2018. július 11., szerda

Visszatért a Délvidék - Horgos

          Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 
          Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 100. éves évfordulójára (2020. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.
Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból a Magyarkanizsai járáshoz tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt. Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős.

Fekvése

Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.

Története

A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is.
A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.
Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.
A török megszállás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek.
A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.
A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.
Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a Kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban (1920. június 4.), egyetlen csongrádi településként az újonnan létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.
1941-ben a magyar honvédség visszacsatolta a települést Magyarországhoz. A bevonuló honvédekre szerb partizánok tüzet nyitottak, ezért a honvédek lelőttek 30 szerb nemzetiségű személyt. Megtorlásul a magyar hadsereg kivonulása (1945) után a szerbek 60 ártatlan magyart lőttek agyon.
A II. világháború utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.

Jelene

A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.
A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.
A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.
Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).
Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.
A magyar M5-ös autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át közlekedik. 2012. december 4-én bejelentették, hogy 2013-ban újranyitják a régi határátkelőt.

Etnikai összetétel

Nemzetiség
Szám
%
5302
83,82
436
6,89
298
4,71



Nevezetes emberek

·                    dr. Bacskulin József - világhírű szemsebész
·                    Aleksandar Tišma - prózaíró
·                    Földi Albert - zenész, zeneszerző
·                    Fujkin István - illusztrátor, festő, képregényrajzoló
·                    Berényi Miklós - festőművész
·                    Kovács Lehel - színész
·                    Kiss László - csillagász

Testvértelepülései

·                    Öttömös, Magyarország
·                    Mesztegnyő, Magyarország
·                    Lozovik, Szerbia
·                    Lakitelek, Magyarország

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése