2018. július 21., szombat

A balatonfüredi Anna-bál tiszteletére

A romantikus Anna-bálok

Az első balatonfüredi Anna-bált 1825. július 26-án rendezte Szentgyörgyi-Horváth József, lánya, Anna Krisztina kisasszony tiszteletére. A 74 szobás fogadót kicsinosították, és meghívták rá a Füreden üdülő előkelőségeket.

A Hortváth-ház ekkor már 29 éve állt, Szentgyörgyi-Horváth Zsigmond császári kamarás, belső titkos tanácsos, Békés megye főispánja és a Szent István-rend nagykeresztjének tulajdonosa építtette szálloda céljára. Akkor még nem gondolhatta, hogy negyedszülött fia teszi ismertté az épületet, és hogy a család neve nem a „kiváló férfiak” tetteiért, hanem egy alig felserdült leányunoka révén kerül be a történelembe.
Az első bál várakozáson felül sikerült, mert amellett, hogy a vendégek jól érezték magukat – Anna is elkelt. Mint ahogy a mesében szokott lenni, első látásra egymásba szeretett egy huszártiszttel, melyet hamarosan esküvő követett. A család keresve sem találhatott volna különb férjet leányuknak, mint amit az Anna-báli véletlen hozott, hiszen eleméri és ittebei Kiss Ernő egy egyenes ívű nagy karrier előtt álló, csinos, jóképű, dúsgazdag családból származó főhadnagy volt. A szabadságharc kitörésekor már huszárezredes és ezredparancsnok, több magas kitüntetés birtokosa, tábornoki kinevezés előtt állt a császári hadseregben. Hazaszeretetét bizonyítja, hogy 1848-ban nagy tömegű ezüstöt ajánlott fel a hazának, melyből egy huszárezredet lehetett felállítani. A forradalmi hadseregben altábornagy és országos főparancsnok volt, a perlaszi győzelemért érdemrendet kapott. Az aradi tizenhárom tagjaként a sors fintora lett, hogy katonatársa és kártyabarátja, Haynau táborszernagy hagyta jóvá golyó általi halálra szóló ítéletét.
Az első bált követte a többi, s rövid időn belül rangos társasági eseménynek számított. 1836-bana a Rajzolatokban ezt olvashatjuk: „Az Anna-bál fényes volt, jeles vendégkoszorú gyűlt össze annak szebbítésére a szomszéd megyékből is, köztük nem egy érdekes személy lelki és testi szépség tekintetéből.”
Egy esztendővel később egy angol utazó Londonban kiadorr könyvében elsőként ír magáról a bál lefolyásáról. Meglepte, hogy nálunk a bálban részt vevő hölgyeket bármely jelen lévő férfi elviheti táncolni, nem csak az ismerősei. A nem táncoló dámák a teremben körben ülnek, míg az urak a terem közepén állnak.
Évről évre nőtt a bál népszerűsége. 1846-ban a Jókai és Petőfi szerkesztette Életképek ár azon méltatlankodott, hogy „…aki egy népes Anna-bál előestéjén érezik Füredre, nem kap lakást”. A szabadságharcot a túlerő leverte, a nemzet némaságba burkolódzott. A fagyos csendet 1850-ben a jótékonysági céllal, egyszerű táncos összejövetelnek hirdetett füredi Anna-bál törte meg. Ezen az estén csak palotást, csárdást és verbunkost táncoltak. A tombolán sok nyeremény volt, de egyforma. Emléktárgynak szánták: egyszerű, piros üvegből fújt pohár, alig láthatóan bekarcolva a magyar címer és a felirat: Éljen a magyar hon! Ez volt az ún. honvédpohár, melynek ára hadiözvegyek és –árvák életét segítette.
A Bach-korszakban az Anna-bálokon az ifjúság magyar ruhában reggelig ropta a csárdást, mellyel magyarsága mellett tüntetett. Ezekben az években nem választottak bálkirálynőt sem, a király szó mindenféle összefüggésben rosszul csengett.
A bált társadalmi események színhelyéül is választották, például 1865-ben itt jegyezte el Vörösmarty Ilonát, a költő leányát Széll Kálmán szolgabíró, a későbbi magyar miniszterelnök. Rendszeresen megjelentek neves személyek is, emelve a bál fényét, például Blaha Lujza, Jókai Mór, Deák Ferenc, Klapka György. 1945 és 1954 között ideiglenesen szünetelt a Anna-bálok rendezése, de azóta újra hazánk első báljainak egyikeként emlegetik. Az idén lesz bálkirálynő-választásis, és remélhetőleg most is szövődnek romantikus szerelmek.
(Forrás – Batár Zsolt Botond cikke a Veszprémi 7 Napban, 1998. július 16.)

A szilva jótékony hatása

A Berlini Egyetemen kutatás szerint azok az emberek, akik három héten keresztül, naponta legkevesebb hat szem szilvát, akár nyersen, vagy szárítva elfogyasztanak, megelőzhetik a csontbetegségeket, csökkenthetik a rossz koleszterinszintet, és a vastagbélrák kialakulását is elkerülhetik.
Ha kicsit több szilvát eszünk a kelleténél, akkor érvényesülhet ennek a csodálatos gyümölcsnek a hashajtó hatása, ami azért remek, mert a fölösleges salakanyagoktól megszabadulhat szervezetünk.Emellett az idegrendszerünkre, a májunkra, a gyomorsavtúltengésre, a gyomorfekélyre, a vesékre, és a vastagbélre is gyógyítólag hat.
A szilva sötétkés, sötét vöröses színét egy sajátos polifenol anyagnak köszönheti, amely rendkívül hatékony antioxidáns, ötször erősebb, mint a bétakarotin, ötvenszer erősebb, mint az E-, és hússzor, mint a C-vitamin.
A szilvából készült finom lé, étkezés előtt egy félórával elfogyasztva, nagyszerűen serkenti az immunrendszert, így védve leszünk a fertőzésektől. Segít beindítani az emésztést, megszünteti a székrekedést, és még a fogyókúrázók is bátran ihatják a szilva levét, hiszen megszabadít a felesleges zsírszövetektől, méregtelenít.
Legalább napi egy pohárral ajánlott meginni.

Íme, a szilva még jó néhány egészségvédő tulajdonsága :

1. Ha naponta legalább három szilvát megeszünk, az erős antioxidánsok eltávolítják azokat a hibás agysejteket, amelyek a memória romlásáért felelősek.

2. A szilva kalóriában szegény, egy szemben mindössze 30 kalória van, ez a napi szükséglet (2 ezer kalória) 1,5 százalékát teszi ki.

3. Megelőzhetők a szívet érintő betegségek is. A szilva ugyanis zsírokban szegény, egy darabban 0,2 gramm természetes zsír található, ami ráadásul nem is telített, amely a keringési rendszernek is gondot okoz ugyebár.
4. A nyers gyümölcs tele van egészséges szénhidráttal, azonban vigyázni kell a szárított változattal, mert ebben már a szénhidrát mértéke igencsak magas, ezért óvatosan kell fogyasztani, hiszen hosszabb távon megemelkedhet a vércukorszint.
5. C-vitaminban gazdag gyümölcsről van szó, a napi szükséglet 7 százalékát fedezi egy szilva.
6. Megvéd a rákos betegségektől, mivel antociánt tartalmaz, de a vérszegénységben szenvedőknek is naponta kellene a szilvát fogyasztani.
7. Megelőzhető a nyers gyümölcs rendszeres fogyasztásával a cukorbetegség, a vesék és csontok élettartama tovább tarthat.
A végére pedig egy érdekesség: 1905-ben egy kaliforniai szilvatermelő úgy döntött, hogy a gyümölcsök szedésére 500 majmot „alkalmaz". Nos, a terve nem vált be, mert a majmok ugyan leszedték a kerekded finomságokat, de meg is ették nyomban azokat.

Magyarország felszabadult a török hódoltság alól - 1718. július 21.

A passzarovici (pozsarevaci) béke

1718. július 21-én kötötte meg az Oszmán Birodalom a Habsburgokkal és a Velencei Köztársasággal a passzarovici (pozsareváci) békét, mely egyezmény a Serenissimával négyéves, Béccsel pedig kétesztendős háborút zárt le. A szerződés értelmében a Magyar Királyság egésze felszabadult a 164 éves török uralom alól.
Az 1699-es karlócai békét megelőző háborúban a Szent Liga döntő győzelmet aratott az oszmánok felett. Ennek köszönhetően a Habsburgok uralmuk alá vonták Magyarország és Erdély területét, a Velencei Köztársaság pedig a Peloponnészoszi-félszigetet hódította meg. Az Oszmán Birodalom azonban nem mondott le az elvesztett területek visszaszerzéséről, és miután 1710–11-ben kedvező eredménnyel háborúzott Nagy Péter cár (1682–1725) ellen, III. Ahmed szultán (ur. 1703-1730) utasítást adott egy Velence elleni háborúra. Az időpont alkalmas volt, Ausztria, az egykori Szent Liga egyik legerősebb tagja ugyanis kellőképpen kimerült az 1701 óta zajló spanyol örökösödési háborúban. A Damat Ali nagyvezír által vezetett 70 000 főnyi oszmán sereg 1714 decemberében elözönlötte a félszigetet, és alig száz nap alatt bevette a velenceiek összes erődjét. Mivel a Serenissima sem szárazföldön, sem tengeren nem tudott hatásosan védekezni, a törökök előbb a Johann Matthias van der Schulenburg által védett Korfu, majd Dalmácia partjai ellen indultak, de a szigetnél és Senj váránál egyaránt vereséget szenvedtek. Az oszmán kudarcok ellenére a Habsburg Birodalom szomszédságában zajló hadműveletek nyugtalanították Bécset, ezért III. Károly (1711–1740) 1716 áprilisában – Velence oldalán, XI. Kelemen pápa támogatásával – belépett a háborúba.
A fővezéri posztot a korábbi török és spanyol örökösödési háborúban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hadvezér, Savoyai Jenő herceg kapta meg, aki már a hadműveletek elején szembekerült Damat Ali pasa mintegy 120 000 fős hadseregével. A császári fővezér gyakorlatilag az első összecsapás során megvívta a háború döntő ütközetét, ugyanis 1716. augusztus 5-én, Pétervárad mellett megsemmisítő vereséget mért a nagyvezírre. Miután Damat Ali elesett a csatamezőn, Savoyai Jenő a kaotikus állapotba került hódoltsági területek ellen vonult. Októberben elfoglalta a Bánság központját, Temesvárt, majd 1717 első hónapjaiban bevette Nándorfehérvárt (ma: Belgrád, Szerbia) is. A császári erők mélyen benyomultak Szerbiába, és az Olt-folyóig megszállták Havasalföldet is. A központi területeken erősödő török ellenállás, és az európai egyensúlyt féltő nyugati szirénhangok azonban megállásra késztették az uralkodót.
A három háborúzó hatalom követei – Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország közvetítésével – 1718. július 5-én megkezdték, majd július 21-én, az Észak-Szerbiában fekvő Passzarovic (szerbül: Pozsarevác, németül Passarowitz) városában megkötötték a 25 évre szóló békét, mely nagyrészt a harctéren elért eredményeket tükrözte.
Ezen a magyar törvények értelmében Magyarország képviselőjének is ott kellett volna lenni. Báró Szlavnicai Sándor Gáspárt (†1723 u.) megbízták, hogy ott magyar követként megjelenjen, de mivel a karlócai békekötésnél is megszegték e törvényt, ezt ürügyként használva, Savoyai Jenő ellenzése miatt, Magyarországot ezúttal sem képviselhette senki.
Velence katonai vereségei folytán elveszítette az 1699 után megszállt Moreát, egyedül azokat az erődöket tarthatta meg, melyeket Damat Ali csapatai annak idején nem foglaltak el. Ezzel szemben a Habsburg Birodalom abszolút győztesként köthetett békét E szerint a Habsburg–Török Birodalom határa az Olt, a Duna, a Timok, a Kis-Morava, a Drina, a Száva és az Una. A Habsburgok megszerezték a Bánságot, Szerbia északi részét, valamint a középkori Szörényi Bánság (a későbbi Észak-Bosznia) területét. E mellett a foglyokat kicserélték, a keresztények szabadon gyakorolhatták vallásukat a Török Birodalomban (mint azt a karlócai béke is biztosította). A kereskedelem biztosítására konzulságokat és ügynökségeket létesítettek.
A császári tárgyaló felek eleinte II. Rákóczi Ferencnek és bujdosó társainak (főleg Bercsényi Miklósnak, Esterházy Antalnak, Forgách Simonnak, Csáky Mihálynak és Vay Ádámnak) a kiadatását is követelték, de III. Ahmed szultán (1703–30) kijelentette: inkább elveszti fővárosát, semhogy magát a vendégszeretet megsértése által ennyire lealázza. Az ellenséges spanyol hajóhad itáliai sikereinek hírére a császári biztosok csak azt érték el, hogy a kurucoknak a Porta a határoktól távolabbi helyen, Rodostóban (a Márvány-tenger európai partján, Konstantinápolytól – ma: Isztambul – kb. 110 km-re nyugatra) jelölt ki menedékhelyet.
A pozsareváci békét követően úgy tűnt, a Török Birodalom hamarosan végleg kiszorul majd a Duna-medencéből, „Európa beteg embere” azonban még korántsem volt olyan állapotban, hogy a nagyhatalmak könnyűszerrel elbánjanak vele. Ilyen szempontból maga III. Károly is alábecsülte az oszmánokat, amikor 1737-ben Oroszország oldalán újabb háborút indított a Porta ellen. A király személyes vezetésével vívott kétéves háborúban végül a Pozsarevácnál megszerzett területek többsége elveszett; kivételt egyedül a Temesi Bánság jelentett. Magyarország számára ugyanakkor sem a pozsareváci, sem az 1739-es belgrádi béke nem hozott pozitívumot, a Bánát ugyanis nem került magyar közigazgatás alá, hanem – állandó német betelepítések mellett – nagyrészt katonai határőrvidékként szolgálta a Birodalom biztonságát. 
(Forrás: Rubiconline, Szerző: Tarján Tamás, valamint: Horváth M. VII:83. - Bánlaky XVIII. - MTK II:557.)

2018. július 20., péntek

Fürödni jó!













Kapros-túrós lepény elkészítése

Hozzávalók
2 evőkanál + 0,7 dl langyos tej, 1/4 mokkáskanál barna cukor, 1 dkg élesztő, 3 egész tojás, 1,5 mokkáskanál só, 20 dkg liszt, 5 dkg olvasztott vaj, 0,5 kg tehéntúró, 2 evőkanál kaporlevél, 3 evőkanál tejföl

Elkészítése
Előzőleg 2 evőkanál langyos tejet egy kisebb pohárban keverjünk össze negyed mokkáskanál barna cukorral, morzsoljunk rá 1 dkg élesztőt, és tegyük meleg, huzatmentes helyre. Erre azért van szükség, mivel a lehűlt, hideg tejben az élesztőgombák szaporodása nem indul meg. Felmelegíteni azonban nem szabad, mert így viszont elpusztulnak az élesztőgombák.
Utána 1 egész tojást keverjünk habosra 0,7 dl langyos tejjel, és 1 mokkáskanál sóval. Adjunk hozzá 20 dkg szobahőmérsékletű lisztet, valamint a felfuttatott tejes élesztőt, és az egészet egy kisebb tálban jól gyúrjuk össze. Ha túl kemény lenne, öntsünk rá még egy kis tejet.
Ezután apránként hozzáadva alaposan dolgozzunk bele 5 dkg olvasztott vajat, majd a ruganyossá, szivacsszerűvé dagasztott lágy tésztát konyharuhával takarjuk le, és meleg, huzatmentes helyen kelesszük kb. 1 órán keresztül, amíg több mint kétszeresére duzzad. Ne tegyük fűtőtestre, mert a túl nagy meleg hatására elpusztulnak az élesztőgombák, és a tészta nem kel meg. Tűző napra se tegyük, mert túlkel és megsavanyodik, sütés közben pedig összeesik, sült csiriz lesz belőle. A letakarásra nem csak azért van szükség, hogy a por ne szálljon rá, hanem azért is, hogy a hosszú kelesztési idő alatt a tészta felülete ne száradjon ki. (Műanyag fóliát ne használjunk erre a célra, mivel a tészta befülled alatta.)
Ha megkelt, gyúrjuk össze, és nyújtsuk ki akkorára, hogy egy kisebb méretű, előzőleg kivajazott és kilisztezett zománcozott tepsibe helyezve éppen az oldaláig érjen, majd meleg helyen letakarva kelesszük még fél óráig. A sütés közbeni felfúvódás miatt legalább 6 cm magas tepsit használjunk.
Közben villával törjünk át 0,5 kg tehéntúrót, majd keverjük össze 1 tojássárgájával, 2 evőkanál finomra vágott zsenge kaporlevéllel, 2 evőkanál tejföllel és fél mokkáskanál sóval. Ezt követően 2 tojásfehérjét verjünk kemény habbá, és ezt is adjuk hozzá. Az alaposan összedolgozott masszát egyenletesen simítsuk rá a tésztára.
Végül a megmaradt 1 tojássárgáját 1 evőkanál tejföllel keverjük simára, és kenjük vagy locsoljuk meg vele a túrókrém tetejét, majd előmelegített sütőbe helyezve, mérsékelt tűzön süssük kb. fél óráig, amíg a tészta alja világosbarnára pirul. Ezt csak úgy tudjuk ellenőrizni, hogy kivesszük a tepsit, és a lepény egyik sarkát kissé megemeljük. 20 percig azonban ne nyissuk ki a sütő ajtaját, mert a felfúvódott túrókrém összeesik.
Ha langyosra hűlt, vágjuk nagyobb kockákra, és a tepsiből óvatosan kiemelve tálaljuk. Fogyasztás előtt locsoljuk meg a tetejét simára kevert meleg tejföllel.
Fóliával letakarva hűtőszekrényben tároljuk. Másnap grillsütőben újramelegítve fogyasztható. Előtte locsoljuk a tetejére a kívánt mennyiségű tejfölt is.
Sokan vannak azonban, akik hidegen fogyasztva, és tejföllel bőven meglocsolva kedvelik ezt a lepényt. Télen 1 evőkanál szárított kaporlevelet használhatunk hozzá.
A valódi magyaros ízű kapros–túrós lepény mindig sóval készül, aki azonban nem szereti a sós túró ízét, elkészítheti édesen is. Ebben az esetben a tésztájába csak egy csipet sót tegyünk, és keverjünk hozzá 3 dkg barna cukrot, a tölteléket pedig só helyett 10 dkg mézzel ízesítsük. Ha télen készítjük ezt a változatot, sokkal finomabb lesz, ha mézzel tartósított friss, üde kaprot használunk hozzá.
Ebben az esetben a tölteléket kóstolás útján ízesítsük. Amennyiben az édes lepényben a kaprot 4 dkg mazsolával helyettesítjük, és a töltelékbe 1 dkg vanillincukrot is teszünk, akkor közönséges túrós lepényt kapunk.
A fenti mennyiség fő fogásként tálalva 4, desszertként 6 személynek elegendő.
(Forrás: otletkonyha.hu)

Az első ember a Holdon - 1969. júl. 20.

            A Holdat nemcsak űrszondákkal kutatták, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyen ember is járt. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8 repüléssel sikerült Hold körüli pályára állnia embert szállító űrhajónak (1968. december 24.). Majd az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomp-pilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre (1969. július 20.), és küldetésük csúcspontjaként kiléphettek a holdfelszínre a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquilitatis). A Szovjetuniónak is megvolt a maga holdprogramja, ám amikor nyilvánvalóvá vált elmaradásuk az amerikaiaktól, felhagytak a költséges versennyel. Eközben az Egyesült Államokban szintén pénzügyi okokból törölték az Apollo-program utolsó három repülését, így eddig 12 amerikai űrhajósnak sikerült járnia a Hold felszínén.
            A Hold mint tulajdonnév a Föld bolygó egyetlen kísérőjének (holdjának) neve. A Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa.. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után.
            A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén tudtak mozogni, ugrálni. A légkör hiánya miatt az égboltja teljesen fekete nappal is. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik, ahogy az a földi égen is látható a Hold esetében). A Holdról azonban a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.
            A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében is. Az őskor és az ókor vallásaiban a Holdat istenségnek tekintették. A legismertebb holdistenségek a görög mitológiabeli Szeléné, vagy római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől kezdve a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai asdząąn istennőjéig tucatnyi kultúrában tisztelték istenként a Holdat. Közelsége miatt már régóta vizsgálják; ennek fő módszere sokáig a vizuális megfigyelés volt (szabad szemmel, majd távcsővel, eleinte a Földről, majd műholdakról is). Így főleg domborzatáról gyűjtöttek mind részletesebb adatokat.

            A Holdat először egy szovjet űrszonda, a Luna–1 érte el 1959-ben a Luna-program keretében, ez azonban még csak elrepült mellette. Az első ember alkotta tárgy, amely valóban eljutott a Holdra, a Luna–2 szonda volt, szintén még 1959-ben, a szonda egyszerűen becsapódott a felszínbe és megsemmisült. A Luna–3 volt az első űreszköz, amely közelképet készített a holdfelszínről, amikor elrepült mellette. Az első sikeres sima leszállás a Luna-9 szondához fűződik, amikor 1966. február 3-án szállt le sikerrel a Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első szonda, amely Hold körüli pályára állt. (Forrás: Richpoi Hírek)

2018. július 19., csütörtök

Humor innen-onnan

Ha valami nagyon hülye pofát látok, mindig rám jön a nevetés.
- És ez nem zavar borotválkozás közben?

Miben különbözik egymástól a teve és a kőműves?
- ???
- Abban, hogy a teve napokig képes dolgozni anélkül, hogy inna.

Egy nagyhangú alak beszól a zsúfolt vasúti fülkébe:
- Na mi van, megtelt már a Noé bárkája?
Egy éles hang visszafelel:
- Jöjjön csak nyugodtan, a majom még hiányzik.

Az új vendéget megvágja a borbély. Némi mellébeszéléssel próbálja kiengesztelni:
- Khmmm... bocsánat uram, járt már nálunk?
- Nem, a lábamat a háborúban vesztettem el.

Egy fiatalember a vonaton feltűnően nézi a vele szemben ülő lányt, aki testhez álló pulóvert visel.
- De szép pulóver! - próbálkozik az ismerkedéssel.
- Eredeti teveszőr - mondja a lány.
- A púpokból mindjárt gondoltam.

Egy azonosíthatatlan alak elszellenti magát a zsúfolt autóbuszon. Egyszer csak megszólal egy dörmögő hang:
- Bezzeg dohányozni tilos!

Nagydarab, kövér ember megy az áruházi ruhaüzletbe:
- Tudna mutatni nekem valamit, amibe beférek? - kérdi az eladót.
- A folyosó végén van a teherlift, abba talán...

 Öreg paraszt kint szántogat a mezőn. Egyszer csak az égen megjelenik egy sárkányrepülős.
Öreg felnéz és rettentően megijed. Bekiabál a házba:
- Asszony, hozd a puskát, saskeselyűt látok!
A feleség illedelmesen kisiet a puskával. Az öreg hosszasan céloz... majd lő!
- Na? Eltaláltad - kérdi az asszony.
- Hát... hmmmm... nem tudom, de az embert már elengedte!

Az uszodában az úszómester rászól az egyik vendégre:
- Ejnye uram, nem szégyelli magát! Hát nem tudja, hogy nem szabad a medencébe pisilni?
- Ugyan már!
Mások is belepisilnek.
- De nem a rajtkőről!

Ketchup készítése házilag. Mi a ketchup?

Az embert nem csak az egyszerűsége fogja meg a házi ketchup készítésének, hanem az, hogy sokkal finomabb, mint a bolti és nincs benne semmilyen tartósítószer sem.
Ketchupot nagyon könnyű házilag készíteni. Bár kicsit lassan készül el, de sok munkát nem igényel, és a tűzhely mellett töltött időnkért cserébe finom, saját szájízünk szerint fűszerezett paradicsommártást kapunk eredményül. Mivel nem szeretem elaprózni a dolgokat rögtön 5 kg paradicsomból készült a ketchup, így a nagyobb mennyiségek miatt senki ne akadjon ki.

Hozzávalók
5 kg paradicsom (a képen az általam termelt paradicsomot mutatom), 2 nagy fej hagyma, 12 gerezd fokhagyma, kevéske olaj a megpirításhoz, 3 dl almaecet, 1 kávéskanál szegfűszeg (őrölt), 1 kávéskanál fahéj, 1 kávéskanál fekete bors, 2 kávéskanál só, 2 evőkanál mustár, kb. 30 dkg cukor, 10 dkg barnacukor.
Elkészítése
A paradicsomot jól megmostam és feldaraboltam. A hagymákat apróra vágtam és olajon megdinszteltem, erre jött rá az apróra vágott fokhagyma, amit szintén egy kicsit sütöttem az olajban. Ezután ráborítottam az összes paradicsomot egy nagy lábasba.
Következtek a fűszerek: fahéj, bors, só, szegfűszeg, majd az almaecet, cukrok, mustár. Főztem közel 1 órán keresztül, folyamatosan kevergetve. Már ekkor isteni ketchup illata volt, csak úgy terjengett az egész lakásban. Miután letelt az egy óra, az egész paradicsomos főzetet paradicsompasszírozón átnyomtam, majd még botmixerrel összeturmixoltam. Következett egy hosszabb, 3 órás főzés, amíg el kezdett besűrűsödni az egész. Ez nagyban függ attól is, hogy a paradicsom mennyire leveses.
A főzési idő alatt sokszor átkevertem és többször kóstoltam, milyen az íze. Így került még bele cukor, só és almaecet is. De ez már egyéni ízlés dolga. Mikor elég sűrűnek éreztem, a szószt forró üvegekbe töltöttem és száraz dunsztba helyeztem őket. Másnap egy üveggel óvatosan kivettem a dunsztból, hogy megkóstoljuk. Nagyon finom lett, így megérte elkészítéséhez a hosszú időt eltölteni.

Mi a ketchup?
A ketchup egy paradicsomból fűszerek hozzáadásával készült, savanykás ízű az egész világon igen elterjedt mártás.  A ketchup az amerikai háztartások 97 százalékában megtalálható. 30 másodperc alatt 3–7 centimétert folyik, zsírmentes, és evőkanalanként alig 16 kalória energiát tartalmaz. Ez a halszószból paradicsomszósszá átlényegült ketchup, amit a déli államokban a selypítős catsup szóval is jelölnek. Általános elfogadott vélekedés szerint, a ketchup szó a halszósz kínai nevéből eredhet és maláj közvetítéssel került az angolba.
Az 1700-as években történt, hogy Dél-Kínában egy akkoriban népszerűvé vált, halakból, kagylókból, fűszerekből álló és az ottani dialektusban kôe-chiap, vagy kê-chiap néven emlegetett főzetet kezdtek el készíteni. A szósz a brit és holland tengerészek körében hamar ismertté vált, akik aztán az óhazába is elvitték. A gyors terjedést egy 1698 körül kiadott angol szótár is mutatja. Ebben, „felső kelet-indiai szósz” jelentéstartalommal már szerepel a kínaira rímelő hangzású catchup.
A catchup első ismert nyugati receptje Eliza Smith, The Compleat Housewife című, 1727-ben, Londonban megjelent, háztartási ismereteket összefoglaló művében olvasható. A recept az eredeti, ázsiai mintákat tükrözi vissza. Összetevői között szardella, hagyma, ecet, fehérbor, „édes fűszerek” (szegfűszeg, szerecsendió, gyömbér), bors és citromhéj szerepel. A szerző a catchup-ot húshoz való szósz ízesítéséhez használja, amikor „fél pint jó gravy-t, három evőkanál catchup-ot és lisztben forgatott darab vajat” javasol összedolgozni.
Eliza Smith könyve azért is nevezetes, mert másfél évtizeddel később, 1742-ben, éppen ez lett az Amerikában kiadott legelső szakácskönyv. Ugyanerre az időre, a 18. század közepére, a catchup a brit gyarmatosítók elfogadott ételízesítőjévé vált.
Bár a kôe-chiap eredetileg halszósz lehetett, mai modern maláj és indonéz változatában már a szójaszósz egy változatát jelöli. Az indonéz ketjap manis például egy intenzív barna színű, édes (manis), szirup-sűrűségű szósz, amely ugyan hasonló a szójaszószhoz (ketjap kental), de a pálmacukortól jóval édesebb, a fűszerektől pedig komplexebb ízű.

Coltnak, a forgópisztoly feltalálójának születésnapjára - 1814. július 19.

          Samuel Colt (1814. július 19– 1862. január 10) amerikai feltaláló és iparos volt az alapítója a Colt Patent manufakturának, és ő szervezte meg a revolver tömegtermelését, és nagybani kereskedelmét.
Colt első két üzleti vállalkozása csalódással ért véget. Az első gyártási kísérlettel a gazdasági válság idején próbálkozott; a gyenge eladás, és Colt rossz vezetése, a meggondolatlan kiadások miatt ez nem sikerült. A következő kísérlet a fegyverek előállítására az állami megrendelés hiányában nem sikerült. De miután a Texas Ranger 1000 revolvert rendelt a mexikói-amerikai háborúban 1847-ben, a vállalkozás fellendült és gyorsan bővült. Amikor Colt oldalfegyvereit rendszeresítették mind az északiak, mind a déliek az amerikai polgárháborúban – új gyárat is épített. Lassan világszerte használták az új találmányt, a forgópisztolyt. Az orosz török háborúban is mindkét fél rendelt belőle.
Amikor Colt 1862-ben meghalt, Amerika egyik leggazdagabb polgára volt. Az általa alapított cég még most, 2014-ben is jelen van az üzleti életben. Utódai jótékony célú alapítványokra is áldoztak. 2006-ban Colt bekerült a Nemzeti Feltalálók Emlékcsarnokában.
Colt a többlövetű pisztoly feltalálása mellett a gyártási módszerekben hozott igazán újat: ő volt az első, aki sikeresen alkalmazta a futószalagot és a csereszabatos alkatrészeket.
         A török szultánnak adott ajándék:

2018. július 18., szerda

Visszatért a Délvidék - Kishomok

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 
          Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 100. éves évfordulójára (2020. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.
A település legidősebb háza
Kishomok (szerbül Мали Песак / Mali Pesak) színmagyar település Szerbiában, a Vajdaságban, a Magyarkanizsai járásban. 2002-ben mind a 115 lakosa magyarnak vallotta magát.
Lakossága főként tejtermelésből él. A településnek nincs óvodája, iskolája és temploma se, így a hívek a szomszédos településekre, Kispiacra vagy Martonosra, illetve Magyarkanizsára járnak imádkozni.

Népessége

·1948: 390
·1953: 382
·1961: 269
·1971: 294
·1981: 165
·1991-ben 150 lakosából 146 magyar
·2002-ben 115 lakosából 115 magyar
· 

Nevének eredete

A falu másik, tréfás neve a Neszür, ami az itt jelentős szőlőkkel, borászattal kapcsolatos.

Története

Kishomok új település, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben keletkezett; 1881-ben csak 7-8 háza volt a homokterületen áthaladó út mentén. Kialakulása egyrészt annak köszönhető, hogy a felparcellázott területet a földnélkülieknek telekként eladták, másrészt közlekedési szerepének.
A mai település történeti magva a régi szabadka-kanizsai kocsiút egy szakasza, amely Martonost is összekötötte Szabadkával. Még nagyobb szerepe volt a XVIII. században, amikor a martonosikanizsaiszabadkai katonai sáncokat kötötte össze. Ebből ágazik ki két másik helyi jellegű út: az egyik a Nagy-járásra vezet, a másik pedig a martonosi határ legtávolabbi pontjai felé. Ennél az útkereszteződésnél volt egy csárda és pihenőhely, illetve az Eremics nemesi család tanyája.
          1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. A II. világháború utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához
         A mai falucska négy utcából áll, illetve több szétszórt tanyacsoportból. Ezen a területen két talajtani határ is található: nyugaton a sárga és a fekete homok, keleten pedig a sárga homok a réti feketefölddel érintkezik. A környéken van két jelentős halom, a Nagy-halom és a Kettős-halom, amelyek a valamikori birtokok határát jelezték.
(Fő forrás: Wikipedia)

Állatok nélkül szegényebb lenne az életünk











Spenótos rakott tészta

Hozzávalók
             -- 30 dkg makaróni tészta
- 50 dkg spenót
- 2 dkg vaj
- 2,5 dl tej
- szerecsendió
- 8 vékony szelet füstölt szalonna
- 2 tojássárgája
- 10 dkg (ementáli, gouda) reszelt sajt
- őrölt bors, só

Elkészítés
A makarónit sós vízben kifőzzük, "al dente" módra, azaz éppen meg legyen főve, de ne áztassuk el(!), majd lecsöpögtetjük. A spenótot a vajban megpároljuk úgy, hogy minden víz elpárologjon belőle (ha szükséges, szitán kinyomjuk a maradék vizet), és sóval, borssal, reszelt szerecsendióval ízesítjük. A szalonnát teflonban megfuttatjuk. Tűzálló tálba rakunk egy réteg tésztát, spenótot, majd szalonnát, és ezt addig folytatjuk, míg a hozzávalók elfogynak. A tetejére tésztát teszünk. A tojássárgákat a tejjel meg a reszelt sajt felével habosra keverjük, és a tészta tetejére öntjük. A maradék sajttal megszórjuk, és csak annyi időre tesszük be a sütőbe, hogy az ízek összeérjenek, a sajt pedig az étel tetejére olvadjon. (109.hu Receptek) 

2018. július 17., kedd

Visszatért a Délvidék - Elemér

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

  Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 100. éves évfordulójára (2020. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Elemér (1899-ig Német-Elemér és Szerb-Elemér, szerbül Елемир / Elemir, németül Elemer) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. 1899-ig két község, Alsó- (vagy Német-) és Felső- (vagy Szerb-) Elemér volt. Ma közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozik.

Nevének eredete

A középkorban Ilemér, a török korban Elemirje, majd 1888-ig Elemir, a település kettéválásával Alsóelemér (vagy Német-) és Felsőelemér (vagy Szerb-), végül újraegyesülésével Elemér.

Fekvése

Nagybecskerektől 10 km-re északnyugatra fekszik, a Tisza bal partjának közelében.

Története

Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az el-emírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve.
 A templom és a falán lévő emléktábla.

1796-ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el. Többször kifosztották, a templom raktárként szolgált, de 2016 július 17-én nagy munkában találtam néhány embert. Felújítják a templom belsejét.
 Tovább nem engedtek. Az alsó kép a templomajtón belépés utána jobbra lévő állapotokat rögzítette.

A Kiss család kastélyát 1936-ban bontották le a szerb hatóságok!!!!! (Ahelyett, hogy múzeumot rendeztek volna el benne! - teszem hozzá én.)
1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt. A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. 2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.
Elemér ma egyike azoknak a helységeknek, amelyeket az úgynevezett petróleum korszak jövedelme és a mezőgazdaság tart életben. Itt futnak össze a szerbiai kőolajvállalat vezetékei, és innen továbbítódik a pancsovai illetve az újvidéki finomítókhoz a bácskai és bánsági lelőhelyeken kibányászott "fekete arany", azaz kőolaj. A mai fogyasztási arányok mellett az itt nyert kőolaj még a hazai szükségleteket sem elégíti ki, ám a lelőhelyek - Szerbia egyedüli kőolajforrásaként - továbbra is jelentősek.

Népesség

§                    1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt
§                    1948: 4656
§                    1953: 4757
§                    1961: 4886
§                    1971: 5001
§                    1981: 4998
§                    1991-ben 4724 lakosából 4074 szerb, 209 cigány, 197 jugoszláv, 115 magyar, 3 német
§                    2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 181 cigány, 93 magyar, 54 jugoszláv., 1 német


Híres emberek

·                    A katolikus templom családi kriptájában helyezték nyugalomra Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú hamvait.
·                    Itt hunyt el 1862. január 17-én báró Piret de Bihain Lajos altábornagy, császári és királyi kamarás
·                    Itt hunyt el 1879. július 18-án Balás Frigyes, író.

·                Itt született 1921. szeptember 1-jén Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége alapítója.
(A szöveg fő forrása: Wikipedia; a képeket 2016. július 17-én készítettem)