2017. július 15., szombat

A bíróságok napja Magyarországon - a humor tükrében, július 15.

Vigyázni kell az ismeretséggel!

          Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle: – Takács néni, ismer engem?
            Mire a hölgy: – Persze, hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek.

            Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte: – Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
– Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem.

            A védőügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk: – Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni!

A keresztesek beveszik Jeruzsálemet - 1099. július 15.

Bouillon Gottfried fővezér parancsot ad Jeruzsálem végső ostromára


Kerestesek behajózása (14. sz-i miniatura)

2017. július 14., péntek

Fiúk, férfiak, férjek...













Vasvári Pál születésnapjára - 1826. július 14.

Tragikus fiatal élete
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14.Havasnagyfalu, 1849. július 5.) történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja.
Édesapja, Fejér Pál görög katolikus pap volt. Vasvári tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol történelmet és természettant hallgatott, de idővel teljesen a történelemnek szentelte magát. Mint egyetemi hallgató, vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben, a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Az 1848. márciusi események során Vasvári is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. A március 16-án megalakult közcsendbizottmány tagja. Ott volt március 18-án a petíciót vivő küldöttségben is. Az április 11-én megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.
Kossuth Lajos többször megbízta polgári futárként Jellasics inváziója alatt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Az Erdélyi Szigethegységben harcolt, mint őrnagy. Futyinell (románul: Fântânele) mellett a gyalui havason az Avram Iancu vezette román csapatok megölték, halála pontos dátumát illetően mind a mai napig eltérőek a vélemények.
Daday János kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Vasvárinak akkor tulajdonképpen nem kellett volna harcolnia és meghalnia. Akkorára már Kossuth és a felkelt mócok vezére, Janku Ábrahám megegyeztek, és békét kötöttek. Csupán a komunikáció hiánya, az általános zűrzavar, az alkalmi futárok megbízhatatlansága, vagy pusztán a véletlennek tudható be, hogy a megbékélés híre időben nem jutott el sem Vasvári 600 főre tehető csapatához, sem a Futyinell környéki móc felkelőkhöz.
Július 18-án Kossuth Nagyváradon személyesen találkozik Bem tábornokkal, a szabadságharc fenegyerekével, majd Kolozsvárra utazik Június 21-én innen küldi parancsát Keménynek, hogy nyomuljon a havasok közé, és egyben a Gyalun tartózkodó Szépszögi őrnagyot és Bánffyhunyadról Vasvári Pál őrnagyot a támogatására rendelte. Vasvári csapatával Bánffyhunyadról meg is érkezik Futyinell község környékére, és várja, hogy megérkezzenek a gyalui egységek. Hiábavaló várakozás után – élelmük is fogytán – visszaindulnak a sziklás, meredek hegyoldalon, a csúszós szurdokokban, a mindenfelé rejtőzködő ellenséges túlerő között. A tetejében még sűrű köd is borítja a környéket. Pivány Ignác főhadnagy jelentése szerint: „Székelyeim az ütközet alatt férfiasan viselték magukat. De fegyvereink mindinkább kezdték szolgálatukat megtagadni: tüzük mindinkább gyengébb és gyengébb lett, de ennek dacára csatárláncunk rendje meglehetősen hosszú időn át meg nem bomlott. Midőn tüzünk már úgyszólván elalvó félben volt, akkor nekibátorodtak a románok … Fejsze és lándzsa ellenében a puskatus nem elegendő védőszer, sorunk megbomlott…”. A szűk, hosszú katlanba szorult magyarokat válogatás nélkül, tömegesen irthatták a mócok, felülről még mázsás kövek is zuhogtak alá. „A rémület általánossá vált. Így jutottunk el a szoros-út mintegy közepéig.” Itt „egyik ágyúnk volt felállítva…” Az ágyú körül iszonyatos küzdelem keletkezett. „Vasvári és néhány tiszt őrülten védték.”
Vasvár haláláról több verzió terjedt el. Pivány beszámolója szerint Vasvári kezébe ragadta csapatának lobogóját, s az ellenség közé rohant. Más források szerint golyók terítették le, megint mások szerint fejszével verték szét a fejét, de Korkes Miklós, a román csapatok vezetője szerint Vasvárinak „egy fejszés elállotta útját, fejszével főbe ütötte, s levágta a fejét”
Csak Buzgó László százados a csapat romjaival vágja keresztül magát a gyűrűn, és viszi el a szomorú hírt.
 (Források: Wikipedia, Daday  János, Nagyvárad írása, Magyar Hírlap július 6-i cikke)

2017. július 13., csütörtök

A Vizes Világbajnokság díjazása

Július 14-én elindul a 17. FINA világbajnokság, ahol közel 2500 sportoló méri össze tudását hat sportágban. A legjobbak pénzdíjazásban is részesülnek, aki például világrekordot úszik, az aranyéremmel együtt 13,5 millió forintot kap. Összesen 1,5 milliárd forintot oszt ki a nemzetközi szövetség a résztvevők között.

Pénteken kezdetét veszi a budapesti vizes világbajnokság, ami a legnagyobb sportesemény, amelyet valaha Magyarországon rendeztek. Az eseményen szereplő legjobb sportolókat díjazza a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA), így nem csak a sportszellem miatt éri meg versenyezni, hanem az igen szép pénzdíjazás miatt is.

A FINA hivatalos oldala szerint összesen 5 460 300 dollárt osztanak szét a sportolók között.

Ez 1,47 milliárd forintnak felel meg.

Ez az összeg azonban növekedhet, hiszen nem tartalmazza a világrekordokat, minden egyes úszásban elért világcsúcsért 30 ezer dollár, azaz 11 millió forint jár.

A teljes díjazás jelentős részét az úszás viszi el, ők 2,52 millió dollárt kapnak. Ennek oka, hogy ebben a sportágban rendezik meg a legtöbb versenyszámot, összesen 42 aranyérmet osztanak ki. Ez eseményenként 60 ezer dolláros összdíjazást jelent.

A számok többségében az első nyolc helyezettet díjazzák, ez alól kivétel az óriás toronyugrás, ahol 14 sportoló kap pénzt, ez valószínűleg lefedi a teljes mezőnyt.

Az egyéni és páros számok (úszás, nyíltvízi úszás, műugrás, szinkronúszás) helyezettjei azonos díjazásban részesülnek, az aranyérem 20 ezer dollárt (5,4 millió forintot) jelent, az ezüst 15 ezer dollárt (4,05 millió forint), míg a bronz 10 ezer dollárt (2,7 millió forintot) fizet. A nyolcadik helyezettek 1000 dollárt (270 ezer forintot) kapnak.

Természetesen a csapatsportok nagyobb díjazásban részesülnek, az első helyezett szinkronúszó-csapat 50 ezer dollárt, míg az aranyérmes vízilabdacsapat 80 ezer dollárt kap.

Fontos megjegyezni, hogy a férfi és a női sportolók díjazása között semmilyen eltérés nincs.

Magyarország a 2015-ös világbajnokságon – ahol ugyanekkora volt a sportolók díjazása – az éremtáblázat 8. helyén végzett 3 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzéremmel. Hosszú Katinka a 200 méteres vegyesúszásban világrekorddal nyert.

Ez összesen 175 ezer dollárnyi díjat jelent, amihez hozzájön még hét döntős eredmény, valamint a férfi vízilabda-válogatott 6. helyének díjazása.

Ez azt jelenti, hogy a magyar sportolók Kazanyban összesen 224 ezer dollárt (60,5 millió forintot) kaptak a FINA-tól.  

Nem meglepő módon Hosszú Katinka keresett a legjobban a magyarok közül, ő 84 ezer dollárt, azaz 22,6 millió forintot kapott a nemzetközi szövetségtől.

(Most találtam az interneten. Forrás: Origo)

A "piramisok csatája" - 1798. július 13.

A Napoleon vezette hajóhad miután elhagyta Máltát1798július 1-jén Alexandria előtt vetett horgonyt, melyet a franciák rövid harc után, július 2-án el is foglaltak. Ezt követően egy arab nyelvű proklamációban kihirdette, hogy a lakosságot a mamlukok uralma alól fölszabadítja, valamint vallásukat és erkölcseiket senki nem fogja bántani, már csak azért sem, mivel maguk a franciák is igazhívő muzulmánok. Az egyiptomi nép mindezeket közömbösen nézte és tétlen maradt.
Bonaparte erre Alexandriából a Nílus mentén Kairó felé nyomult, ami nagy nehézséggel járt. Július 13-án Chébreisse mellett Murad, a mamlukok fejedelmének lovas hadával találkozott. Nagy hatású szónoklattal buzdította fáradt csapatait, pl. ekkor hangzott el az azóta számtalanszor idézett mondta: "Katonák! Egy évezred néz le rátok." Négyszög alakzatban állította fel a  csapatokat, a tudósokat és a teherhordó szamarakat a négyszög közepére parancsolva. A „piramisok csatájában” a szuronyoknak rontó mameluk lovasságot sortűzzel letiporta és szétverte, ezt követően pedig a piramisok szomszédságában lévő törököktől a védett táborukat foglalta el (július 21.). Ekkor a franciák mérhetetlen kincsekre tettek szert, mivel a mamelukok, szokásuk szerint, arannyal és ékszerekkel díszítve vonultak a csatába. Ezt követően Napóleon bevonult Kairóba, ahol azt a hírt kapta, hogy Nelson a francia hajóhadat az Abukiri-öbölben (Nílusi csata1798augusztus 1.) teljesen megsemmisítette. Ez a váratlan esemény sem zavarta meg Bonapartét terveiben, sőt, erőteljesebb tevékenységre serkentette. Desaix tábornok Szediman mellett kivívott győzelme (1798október 7.Felső-Egyiptomot is megnyitotta a franciák számára. (Kép: Francois Luuis Joseph Watteau)

Az egyiptomi piramisokról

A Vörös-tengertől a Nílusig, s azon túl a Líbiai-sivatagig gazdag és fejlett civilizáció volt az ókori Egyiptom. Északon a folyam deltája, délen a Nílus nagy vízesései határolták, s habár ellenség sokszor átviharzott rajta, hatalmas és emlékezetes ennek az országnak a léte. Az egyiptomiak hite szerint a holtak birodalmába kerülő lélek útravalót is vihet magával: gabonát, olajat, ruhákat, dísztárgyakat. Az egyiptomi kultúra első idejében kis kamrákba temették a halottakat, ezeket a sírkamrákat masztabának nevezték; kezdetben királyaik, a fáraók is csak ilyen sírhelyet kaptak, de a fáraók hatalmának, gazdagságának növekedésével Dzsószer fáraó már hatalmas, lépcsőzetes piramist építtetett emlékhelyül. Az ő piramisa tekinthető az első kőépületnek Egyiptomban. Később a piramisokat úgy építették, hogy az élek a négy égtáj felé forduljanak. A sivatagban mint mesterséges, szabályos kőhegyek emelkednek a piramisok. Közel 70 kisebb-nagyobb piramis ismeretes. A legnagyobbak a Nílus völgyében, az egykori főváros: Memphisz közelében, Gizeh falu mellett láthatók. Itt áll a három óriás piramis. Egyik például eredetileg kiszámíthatóan 146 méter magas volt, de az idő lekoptatott már 8 méternyit a hegyéből. A piramisoknak igen bonyolult belső útrendszere van; a sírkamrába vezető utat szándékosan tették labirintusszerűvé, hogy elrejtsék a sírrablóktól. A piramisok legnagyobb „rejtélye” az, hogy az akkori technikai viszonyok közepette csak nagyon ügyes munkaszervezéssel, nagy embertömeggel, valószínűleg főleg rabszolgákkal építhették őket. Az emberi kéz ősi és maradandó nyomai ezek a kőhegyek, s talán az ókor leghíresebb építészeti emlékei, a világ legkülönösebb „csodái”.
Olyan nagynak érezték magukat e fáraók, hogy hatalmuk örök emlékezetét egy ilyen égbe nyúló, gúla alakú építményben akarták múlhatatlanná tenni. Mivel abban az időben csakis emberi erővel építkeztek, egy-egy ilyen hatalmas sír felépítése sok ezer munkás és rabszolga életébe került.
A sivatag szélén épült piramisokon kívül a fáraók sziklába vájt sírkamrákba is temetkeztek. Egész völgyet ismerünk, melyben végig elfalazott sziklasírok, járatok vannak vágva. Ezt a völgyet Királyok Völgyének nevezik.
Az egyiptomiak a szokásnak megfelelően bebalzsamozták halottaikat, a múmiákat, s a gazdagok – főleg a királyok – sok-sok ékszert vittek magukkal a sírba. Ezért aztán nem is lehetett békés a nyugodalmuk. Alig néhány év elteltével máris rablók törték fel a legjobban elfalazott királysírt is. Az évezredek alatt sorra fosztották ki a piramisokat, sírkamrákat, pincéket. Annak ellenére, hogy a sok ezer éves piramisok ma is állnak – eddig csak egyetlenegy teljesen épen maradt királysír került elő 1922-ben: a Tutánkámon fáraó sírja. Még a tudósok expedíciója számára is nehezen hozzáférhető helyen volt. Ott feküdt benne a fiatalon elhalt király, mint a mesében: arany koporsóban, arany koronával, arany ruhában, gazdagon felékesítve. De nem az aranykincs, hanem a tudós kincse ért a legtöbbet: végre a tudósok szeme láthatta, érintetlen érdekességében, hogyan is temetkeztek, építkeztek az egyiptomiak annyi ezer évvel azelőtt.
A leghíresebb piramis a Kheopsz fáraóé, 137 méter magas. Még azt is megjegyezzük érdekességképpen, hogy Egyiptom legrégibb fővárosa, Memphisz, majdnem ugyanott terült el a Nílus partján, ahol a mai főváros, Kairó áll.
(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

NOSZTALGIA - A 2017. évi Vizes (FINA) Világbajnokságra épülő uszoda alapkő-letétele - képes beszámoló (4/4)

          Orbán Viktor miniszterelnök, Julio Maglione a FINA elnöke, valamint Tarlós István főpolgármester tették le tegnap délelőtt a Dagály Uszodaközpont alapkövét.
          Tarlós István a Hír TV-nek nyilatkozta, a Budapesti Közlekedési Vállalat 52 milliárdos adósságának átvállalása fejében az állam átveszi a Dagány eddigi épületeit, területét.






          A munkagépek is bemutatót tartottak az építkezésből. Az építkezés két év alatt közel ötezer embernek biztosít majd munkát. A vb költségvetése 23 milliárd forint, ebből kell 2017. március 31-re felépíteni a 18 ezer férőhelyes központot.


          Az ünnepség után a TV-stábok nevezetes sportolókkal, edzőkkel készítettek interjúkat, pl: a férfi vízilabdáról.
A blogomban 2015. május 5-én jelent meg

2017. július 12., szerda

Hát, ilyenek a nők!












NOSZTALGIA - A 2017. évi Vizes (FINA) Világbajnokságra épülő uszoda alapkő-letétele - képes beszámoló (4/3)

          Orbán Viktor miniszterelnök, Julio Maglione a FINA elnöke, valamint Tarlós István főpolgármester tették le tegnap délelőtt a Dagály Uszodaközpont alapkövét.

Beszédeket mondtak:

           Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke köszöntője után  külön kitért rá, az úszók mind letettek egy-egy követ az épülethez. Mindenkinek megköszönte, aki tett érte, hogy Budapesten rendezik a világbajnokságot. A mai napot nevezte a világbajnokság legfontosabb eseményének, mert az a 16 nap is fontos, de ez az uszoda egy életre szól.

          Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere ismertette a kerület hatalmas fejlődését az utóbbi években, és kiemelte, ez az építkezés, valamint a környék fejlesztése is ehhez járul hozzá.
 

          Tarlós István erőteljesen hangsúlyozta, a főváros és az ország képes e nagyszabású esemény megrendezésére. 4,5-5 milliárd néző figyeli a TV képernyőjén, 200 ezer néző a helyszínen, 100 ezer új vendégéjszaka Budapesten. Büszke, hogy gazdája lehet ennek a világbajnokságnak. De Budapest az olimpia rendezésének a jogát is el akarja nyerni, ennek jó előzménye a Vizes Világbajnokság. Mindenkinek sok sikert kívánt, és megköszönte mindenki támogatását.

           Az építkezést bemutató kisfilm bejátszása után Julio Maglione a FINA elnöke a protokoláris köszöntések után kijelentette, a világ teljes úszó társadalma számára jelentős esemény a mai. A FINA rendkívül nagyra értékeli, hogy Magyarország átvette a szervezést. Mindenki hangos derültségére megjegyezte, az a szerencsénk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a foci mellett az úszást is kedveli.

          Orbán Viktor is mindenkinek megköszönte a támogatást, de ő a fő érdemet a sportolóknak tulajdonította, akik töménytelen sikert szereztek a magyaroknak. Nem rendezője, hanem valódi házigazdája lesz az ország ennek a rendezvénynek. Nekünk elég két év is, amire másnak négy év kell - mondta büszkén. A világ megváltozott, eddig a nagy halak ették meg a kicsiket, most a gyorsak eszik meg a lassúakat, és a bátrak eszik meg a gyávákat. A rendezvénynek az egész ország a nyertese lesz. Jöjjön az egész Világ! Várjuk Önöket! - fejezte be beszédét.
(Folytatom)