2018. június 5., kedd

Sánta Ferenc halála napjára - - - - 2008. június 5.

           1927. szeptember 4-én született az erdélyi Brassóban (ma: Románia). Első életéveit Sepsibikkszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsvárott töltötte. Később Magyarországon élt. Budapesten hunyt el. (Életéről és munkásságáról. bővebben szeptember 4-i bejegyzésemben írok.)

Idézetek tőle:
Jóságában, tisztességében, becsületében soha nem lehet legyőzni az embert. A rossz, a gonosz, a becstelenség, tisztességtelenség erői ideig-óráig felülkerekedhetnek, (...) de végérvényesen nem nyomoríthatják meg az embert. A jóság, az igazságosság, a tisztesség. a becsület igénye olyan mélyen él bennünk, oly szüntelen jelenvaló, hogy nem lehet olyan helyzet, nem lehet olyan dilemma, melyben ne tudna eligazítani bennünket, melyben ne lenne képes meghatározni egyedül helyes magatartásunkat. Lelkiismeret, ha tetszik, szokrátészi hang ez, mely csendben marad, ha jót teszünk, de rögtön megszólal, tiltakozik, ha rosszra készülünk. Ettől van az, hogy a gazember mindig tudja, hogy gazember s ezért nem menthetjük fel a bűnössége alól.
Aki sokat szenved, az mit sem becsül jobban, mint az emberi szeretetet. Tisztában van az értékével és a nagyságával.
Megérteni akkor kezdünk valamit, amikor beszédünk tárgyává tesszük, és sajátunknak akkor mondhatjuk, amikor megtaláltuk a nevét.
Te szabad és méltóságos embernek születtél. Jogodban áll mindenkor elmondani a véleményedet. Amit én mondok, azt helyesnek és jónak tartom. De ez nem jelenti azt, hogy ezzel szemben ne lehetne más véleményed. Állj föl és mondd el! Vitatkozz velem és én szívesen igazat adok neked, ha meggyőzöl valamiről. Ne félj attól, hogy megharagszom rád, mert másképp gondolkodsz!
Tudtam, minden baj a rosszaság miatt van a széles világon.
Tél elmúlhat, vihar csitulhat, mert természet rendje, hogy mindenre más jön, de van-e tavasza, csak egyszer is lesz-e az embereknek, apám s anyám szívének.
 (Forrás: Citátum)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése