2018. július 24., kedd

Tatán gyulladtak ki a világon elsőként utcai acetilénlámpák - 1897. július 24.

          Az acetilén telítetlen szénhidrogén, amely igen labilis és reakcióképes, a levegő-acetilén keverék nyomás vagy cseppfolyósítás hatására robban, ekkor széndioxid és víz keletkezik. 1836-ban a brit Edmund Davy fedezte fel, tiszta állapotban a francia Berthollet, majd szintetikus úton a német Friedrich Wöller állította elő, nagyüzemi gyártását Moissan és Wilson dolgozta ki 1894-ben, az Egyesült Államokban. Egy kilogramm karbidból elméletileg 347 liter acetilén fejleszthető, a gyakorlatban 200-300 liter gáz jöhet létre, amely a vegyipar jelentős alapanyaga volt a 20. század közepéig. Az acetilénláng azonos fényerővel kevesebb hőt és égésterméket fejlesztett, tehát kevésbé rontotta a levegőt, mint a gyertya, a petróleum vagy a világítógáz lángja, ezért nagy jövőt jósoltak neki a közvilágításban.
            A világelső Tatán 1897-ben készült el a tóvárosi gázfejlesztő telep és csőhálózat, a legtöbb gondot a hálózat üzemeltetése, az öntöttvas csövek illesztése és tömítése okozta. Az acetilénégők 1897. július 24-én este fél kilenckor 21 helyen gyulladtak fel. A hálózatot szeptember elején kibővítették, mivel Ferenc József egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral találkozott a városban. Az 500 Auer-égőt (a gázvilágítás hatásfokát megnövelő izzóharisnyás lámpát) kiszolgáló berendezés a budapesti Acetiléngáz Rt.-nél készült, Berdenich Győző mérnök, feltaláló és gyártulajdonos tervei szerint. Berdenich 1906-ban Egyesült Acetylénvilágítási Részvénytársaságot is alapított újabb városi telepek létesítése és karbidgyár építésére.
            Ebben a korban azonban létezett már villamos világítás is, Edison 1879-es szénszálas izzólámpa szabadalma nyomán. Kisvárosban az egykori gazdasági számítások a karbidvilágítást vélték a leggazdaságosabbnak, ám ez nem csak hogy a reményeket nem váltotta be, de az acetilén miatt veszélyesebbnek is bizonyult. Tatán 1912-ben tértek át a villanyvilágításra, a gázvilágítás 15 éve így csak technikatörténeti érdekesség maradt.
            A acetilén igen alkalmas volt mozgó fényforrások céljaira, kerékpárok lámpáinál az égőben, karbidból állították elő. Kisebb méretű karbidlámpákat a bányászatban, barlangászatban, hintókon és autókon alkalmaztak s részben ma is alkalmaznak. Acetilénnel történik az autogénhegesztés, a palackban szállított változatát dissous-gáznak nevezik.
(Forrás: MTI   |   <!--[if !vml]--><!--[endif]--> STOP)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése