2018. június 9., szombat

Margit-sziget (5/1). A kezdeti időkben

A Margit-sziget kereken 2,5 km hosszú, közepén 500 m széles. A Duna hordalékából jött létre. Régebben gyakran változott az alakja, hiszen amit a folyó elvett a sziget északi csücskéről, azt a déli végén rakta le. Eredetileg három részből állt: a mainál lényegesen keskenyebb középső szigetből, a mai Dagállyal szembeni Fürdő-szigetből az északi végen, valamint a Festő-szigetből a mai sziget délnyugati részén. A Festő-szigetet a 19. század végén a Margit-szigethez csatolták, a Fürdő-szigetet pedig 1874-ben elkotorták. Érdekesség, hogy a Fürdő-szigeten rengeteg artézi forrás volt, amelyek a sziget elkotrása után a Margitsziget északi végén találtak maguknak utat.
A sziget a római időkben is lakott volt. Mivel akkoriban a Duna jelentette a Római Birodalom határát, valószínűleg a sziget is része volt a rómaiak védelmi rendszerének. Lényegesen többet tudunk a sziget Árpád-kori történetéről: ide jártak vadászgatni királyaink udvartartásuk tagjaival. A vadászokról a sziget az Urak szigete neve kapta, a vadászok célpontjairól
pedig Nyulak szigete néven kezdték emlegetni a népszerű rágcsálókban gazdag földdarabot. A királyi vadaskert olyan vonzó volt, hogy Imre királyunk (1196–1204) vélhetően e szigeten alakította ki uralkodásának legfőbb központját. A 12. század végén pedig már az első szerzetesek, a premontreiek is megtelepedtek itt, emlékük a kolostor temploma (Szt. Mihály-templom). (Folytatom)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése