2018. augusztus 4., szombat

NOSZTALGIA - ÖT ÉVE TÖRTÉNT Török világ Alsóörsön (2/1. rész) - Tréfás és furfangos játékok a strandon - augusztus 2.

Hebling Zsolt polgármester a Török világ Alsóörsön rendezvénysorozat - közvetlen hangú, kellemes - megnyitó beszédében kiemelte Alsóörs vendégszeretetét, a kultúra iránti elkötelezettségét, melyet ez a rendezvénysorozat is bizonyít.
Toma és csapata szabadtéri játékokkal hangolta a jelen lévőket a két nap törökkori rendezvényeire. (A szekszárdi csapat ismertségét, népszerűségét jellemzi, hogy másnap már a Felvidéken, Bátkán szórakoztatták a magyar és szlovák érdeklődőket.)
         
          Tóth Teodóra - akit a bemutatót szervező társak két tevéért adtak volna el háremhölgynek (a Szulejmán c. sorozat egyik nézője szerint 50 tevét is megérne) - kedvesen magyarázgatta a gyerekeknek a feladatokat.
A papák jobban élvezték, mint a gyerekek 
Sashegyi Ildikó alsóörsi szervező török üdítővel kínálta a szórakozásban és a 38 fokban felhevült játszókat. Az Ajran receptje: natur joghurt, citromlé, só (nagyon hidegen fogyasztva).

Fekete humor












Louis Amstrong születésnapjára - 1901. augusztus 4.

Louis Daniel Armstrong (becenevén Satchmo; New Orleans, 1901. augusztus 4.New York, 1971. július 6.) amerikai dzsessztrombitás, énekes, zenekarvezető, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja. Miles Davis mondta róla: „Még soha senki sem játszott olyat azon a kürtön, amit Satchmo már rég le ne játszott volna”. Nemcsak dzsesszmuzsikus volt, hanem szórakoztatóművész is, és a dzsessz elterjedése, valamint a fekete bőrű muzsikusok elfogadása nagy mértékben köszönhető munkásságának.
Szülővárosa szegénynegyedében nőtt fel édesanyjával és húgával. Hagyományos értelemben vett iskolába keveset járt, az utcán nevelkedett, és hamar megtanulta, hogyan kell elképzeléseit érvényesítve pénzhez jutni. Gyerekként egy kisegyüttessel énekelt, majd a színes bőrű gyerekek javítóintézetébe került egy 1912-es „balhéja” miatt. Az intézetben tanult meg trombitálni és ütőhangszereken játszani, s itt az akkoriban dzsessznek nevezett muzsikától eltérő zenei stílust próbált ki: a díszítések és a személyes előadásmód volt az, amit az intézet utáni időszakban többletként tudott hozzátenni az akkori New Orleans-i dzsesszmuzsikához.
Felnőttként nemcsak dzsesszmuzsikus volt, hanem szórakoztatóművész is, és a dzsessz elterjedése, valamint a fekete bőrű muzsikusok elfogadása nagymértékben köszönhető munkásságának. Magyarországon a Népstadionban adott koncertet mintegy 80 ezer ember előtt. (Ez volt élete második legnagyobb nézőszám előtti fellépése.) (Forrás: Wikipedia)

NOSZTALGIA - AMSTRONGRÓL: Louis Armstrong Emlékzenekar koncertje Alsóörsön - 2013. aug. 16.

Jó visszaemlékezni erre a nagyszerű estére

          Az alsóörsi Nyárbúcsúztató Vendégmarasztaló Fesztivál nyitónapján az esti szórakozást e jó nevű veszprémi társaság nyújtotta.  Ízelítőt adtak New Orleans, New York, Chichago, sőt egész Amerika 20.-ik század 20-as, 30-as, 40-es évekbeli zenei hangulatából. Ez volt a swing, a dzsessz, a dixiland aranykora! Ha pedig dzsessz és dixiland, akkor: Louis Armstrong! Ő volt a meghatározó alakja, zenésze, énekese ennek a korszaknak. Miles Davis mondta róla: „Még soha senki sem játszott olyat azon a kürtön, amit Satchmo már rég le ne játszott volna”. Nemcsak dzsesszmuzsikus és zenekarvezető volt, hanem szórakoztatóművész is, és a dzsessz elterjedése, valamint a fekete bőrű muzsikusok elfogadása nagy mértékben köszönhető munkásságának.
          Ezt a hangulatot varázsolta ide pár órára Dervalics Róbert vezette Emlékzenekar. A népszerű dallamok, a kiváló hangszertudás, Armstrong rekedt, teljesen egyedi hangjának a tökéletes utánzása, a jó összekötő szöveg sokszor késztette önfeledt tapsra a közönséget.
            A világhírű Benkó Sándor öt számmal, Németh Kyra, a magyar Ella Fitgerald pedig (a képen Csipszer Dániel dobossal) hosszú időn át színesítette a műsort.
 Armstrong életének kezdetéből: Daniel Armstrong néven 1901. augusztus 4-én született New Orleansban. Szülővárosa szegénynegyedében nőtt fel édesanyjával és húgával. Hagyományos értelemben vett iskolába keveset járt, az utcán nevelkedett, és hamar megtanulta, hogyan kell elképzeléseit érvényesítve pénzhez jutni. Gyerekként egy kisegyüttessel énekelt, majd a színes bőrű gyerekek javítóintézetébe került egy 1912-es „balhéja” miatt. Az intézetben tanult meg kornettezni és ütőhangszereken játszani, s itt az akkoriban dzsessznek nevezett muzsikától eltérő zenei hagyományt tapasztalt meg: a díszítések és a személyes előadásmód volt az, amit az intézet utáni időszakban többletként tudott hozzátenni az akkori New Orleans-i dzsesszmuzsikához. 

2018. augusztus 3., péntek

Balaton! Te csodás! (3/3.)






A szegény menekültek megérkeztek csónakkal Szíriából Siófokra. Mindenük odaveszett a bombázásokkor. Ki akar belőlük befogadni? Nálam lehet jelentkezni.


Az idei balatoni fürdőruhadivat

A lakás hűvösen tartásához néhány ötlet


 Ne engedjük be a forróságot!
            Ne utólag gondolkodjunk, hogyan szoríthatnánk ki lakásunkból a meleget, hanem előzzük meg, hogy bejöjjön!
            Még kora reggel tárjuk ki az ablakokat: ilyenkor frissebb és hűvösebb az idő, jó a levegő. Szellőztessük át jól otthonunkat, kereszthuzatot is nyithatunk. Majd ha már jön a meleg, csukjuk be az ablakokat és konzerváljuk a hűs levegőt!
            Ha van zsalu, redőny, reluxa az ablakon, nyert ügyünk van. Amint közelednek a napsugarak, húzzuk le a redőnyt és tartsuk is úgy, amíg odatűz a nap. Ha nincs redőny, kerüljön az ablakokra sötétítő függöny, de akár egy pléd is megteszi!
            Szereltethetünk az ablakok fölé kihúzható védőernyőket, napellenzőket is, ilyenek vannak például a boltok bejáratai előtt, a kávézók teraszán vannak. Felfogják a napsugarakat és megakadályozzák, hogy sok jusson belőlük a helyiségekbe. Használjunk álló ventillátort, vagy akár több kisebb méretűt a helyiségekben. Szereltessünk fel a plafonra is egyet.
            Kertes ház esetében sok hőt felfog, ha vannak kúszónövények a falon, takarják a ház egy részét a tövébe ültetett növények, magasabb fák. Otthonunk köré ültessünk gyorsan növő fákat, hogy mielőbb hűsítő árnyékot nyújtsanak! Itt lehetőség van este jó alaposan fellocsolni, ami kellően lehűti a levegőt és enyhülést ad a növényeknek is.

És mi magunk se csináljunk!
            Ha kívülről nem jön be hő, ne csináljunk! Minél kevesebb ideig használjuk a tűzhelyet, a villanyt, a vasalót, és így tovább. Valamennyi igencsak okádja a hőt, és jóformán rosszul leszünk a közelükben.
            Cseréljük energiatakarékosra az izzókat, és lehetőség szerint ne tartsuk bekapcsolva a háztartási gépeket, ha nem muszáj.
            Az ablakokat este érdemes újra kinyitni, amikor már hűl az idő és ismét a friss levegőt tudjuk beengedni a lakásba!

Figyelem!!! A nagy melegben mindenki fogyasszon több folyadékot, 11 és 15 óra között lehetőleg ne tartózkodjanak a tűző napon, és védjék bőrüket a leégés ellen.
Forrás: Életmód.hu

Gárdonyi Géza születésnapjára - - - - 1863. augusztus 3.

Élete, emlékezete, emlékhelyei

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta1863augusztus 3. – Eger1922október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikusanekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziósnaturalista-szimbolista stíluseszménye között.
A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte.
Prózaírói életműve három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).
Pályája során számos álnevet használt, főként újságírói tevékenysége kapcsán, illetve pályája korai szakaszában írt röpiratai és ponyvái címlapján, később pedig gyermekmeséi fejlécén. Ezek betűrendben: Balatoni, Black William dr., Don Vigole, Egy katholikus, Egy katholikus pap, Figurás Feri, Figurás Géza, g.g., gh.t., Garabonciás diák, Gárdonyi bácsi, Géza bácsi, Göre, Göre Gábor, Ista Pista, Katufrék Fekete Géza Pétör, Mindentudó Gergely bácsi, Mummery Róbert, Nagyapó, Nemeskéry Sándor, Paprika János, Répa Matyi, Somogyi lantos, Tamásffy dr., Yang A. dr., Yang O. I. dr., -yi.
Emlékezete
Életéről, személyéről és művészetéről már életében születtek írások, a halálát követő évtizedben megjelenő Gárdonyi-monográfiák és ‑elemzések száma pedig tucatnyira rúgott. Gárdonyi halálát követően fia, Gárdonyi József vette kezébe apja irodalmi hagyatékának rendezését, emellett Az élő Gárdonyi címen könyvet is írt apjáról (1934), valamint németre fordította A láthatatlan ember című regényét (1941). Részben szervezőmunkájának köszönhetően 1923-ban létrejött az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság, amely 1924 és 1938 között a Dante Könyvkiadóval összefogva hatvan kötetben jelentette meg az író teljes életművét. Számos elbeszélése, regénye, színműve és gyermekmeséje csak ekkor – posztumusz – jutott el az olvasóközönséghez. A Szépirodalmi Könyvkiadó 1962 és 1966 között tizenegy kötetben újra kiadta összegyűjtött műveit.
          Még életében, 1912-ben róla nevezték el az egri utcát, amelyben lakott, 1932-ben pedig az egyik szomszédos utca Egri csillagok útja lett. A halálát követő évben, 1923-ban alakult meg a városban az 1945-ig működő Gárdonyi Társaság, amelynek egyik kiemelt célja az író emlékének ápolása volt. Eger 1955-ben megnyílt, állandó társulattal rendelkező színháza megalakulásakor felvette Gárdonyi Géza nevét. Arcképével bélyeget is kiadott a Magyar Posta 1963-ban.

Emlékhelyei
Míg az író József nevű fia a szellemi hagyaték gondozásával foglalkozott, elsőszülött fia, Gárdonyi Sándor az egri ház emlékhellyé alakításán fáradozott. Megőrizte apja dolgozószobáját, a második világháború során óvta könyvtárát és bútorait. Ennek köszönhetően 1952-ben az egri hóhér-dombi házban hivatalosan is megnyílhatott a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az emlékhelyen közel eredeti állapotában megtekinthető az író dolgozó- és hálószobája, a vitrinekbe kézirataiból, jegyzeteiből, titkosírásos naplójából, leveleiből, hivatalos okmányaiból és tárgyaiból válogattak a kiállítás-rendezők.
1926-ban helyezték el Sájban (Borsod megye) a népiskola falán emléktábláját. Agárdpusztai szülőházában 1988-ban alakították ki a Gárdonyi Géza Emlékházat, ahol a látogató a kiállított dokumentumokon és relikviákon keresztül ismerheti meg Gárdonyi életét és munkásságát.
Az országban számos Gárdonyi-szobor, -dombormű található. A halálát követő évtizedben állították fel első köztéri szobrait, 1928-ban Zászlós István bronz emlékművét Győrben, 1932-ben pedig Horvay János alkotását Budapest XI. kerületében. Szülőfalujában, a Gárdonyhoz tartozó Agárdon két köztéri emlékműve is található: a Petőfi Sándor utcában mellszobra, a Gárdonyi Géza Általános Iskolánál pedig Petri Lajos domborműve (mészkő, 1963). 1959-ben Kaposvár kapott köztéri Gárdonyi-szobrot (Varga Miklós, bronz). Több alkotás Somogyi Árpád nevéhez fűződik: így a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán található Gárdonyi-szobor (kő, 1960), valamint az egri ház kertjében elhelyezett ülő Gárdonyi (bronz, 1965). Ugyancsak Egerben, a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában kapott helyet a névadó mellszobra, Ohmann Béla alkotása (márvány, 1964). 1973 óta a devecseri (veszprém megye) Gárdonyi Géza Általános Iskolánál áll kőportréja, Konyorcsik János szobra, 1987-ben pedig Dunaújvárosban, a szintén az íróról elnevezett általános iskolánál állították fel bronz mellszobrát, Palotás József művét. 2004-ben kántortanítóskodása helyszíne, Dabrony gazdagodott egy köztéri Gárdonyi-mellszoborral (Ferenczy Imre, bronz). Az egri Érsekkertben 2004–2005-ben állították fel az írópáros Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobrát, Varga Imre alkotását. (Forrás: Wikipedia)

2018. augusztus 2., csütörtök

Balaton! Te csodás! (3/2)




Jó erőt meríteni a télből







Savanyú uborka, zöldparadicsom, almapaprika télire

Hozzávalók
- 2 l víz,
- 10 tk só,
- 2 tk szódabikarbóna,
- 2 tk borkén,
- 8 dl 10 %-os ecet
- 60 dkg cukor,
- ízlés szerint szemes bors, kapor esetleg borsikafű, de rakhatunk bele csípős paprikát is.

Elkészítés
Hideg csapvizet engedünk egy tiszta edénybe. A hozzávalókat belekeverjük.
Az uborkát váltott vízben alaposan átmossuk.
Az üveg aljára teszünk kaprot, borsot, borsikafüvet. Belerakjuk elrendezve az uborkát és ráöntjük az előre elkészített levet. Fém kupakkal lezárjuk és sötét hűvös helyen tároljuk fogyasztásig.
Tartósítószer a borkén.
Praktikus 7 dl-es üvegekbe rakni, mert így egyszeri fogyasztással el is fogy.

Nagy előnye ennek a savanyúságnak, hogy az előre elkészített levet néhány napig tárolhatjuk lefedve, és ahogyan nő az uborka a kertben 1-2 üvegre való, akkor rá önthetjük az üvegekbe rakott uborkára. Hamar elkészíthető.

Ezzel a módszerrel rakhatunk el cseresznyepaprikát, zöldparadicsomot, almapaprikát is.

Claudius császár születésnapjára - - - - i. e. 10. augusztus 1.

Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus római császár (uralkodott 41. január 24. – 54. október 13.), a Iulius–Claudius-dinasztia negyedik uralkodója trónra lépése után a principátus egyik legtehetségesebb vezetőjének bizonyult, aki törvényhozóként, hódítóként és mecénásként is maradandót alkotott a császárság hajnalán.
Családja és gyermekkora
Claudius i. e. 10. augusztus 1-jén, Tiberius Claudius Drusus néven született a galliai Lugdunumban, amikor egy oltárt szenteltek fel Augustusnak. Ő volt a harmadik életben maradt gyermeke Nero Claudius Drususnak és Antonia Minornak; két testvére neve Germanicus és Iulia Livilla. Claudiusnak valószínűleg még két testvére született, de azok fiatalon meghaltak.
Anyai nagyszülei Marcus Antonius és Octavia Minor, Augustus nővére voltak. Apai nagyszülei Livia Drusilla, Augustus harmadik felesége és Tiberius Claudius Nero voltak. Uralkodása idején Claudius indította el azt a szóbeszédet, mely szerint apja valójában Augustus törvénytelen fia volt.
I. e. 9-ben Drusus váratlanul meghalt, talán egy sebesülés következtében. Claudiust ezután anyja nevelte, aki nem házasodott újra. Amikor Claudius betegsége egyre nyilvánvalóbbá vált, családjával megromlott a kapcsolata. Antonia szörnyetegnek nevezte és az ostobaság mintaképének tartotta. Claudiust évekig nagyanyja, Livia nevelte. Ő egy kicsit kedvesebb volt, de gyakran küldött neki rövid leveleket, amikben megfeddte őt. Egy „volt öszvérhajcsárra” bízták, hogy fegyelmezze meg, mert úgy gondolták, hogy túl lusta és akaratgyenge. Tizenéves korára állapota láthatóan javult, családja pedig észrevette érdeklődését a tudományok iránt. 7-ben Titus Liviust bízták meg, hogy Claudiusnak történelmet tanítson, Sulpicius Flavus segítségével. Claudius rengeteg időt töltött az utóbbival és egy másik filozófussal, Athenodoros Cananitesszel. Athenodoros szerint Augustust meglepte Claudius szónoki tehetsége, komoly reményeket fűzött hozzá.
Claudius sestertiusa 41-ből. A hátoldalon Spes, a remény istennője látható. A pénzt Claudius fiának születése után bocsátották ki.

Végül ígéretes történészi munkája volt az, ami korai pályáját derékba törte. Vincent Scramuzza és mások szerint Claudius a római polgárháborúk történetén kezdett dolgozni, ami vagy túl igazságos, vagy túl kritikus volt Octavianusszal szemben. Bármelyik is az igazság, egy hasonló tett akkor még túl korai volt, és Augustust csak arra emlékeztette, hogy Claudius Marcus Antonius leszármazottja. Claudius anyja és nagyanyja véget vetett a munkának; bizonyára emiatt gondolták úgy, hogy Claudius nem lenne képes betölteni egy közhivatalt. Nem volt elég megbízható ahhoz, hogy valamelyik párt mellé álljon. Évekkel később, amikor újra a történelemmel foglalkozott, a második triumvirátus háborúit egyszerűen kihagyta munkájából. Ám családja egészen császárrá választásáig a háttérben tartotta. Amikor 8-ban felépült a paviai diadalív a császári család tiszteletére, Claudius neve (Tiberius Claudius Nero Germanicus) felkerült a diadalív szélére – a két elhunyt herceg, Gaius és Lucius, valamint Germanicus gyermekeinek neve mellé. Néhányan úgy gondolják, hogy Claudius nevét évtizedekkel később saját maga írta az oszlopra.