2016. szeptember 3., szombat

Beauharnais alkirály születésnapjára - 1781. szeptember 3.

Azért emlékezem meg róla, mert magyar vonatkozása is van a marsall életének. (A képet Andrea Appiani festette 1800 körül.) Az 1809. június 14-i győri csatában a francia hadakat három parancsnok vezette: Eugène de Beauharnais, Itália alkirálya, Napóleon fogadott fia, valamint Auguste Marmont és Étienne Macdonald marsallok, Taranto és Raguza hercegei.
Eugène Rose de Beauharnais (Párizs, 1781. szeptember 3.München, 1824. február 21.), francia katonatiszt, Joséphine de Beauharnais fia, a forradalom és az Első Császárság tábornoka, Napóleon császár fogadott fia, a francia császári család tagja, Franciaország hercege (prince de France), az Itáliai Királyság francia alkirálya, Velence hercege (prince de Venise), Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort), Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt). A történészek megítélése szerint Napóleon családtagjai közül ő volt az egyik legtehetségesebb politikus és hadvezér.
Napóleon az ötödik koalíció ellen vívott harcai során 1809 májusában elfoglalta Bécset. Előzőleg május 15-én Schönbrunnban kiáltványt adott ki a magyar nemességnek címezve, amelyben felszólította őket a Habsburgok elhagyására és a függetlenség kikiáltására. A magyar politikai vezető réteg erre nem volt hajlandó, több okból is. Elsősorban a Napóleon oldalára állt Lengyelország példájából okulva, amelyet kifosztottak, csupán névleges előnyöket biztosítva a lengyeleknek. Ellenben tizenkétszer annyi adót szedtek be tőlük, mint a Napóleon előtti időkben, férfilakosságának egy részét pedig katonának hurcolták el, ahonnan kevesen tértek vissza. Ezenkívül Napóleon francia birodalmát több súlyos vereség is érte, a császár elszenvedte első vereségét a ausperni csatában és a pápa is kiátkozta őt. Ezek miatt a nemesség számára jobb választásnak tűnt a Habsburg Birodalom, amely tiszteletben tartotta korábbi jogaikat.
Mivel a nemesség nem fogadta el Napóleon ajánlatát, megindult a nemesi felkelés (latinul insurrectio). A háború folyamán az ország védelmére a nemesség – a bécsi udvar felhívására – fegyvert fogott a korabeli Európa legjobban felszerelt, legképzettebb és legjobban irányított hadseregével szemben. A „vitézlő nemesség” bevonuló tagjai, az „inszurgensek” egy dunai és egy tiszai hadosztályt alkottak, melyben vármegyéjük egyenruhájában vonultak hadba. A napóleoni háborúk során az első insurrectióra 1797-ben került sor, amely azonban egy hónapnyi gyakorlatozás után feloszlott. Nem került sor bevetésükre 1800-ban és 1805-ben sem.
1809 áprilisában ismét fegyverbe hívták a nemesi felkelő csapatokat, akik a Nyugat-Magyarországra benyomuló francia reguláris haderők ellen vonultak. A győri csata volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. Bár a minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak, ám Laval Nugent vezérőrnagy téves felderítési adatainak köszönhetően jelentősen alábecsülték a francia sereg létszámát. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek. (Forrás: Wikipedia)

2016. szeptember 2., péntek

Cicahumor















Abdurrahman budai pasa halálára - 1886. szeptember 2.



Pont egy éve találtam a Nemzeti Hírhálón

Laurent Fabius francia külügyminiszter ''botrányosnak'' nevezte - válaszlevél 

Laurent Fabius francia külügyminiszter "botrányosnak" nevezte egyes kelet-európai országok viselkedését a menekültválsággal kapcsolatban, s Magyarországot külön bírálta a határzár miatt. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azonnali uniós lépéseket sürgetett a menekültek, illetve bevándorlók ügyében. 

Nyílt válaszlevél: 
Tisztelt Laurent Fabius Külügyminiszter Úr, 
Tisztelt Roland Galharague Nagykövet Úr, 
BUDAPEST-AMBA@diplomatie.gouv.fr 

A bevándorlással kapcsolatos állásfoglalásuk okán, szeretném jelezni, hogy Szíria, Marokkó, Algéria, Tunézia, Szenegál, Elefántcsontpart, Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Gabon francia gyarmatnak minősült, némelyik több, másik kevesebb ideig. Ezen idő alatt Önök bizonyára mindent megtettek a helyi biztonság kialakításáért, a létbiztonság megteremtéséért, és a helyi lehetőségek maximális kihasználásáért. 

A jelenlegi helyzettől elhatárolódni a múlt letagadásával nem lehet, mert a gyarmatosításból szerzett hasznok, és az azzal járó felelősségvállalás most vállt aktuálissá. 

Magyarország egyik fenti ország felett sem szerzett gyarmati jogot, így a gyarmatosításból származó előnyökre sem tehet(ett) szert. 

Fenti okból kifolyólag, kérem szíves felelősségvállalásukat, a fenti országokból érkező menekültek befogadását, Magyarországról történő elszállításukat haladéktalanul szíveskedjenek biztosítani. 

Mint magyarországi állampolgár, az Önök által tett sértő, és országunkat, annak állampolgárait, így engem is, negatív színben feltüntető nyilatkozat helyesbítését, és bocsánatkérést kérem. 

Mivel több cikk is olvasható az interneten a Franciaországban élő migránsok viselkedésével, azok kezelésével, szegregációjával stb. kapcsolatban, melyet sem Magyarország, sem én, mint állampolgár nem ítélt el nyilvánosan, ennek ellenére szíves figyelmükbe ajánlanék egy magyar közmondást: "először söprögessen mindenki a saját háza tájékán". 

Köszönettel, 
egy ismeretlen magyarországi állampolgár. 

Utóirat: 
          Természetesen Magyarország is elkövet mindent, hogy a migránsok átmeneti, vagy végleges befogadását megtegye, és a rendelkezésre álló területünkön részükre táborokat állítson fel. 
Felhívnám azonban ezúttal szíves figyelmét arra az Önök által bizonyára elfeledett tényre, hogy az Önök által 1920. június 4.-én (eközben Szíria még Francia hatalom alatt állt!!!!!) aláírt trianoni békediktátum értelmében Magyarország területének 71%-át elvesztette, így lehetőségeink korlátozottak a menekültek befogadására. 
Kérem, következő nyilatkozatában a fenti tényeket figyelembe venni szíveskedjen.


Én teszem hozzá:

Jóval e fenti bejegyzés után olvastam az interneten, hogy kb. 5 ezer migráns indult el megint a magyar határ felé. Ezek péntekre elérik Budapestet. A Keleti pályaudvar előtt lesz 10-15 ezer mindenféle fusztrált, ordibáló, követelőző ember. És a magyar-román meccsről meg jön majd feléjük 20 ezer felhevült szurkoló meg a csatlakozók. A nemzetközi TV társaságok egymás után foglalják le a szállodákat - mert igazi csemegére számítanak! Orbán Viktor most megmutathatja, hogy igazi vezető.

Eszembe jutott egy másik tény is. Mi a török elől menekülő akkor oláhnak és rácnak nevezett embereket engedtünk be. Ezek a migránsok később vérszemet kaptak, és ellenünk fordultak a Rákóczi-szabadságharcban, 1848-49-ben és utána mindig. És Trianonkor beteljesedett az évszázados áskálódás, elvitték az országunk nagyobb részét szín magyar lakosságrészekkel együtt Csak. Románia nagyobb darabot kapott belőlünk, mint amennyi nekünk maradt. Most ki akarja ezt újra? Mert ezek az emberek ide kerülnek majd vissza, mert senkinek nem kellenek. Hiába akarnak tovább menni, ide fogják őket visszalökni. És mit kezdünk egy tömeg iszlám hívővel, hatalmas szaporulattal? Jó lesz elgondolkodni!!!! Nem akarom, hogy az unokám csadorban nyalja a fenekét valami arabnak.

2016. szeptember 1., csütörtök

Az iskolakezdéshez - görbe tükörben












Kekszes csoda sütés nélkül

          Nincs kedved sütni, de finomságra vágysz? Akkor ez a recept az amire szükséged van!
Hozzávalók
  • 1 csomag étkezési keksz
  • 2 tasak instant vanília krém
  • 8 dl tej
  • cukor (amennyi a krémbe kell)
  • 7 evőkanál tejszínhab
A tetejére:
  • 2 evőkanál kakaópor
  • 2 evőkanál porcukor
  • 1 teáskanálnyi vaj
  • 0,2 dl tej
Elkészítése:
            A krémet összekeverjük a cukorral, majd a tejjel és felverjük a csomagoláson lévő leírás szerint. Ezt követően belekeverjük a tejszínhabot. Egy süteményformába rakunk egy réteg kekszet, szorosan egymás mellé, majd egy réteg krém következik rá, addig rétegezzük, amíg el nem fogynak az alapanyagok. Közben a tejet felmelegítjük, a kakaót és a porcukrot összekeverjük, kanalanként hozzáadjuk a tejet, hogy sűrű glazúrt kapjunk. A kekszen eloszlatjuk és hűtőbe tesszük. Néhány órán át pihentetjük, majd szeletelhetjük.
(Forrás: Mindenegyben) 

Egyed napja a népi hiedelemben - szeptember 1.

  • E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat.
  • Ilyenkor fogták hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarták vágni.
  • Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra.
  • Ismert találós kérdés: „Mikor van a túróscsusza nevenapja? – Egyed napján.”