, nem madárszerű dinoszauruszok kihaltak.
Néhány tudós azonban vitatja a madarak dinoszauruszoktól való származását, azt állítva, hogy azok a hüllőktől származnak. (Richpoi Hírek)

2018. január 19., péntek

Burgonyás tésztába csomagolt főtt tojás

Hozzávalók:
· 10 főtt tojás
· 50 dkg megtisztított burgonya
· 20 dkg liszt
· 1 tojás
· 1 teáskanálnyi őrölt fokhagymapor
· 2 evőkanál olaj
· 1 evőkanál tejföl
· só, bors
· 3 evőkanál zsemlemorzsa

Elkészítése:
A 10 tojást megfőzzük, majd félretesszük. Közben a megtisztított burgonyát is megfőzzük, összetörjük és hagyjuk kihűlni. Hozzákeverjük a lisztet, a nyers tojást, a tejfölt, az olajat és a fűszereket, majd jól összedolgozzuk. 10 adagra osszuk a tésztát és mindegyik közepébe egy meghámozott főtt tojást teszünk. Ha kisebb golyókat akarunk készíteni, a tojásokat ketté is vághatjuk, de ebben az esetben a tésztát már 20 adagra kell osztanunk. Mikor a golyókat megformáltuk, ha szükséges egy kevés olajjal átkenjük őket és beleforgatjuk a zsemlemorzsába. Majd forró olajban kisütjük, papírtörlőre tesszük, hogy lecsöpögjön a zsiradék és már kínálhatjuk is.

A házias ízek szerelmeseinek ajánlom ezt a könnyen elkészíthető finomságot.

Farsang - az ördög ünnepe

 A naptár hosszúra vagy „kurtára szabta ki a farsang idejét” – bizony mi aligha tudnánk úgy kiszámolni, mint a víg poéta, Csokonai a nevezetes 1799. évben. Egy biztos, a jó kedélyű embereknek mindig rövidnek tűnik.
            A karnevál az egyik legérdekesebb és sok-sok évszázados hagyomány. Szerte Európában otthonos volt a falvak utcáin éppúgy, mint a királyi paloták tükrös termeiben. Sokan üldözték, még többen szerették. Országonként, koronként, társadalmi osztályonként más-más formában jelent meg, de az évszázadok alatt lényegében ugyanaz maradt: a móka, a vidámság, a játék ünnepe.
            Őhazája Itália. A régi római Saturnalia-ünnepekből származik. A nálunk kevésbé használatos latin eredetű „karnevál” szó egyes kutatók szerint a karneválon felvonuló tengeri hajót ábrázoló „cerrus navalis”-ból, más kutatók szerint a „carne vale” azaz „hús, isten veled” szójátékból keletkezett.
            Köznyelvünk „farsang” szava német jövevény, a Fasching szóból ered. Valószínű, a hazai német polgárságtól vettük át. A legtöbb országban – így hazánkban is – az ún. epifánia-ünneptől (vízkereszttől) a húsvét előtti negyvennapos böjtig, hamvazószerdáig tart a farsang. A szezon legjelentősebb napja a húshagyó kedd. Ez a népies elnevezés a szigorú előírások szerint azt takarja, hogy a katolikus hívők húsvétig ekkor ehetnek utoljára húst.
            A farsang az első időkben nagy népünnepély volt, jelmezes, álarcos utcai felvonulásokkal, mulatozásokkal, de belevitték a természet megújulásának köszöntését is. Ez utóbbiakból eredtek a vidám népi jelenetek. Később otthonos lett a báltermekben is.
            A farsangi mulatságokon a társadalmi osztályok elkülönülése nem volt olyan merev, mint egyébként. Velencében például a XIII. század végétől hivatalos ünnep volt a húshagyó kedd, melynek rendezvényein minden rendű és rangú lakos részt vett. Máshol is gyakran megtisztelték alattvalóik mulatságát jelenlétükkel még a királyok, uralkodó hercegek is. A keresztény egyházak a középkorban a farsang megítélésében egy véleményen voltak, az ördög ünnepének tartották.
            A farsangi mulatságokkal kapcsolatban a gáncsoskodók haragja főként a jelmezek és álarcok ellen irányult. A legtöbb történet a dominójelmezhez fűződik. Például Frigyes Vilmost trónörökös korában az 1822. évi farsangi bálon meg akarták mérgezni. A leendő király helyett tévedésből a szintén dominónak öltözött lakájnak nyújtották át a halált hozó italt.
            Gyakori volt a két nem ruhacseréje, melyet évszázadokon át felháborodás kísért. A törvény vas keze azonban többnyire csak a nőkre sújtott le. A gangerni zsinat egyházi átokkal büntette a férfinadrágba öltöző hölgyeket. Württembergben toronyba vagy bolondok házába zárták azokat a nőket, akinek eszébe jutott, hogy a férfiak viseletébe bújjanak.