2016. december 3., szombat

Krumpligombócos káposzta


(Találtam: Téma, 2013. november 20.)

A bélyeg feltalálójának, Hillnek a születésnapjára - 1795. december 3.

Hogyan született meg a bélyeg?

            A levélre vagy képeslapra felragasztott bélyeg mutatós küllemével, pompás színeivel mindenki figyelmét felkelti. Földünkön mintegy 100 millió ember hódol a bélyeggyűjtés hobbijának.
            Az első bélyeg nem is olyan régen, 1840-ben került forgalomban, Londonban. Rowland Hill (1795. december 3. – 1879. augusztus 27.) angol postai főtisztviselő találta fel.
A hagyomány szerint Hill hivatalos úton egy városkában tartózkodott, amikor látta, hogy a postakocsis egy levelet nyújt át a fogadós lányának. Ő ide-oda forgatta a kezében, majd bontatlanul visszaadta. Nem tudom az érte járó díjat kifizetni, mondta savanyú arccal, ugyanis ebben az időben a posta a címzettől szedte be a szállítás díját. Hill megsajnálta a lányt, és ki akarta fizetni az illetéket, de ő nem fogadta el. Később – nem tudta, hogy a segítőkész úr postai főtisztviselő – elárulta, hogy a levél így is elérte célját, mert a vőlegénye apró jeleket tett a borítékra, melyet csak ketten ismernek. Ily módon az üzenet egy fillérjükben sem került.
Hill - visszatérve Londonba – négy javaslattal állt elő a posta vezetőinél. Ezentúl a kézbesítés díját a feladó fizesse. Az egyszerűsítés érdekében a feladó úgy fizessen, hogy a levélre felragaszt – megnedvesített hátoldalával – egy kis papírszeletkét, melynek másik oldalára a postahivatal bélyegzője kerül. Az országon belül a levélilleték a távolság figyelmen kívül hagyásával ugyanannyi legyen, ugyanis - a mai vonatjegyhez hasonlóan - a távolság szerint kellett fizetni. Igaz, a világon először már ez előtt 257 évvel Báthory István erdélyi fejdelem és lengyel király rendelet előírta: „a postai úton elküldött magánlevelekért tekintet nélkül a címzett lakhelyére, négy lengyel garas fizetendő”, de feledésbe merült. Negyedikként azt javasolta, hogy csökkenjen a díj, mert ezzel jelentősen nőni fog a forgalom.
Az angol posta folyamatosan komoly anyagi nehézséggel küszködött, de az irányítói okos, gyakorlatias emberek lehettek, mert elfogadták Hill összes ötletét.
A legolvasottabb angol lapban, a Timesben pályázatot hirdettek az első postabélyeg megtervezésére. A birodalom minden részéből 2700 pályaművet küldtek be, de mégsem találtak megfelelőt a bíráló bizottság tagjai. Végül az első bélyeg a „Penny Black” Viktória királynőt ábrázolta, a színe (fekete) és a névértéke (egy penny) után kapta a nevét. 1840 május elsején már kaphatóak voltak az első bélyegek
A négy újítás megtette a hatását. Bevezetésével a brit posta egycsapásra gazdag lett, és a világ első postájává lépett elő. Hillt érdemeiért a kormány a posta főigazgatójává nevezte ki, többször részesült magas pénzjutalomban, nemesi rangra emelték, sőt, bárói címmel is jutalmazták. Halála után szobrot állítottak neki, holttestét a westminsteri apátságban helyezték el, közvetlenül James Watt, a gőzgép feltalálója mellé. Érdemeit sok postaigazgatóság is elismerte, mert arcképe időről időre megjelenik a bélyegeken – nálunk 1979-ben adták ki. (Fenti írásom megjelent: Zsiráf, 2004. február)

Xavéri Szent Ferenc ünnepnapjára - december 3.

   Xavéri Szent Ferenc, családi nevén Francisco de Jassu y Javier (Javier vára, 1506április 7. – San-CsaogKanton mellett, Kína1552december 3.), jezsuita szerzetes, minden idők egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa.
            Kína partjai előtt halt meg, miközben szíve minden vágya az volt, hogy Kínába juthasson. Elhagyatottsága ellenére is halálhíre hamarosan bejárta az egész akkori művelt világot, és a távoli vidékekről írt levelei, illetve az egyre népszerűbbé váló jezsuita rendtársaknak köszönhetően, egyre nagyobb csodálat övezte a misszionárius tetteit. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a missziós életforma utáni vágy gyakorlatilag felváltotta a középkori kereszténységre annyira jellemző szentföldi zarándoklatok iránti igényt. Többek között Xavéri Szent Ferencnek köszönhetően a missziós élet az Isten iránti teljes elköteleződés egyik paradigmája lett. Xavéri Szent Ferencnek köszönhetően az is világossá vált, hogy az eredményes missziós munkát széles körű intellektuális felkészülés kell hogy megelőzzön. Xavéri Szent Ferenc példája ezreket vonzott a missziókba, és ezzel vette kezdetét az „Újvilág” (Amerika), Ázsia és Afrika misszionálásának első nagyobb hulláma.
            Fél évszázad sem telt el a baszk szerzetes halála után, és V. Pál pápa boldoggá avatta Xavéri Ferencet. Ezzel a római katolikus egyház mintegy hivatalosan is követendő példaként állította a jezsuita misszionáriust. Szentté a rendalapító Loyolai Szent Ignáccal egy időben (1622-ben) avatta XV. Gergely pápaXIV. Benedek pápa 1748-ban „India és az egész Távol-Kelet védőszentje” nevet adta neki, XI. Piusz pápa pedig 1927-ben „az egész földkerekség minden missziója védőszentjeként” bízta rá a misszionáló egyházat. Halála napját (december 3.) már a szentté avatás utáni évben felvették a római naptárba.

NOSZTALGIA 2012-ből, A világ legszegényebb politikusa

Az ameriki elnök a Fehér Házban, a francia az Elysée palotában, Mexikó elnöke a kastélyszerű Los Pinosban, a cseh elnök a prágai várban, a Hradzsinban, a magyar a budai várban, a Sándor Palotában, az orosz a Kremlben tölti mindennapjait, ahol emberek tucatjai lesik kívánságukat. Jose Mujica, Uruguay államfője azonban magától döntött úgy: szegényesen él, mint a népe.
            Az uruguayi államfő 2009-es megválasztása után nem követte elődeit az állam által biztosított luxusrezidenciába. Helyette úgy döntött, felesége farmján, Montevideo külterületén, egy düledező házban éli mindennapjait. Testőröknek nyoma sincs, összesen két rendőr és Mujica háromlábú kutyája, Manuela vigyáz az elnök testi épségére.
            A farmhoz tartozó földet Mujica és felesége művelik, gyakori látvány a traktoron ülő államfő. Nem csoda, hogy ezzel az életvitellel, és azzal a ténnyel, hogy fizetésének 90 százalékát (12 ezer dollárt) jótékonysági célokra fordítja, elnyerte a világ legszegényebb elnöke címet.
            Mindez azt jelenti, hogy Mujica egy uruguayi átlagkeresetét teszi zsebre havonta. Majdnem egész életemben így éltem és jól, boldogan – mondta az egyébként vegetáriánus politikus.
Mujica a hatvanas években a Tupamaros gerillaszervezet tagja volt, akik a kubai forradalom mintájára szerveződtek. Az elnök 14 évet töltött börtönben, ott megszokta a puritán körülményeket.
- Úgy hívnak a legszegényebb elnök. De nem érzem magamat szegénynek. Szegények azok, akik azért dolgoznak, hogy fenntarthassák luxus életkörülményeiket, és emellett mindig többet és többet akarnak. Ez szabadság kérdése. Ha nincs túl sok mindened, nem is kell halálra dolgoznod magad, hogy fenntartsd a javaidat, így több időd jut magadra – tette hozzá.
Az eddig hatalmas támogatást élvező politikus népszerűsége azonban 50 százalék alá esett két erősen vitatott lépése miatt. Az uruguayi kongresszus ugyanis nemrég fogadott el két törvényjavaslatot. Az egyik az abortuszt engedélyezi egészen a terhesség 12. hetéig. Elődjével ellentétben Mujica nem vétózta meg a javaslatot. Az elnök emellett támogatja a kender legalizálását. Mujica ugyanis úgy véli a fő probléma nem a fogyasztás, hanem a drogkereskedelem, és ezzel a lépéssel visszaszorítható a bárók tevékenysége.
(2012-ben találtam ezt az írásomat. Öt év eltelt, és ez az úr még mindig ilyen! Hallottam a minap nyilatkozni a TV-ben, azt mondta szerényen, volt Berlinben, 25 motoros rendőr kísérte a repülőtérről, és csak a Mercedes páncélozott ajtaja nyomott 6 mázsát. És széttette a kezét.)

2016. december 2., péntek

Csetneki Juhász Balázs: Tél

        










          Az őszi köd belebújt a télbe,
        Fehér palástja alatt didereg a cinke.
        Fagykirálynő koronája csillog-villog,
        Jeges ékszereit a hideg szelek lengetik,
        Csilingelnek, mint távoli szánok csengői
        A fehér végtelenben elveszőben.

A félelmetes állatvilág















Bundáskenyér - másképpen

Ideális hőmérséklet a lakásban

          Sokszor vita tárgyát képezi családtagok, párok között, hogy mi az ideális hőmérséklet a lakásban, és mennyire érdemes spórolni a fűtésen. A túl hűvös lakás nemcsak hogy nem komfortos, de a betegségek is könnyebben megtalálják így az embert, a túlfűtött lakás viszont amellett, hogy fáradttá tesz, gyengíti az immunrendszert is.


Ideális hőmérséklet a nappaliban és a hálószobában

Bár első ránézésre hidegnek tűnhet, a nappaliban, illetve általánosságban a lakás azon helyiségeiben, ahol a legtöbb idődet töltöd, az általánosan elfogadott orvosi, szakértői ajánlások szerint 21 Celsius-fok az ideális hőmérséklet. Ha már hozzászoktál a melegebb levegőhöz, akkor próbáld fokról fokra elérni a kívánt hőmérsékletet.
Kutatások szerint a hálószobában még ennél is hűvösebb, 18–20 Celsius-fok az optimális hőmérséklet, ami a pihentető alvás záloga. Ne feledkezz meg arról se, hogy lefekvés előtt egy alapos szellőztetéssel biztosíts kellően friss levegőt, hiszen oxigénhiányos környezetben a szervezet nem tud megfelelőképpen regenerálódni az éjszaka folyamán.

A konyha és a lakás vizeshelyiségei

A konyhában szintén célszerű pár fokkal alacsonyabbra állítanod a hőmérsékletet, ám itt az egészségügyi megfontolás helyett inkább a rezsicsökkentő szempont a meghatározó.
Egyrészt általában kevesebbet tartózkodunk ebben a helyiségben, másrészt, ha több időt töltesz itt, akkor valószínűleg használod tűzhelyet, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a hőmérséklet emelkedéséhez. Ha azonban nálad a konyha az élet igazi színtere, akkor a nappalinál javasolt hőmérsékletet célozd meg.
A fürdőszoba a lakás azon helyisége, ahol érdemes a legmagasabb, 22-24 fok körüli hőmérsékletet beállítani, persze lehetőleg csak a fürdés idejére. Állítható konvektoroknál és termosztáttal ellátott rendszereknél ez nem okoz problémát, ily módon a rezsidet sem terheli meg. Természetesen, ha nem vagy fázós, ennél alacsonyabb hőmérséklet is megfelelő lehet. A mellékhelyiségben az eltöltött idő rövidsége miatt nyugodtan beállíthatsz a lakás többi helyiségénél pár fokkal hűvösebbet.

Gyerekszobák és az idősebb családtagok szobái

Mind a kisbabákra, mind az idős emberekre igaz, hogy egy-két fokkal melegebbet igényelnek az egészséges felnőtt embereknél. Kisbabák esetén ez alapvetően az első hetekre, a későbbiekben viszont már csak a fürdetés idejére igaz. Pár hónapos kor felett a gyermekszobában már nem ajánlott a magasabb hőmérséklet, hiszen a gyermekek immunrendszere így tud a legjobban fejlődni.
A túl meleg szoba – pontosabban az emiatt fellépő nagy kinti és benti hőmérséklet-különbség – miatt gyakrabban eshetnek áldozatul különféle megfázásos megbetegedéseknek, ráadásul az örökmozgó, szaladgáló kisgyermekek akár a lakáson belül is könnyebben megfázhatnak, ha túl nagy hőmérsékletkülönbség van a helyiségek között. (Femina/Tóth Antónia)

A magyar rádiózás napjára - dec. 1. - - - A Magyar Rádió ostroma 1956-ban

          Nagy Imre Kossuth téri szereplése általános csalódást okozott, Gerő Ernő azt megelőző rádióbeszéde pedig hatalmas felzúdulást keltett a budapesti tüntetőkben. A tömeg egy része ezért felháborodásában a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elé vonult. Itt azonban felfegyverzett ÁVH-s (Államvédelmi Hatóság)egységek fogadták őket. Miután sem könnygázzal, sem tűzoltófecskendőkkel nem tudták a rohamosan növekvő emberáradatot feloszlatni, a rádió vezetése a tömeg rendelkezésére bocsátott egy felvevőkocsit, hogy a tizenhat pontot beolvashassák. Azonban hamarosan kiderült, hogy becsapásról van szó, mivel az elhangzottakból semmit nem közvetítettek. A tüntetők ezért a felvevőkocsival betörték az épület kapuját. A rádió vezetése ezután hajlandó volt fogadni egy tárgyalóküldöttséget, akiket azonban úgy tűnt, hogy odabent letartóztattak.
          Az összegyűlt tömegben egyre inkább elszabadultak az indulatok. A híradóezred katonái megpróbálták a Múzeum körútig szorítani a tömeget szuronyt szegezve rájuk. Ekkor azonban két, erősítésként érkezett harckocsi tévedésből áttörte a kordont, és nyomukban a tömeg újra a főbejárathoz nyomult. Erre a sötétben a katonák lövöldözni kezdtek a levegőbe, amit az épületben levő ÁVH-katonák támadásként értelmeztek és tüzet nyitottak a tömegre. Egy katonatiszt meghalt és két tüntető megsebesült. Az ÁVH egy mentőautóban megpróbált lőszer- és fegyverutánpótlást bejuttatni az épületbe, de a tüntetők leleplezték és megakadályozták az akciót. A rádióhoz kivezényelt katonák közül erre egyre többen átálltak a tüntetők pártjára, illetve átadták fegyverüket, a sapkájukról pedig letépték a vörös csillagot. A tüntetők között ezenkívül több gyári munkás is fegyvert osztogatott, amelyeket az időközben feltört budapesti fegyverraktárakból szereztek.
          Két órával a véletlen incidens után a lövöldözés kiújult, és ezzel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése. A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét. Az ottani stúdiók azonban addigra már használhatatlanná váltak, mivel a pártvezetőség lekapcsoltatta őket a rádióadóról, és a parlamentben rendeztek be ideiglenes stúdiót. Innen szólt a Kossuth Rádió műsora a forradalom alatt, és még a forradalom leverése után is, egészen 1957 áprilisáig. (Wikipediából)

2016. december 1., csütörtök

Néhány tréfás kérdés

Mondj egy téli zöldséget!
- Síparadicsom...
Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?
- Az anyakönyvvezető.
Mit mond a kéményseprő a tükör előtt?
- Koromhoz képest elég jól nézek ki.
Mire jön rá a börtönben a rab?
- Arra, hogy nem ő van bezárva, hanem az ajtó.
Hány biztos bolt van manapság?
- Kettő. Az égbolt és a sírbolt.
Mit csinál az okos asszony , ha a fűnyíró nem működik?
- Nem ad neki vacsorát.
Mikor mondja a kínai, hogy jó napot?
- Amikor megtanul magyarul.
Miért süt a Nap?
- Mert nem tud főzni.
Hogyan készítik a tejport?
- Nem adnak inni a tehénnek.
Honnan tudják az indiánok, hogy kiszáradt a folyó?
- Porzik utánuk a kenu.
Miért van az, hogy előbb látjuk a villámot és aztán halljuk a dörgést ?
-Mert
-Mert a szemünk előrébb van mint a fülünk.

Húst hússal












Hagymalekvár receptje

A magyar rádiózás napjára - dec. 1. - - - A rádiózás hőskorából

1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz.
Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, 1921-ben pedig Pittsburghben útjára indult az első rendszeres adás. A rádióműsor-szórás hamarosan Európában is elterjedt: 1922-ben megalakult Angliában és Németországban kezdődött sugárzás.
Magyarországon a rádiózás Európában egyedülálló előzménnyel vette kezdetét, a Telefonhírmondóval. Puskás Tivadar a telefonközpont létrehozója Budapesten 1893. február 15-én indította el a telefonhálózaton keresztüli hír- és műsorközlést. A magyar rádióműsor-szórás 1925. december 1-jei megindulása vetélytársa lett a telefonhírmondónak, majd háttérbe is szorította.
 A hazai lakosság körében az 1939-40-es Néprádió-akció révén terjedhetett el a rádiókészülék. Az ötlet Hóman Bálint nevéhez fűződik, aki úgy vélte, a magyar lakosság megérdemelne egy olcsó, szolid küllemű, lámpás rádiókészüléket. A „Hóman-féle Néprádió gyártására négy budapesti rádiógyárral (Orion, Philips, Telefunken és Standard) kötött megállapodást a kereskedelemügyi minisztérium. Az első Néprádió Kossuth-címerrel ellátott, középhullám hallgatására alkalmas bakelitkészülék volt. A kereskedelmi ára 48 pengőt tett ki, viszont 24 havi részletfizetéssel már 2-3 pengőért hozzá lehetett jutni. A Néprádió iránt meglehetősen nagy kereslet mutatkozott: 1939 októberére 130 ezerre nőtt az igénylők száma, jóllehet a kormány mindössze 20 ezer készülék gyártására kötött szerződést a gyárakkal. Ezért szükség volt a második Néprádió-akció megindítására: 1940 februárjában 25 ezer készülék gyártásáról döntöttek. A népvevő azonban a gyárak szempontjából nem számított igazán jó üzletnek, ami azzal járt, hogy további akciókra ekkor nem került már sor. A legyártott 45 ezer készülék egyáltalán nem elégítette ki keresletet, a falvakba szinte semmi sem jutott belőle. Így a II. világháborúig a magyar lakosság többsége detektoros rádiót használt.
A tranzisztoros rádiókészülékek előállítása 1954-ben kezdődött el, ezeknél az elektroncsövek helyett félvezető kristályokat alkalmaztak. Így jelentősen csökkent a készülékek mérete, súlya és működés közben a hőmérséklete is, ráadásul lényegesen kevesebb energiát fogyasztottak. Az 50-es, 60-as években Magyarország fontos exportcikke lett a rádió, jutott belőle Közel- és Távol-Keletre, Nyugat-Európába is. A sikeres időszaknak azonban 1973-75 körül vége szakadt: a szocialista országok gazdasági szövetsége szervezetének határozata értelmében hazánk Bulgáriának adta át a rádiógyártást.
-Puskás Tivadar szobrát a Hírközlési Múzeum Alapítvány kezdeményezésére Budapesten, a Magyar Telekom székházának parkjában állították fel 2006-ban. Alkotója: Trischler Ferenc.
-Hóman Bálint fotója és aláírása a Hóman-Szekfű-Kerényi szerkeszette Egyetemes történet megjelenése alkalmára készült.

2016. november 30., szerda

A szőke nők igazságtalan kifigurázása


          Ifjú koromban kizárólag szőke lányoknak udvaroltam! És mindegyik nagyon okos, talpraesett volt!  Tehát ezek a viccek nem illenek rájuk! De mivel szellemesek, megosztom olvasóimmal!

          Testhez simuló hosszú szoknyában a buszra készül felszállni egy szőke bombázó. De mivel a szoknya nem engedi, hátranyúl, hogy a cipzárt megigazítsa. Újabb próbálkozás de a szoknya nem enged, hátranyúlás, cipzárigazítás. Megint egy lépés felfelé, de a szoknya csak nem enged. A nő újra hátranyúl, cipzárt igazít, de erre a mögötte lévő férfi megfogja a nő formás fenekét, és feltolja a buszra, mire a nő felcsattan: - Mit képzel maga disznó, miért fogdos?!
Erre a férfi: – De hölgyem, mivel a sliccemet már teljesen lehúzta, azt hittem ennyit már igazán megengedhetek magamnak.

          Két szőke nő beszélget az előző napi áramszünetről.
Egyik: – Képzeld, tegnap egy órára beragadtam a liftbe!
Másik: – Az semmi, én két órát álltam a mozgólépcsőn!!!

          A szőke nő előszezonban megy tengerpartra nyaralni. Az idegenvezető figyelmezteti a turistákat: - Kérem, vigyázzanak, az évnek ebben a szakában még elég hideg a víz.
- Hány fokos? - kérdi a szöszi.
- Tizenkilenc.
- Plusz, vagy mínusz?

          A szöszi hazavisz egy tálat, és boldogan újságolja a férjének: – Nézd drágám, vettem egy törésálló tálat!
          Ezután ledobja a földre, hogy bebizonyítsa, milyen jó vásárt csinált. A tál darabokra törik, mire a szöszi morfondírozva: – Vagy hőálló?

          A szőke nő meséli a szintén szőkének, hogy megbukott a KRESZ vizsgán.
- Ez nem lehet igaz! Hogy történt?
- Egy körforgalom előtt megláttam a 30-as táblát. Mentem 30 kört, és mikor kiszálltam, a vizsgáztató közölte, megbuktam..
- Úristen! Nem lehet, hogy elszámoltad?

          A szőke nő automata mosógépet kap a férjétől ajándékba. Nagyon boldog, alig, hogy beüzemelik, már másnap mosni akar. Gyorsan levetkőzik és nekilát berakni a ruhát. Hirtelen haza ér a férj, s döbbenten látja, hogy a felesége meztelenül áll a mosógép mellett és rakja a ruhát. – Na, de Drágám!! Te miért vagy meztelen?
– Mert a használati utasítás szerint az első programot ruha nélkül kell  indítani!
Bemegy a szőke nő az üzletbe. – Azt a miniszoknyát kérem – mondja.
Mire az eladó: – Hölgyem, az egy öv!

          Két szöszi beszélget: – Te, én azt nem értem, hogy ha villámlik, előbb látom a fényt és csak egy idő után hallom a hangját. Szerinted miért van ez így?
– Te hülye! Hát nem tudod, hogy a füled hátrébb van, mint a szemed?