2018. május 31., csütörtök

A palacsinta országonként más és más

 Kicsik és nagyok kedvence.

        A palacsinta eredete a római korba nyúlik vissza, neve latinul placenta. Ebből a szóból fejlődött ki ma használatos, népenként eltérő alakja. A palacsintának sokféle receptje ismert, az alaptészta lisztből, tojásból, szódavízből és tejből, valamint sóból, cukorból áll, amit országonként más arányban használnak.

Íme, néhány példa:
         A francia palacsinta a crepe névre hallgat, és élesztővel, sok tojással készül, ropogós, vékony tésztájú. Általában pikáns, édes szószokkal, öntetekkel tálalják.

         Oroszországban a blini nevet kapta, többnyire élesztővel készítik, búzakorpával vagy hajdinával. A tölteléket nem a kisült tésztára halmozzák, hanem belekeverik a tésztába, ami így vastagabb is lesz. Kedvelt töltelék a mák és az alma.

          Marokkóban ataif-ként ismert a palacsinta. Édes és sós változatban is készítik. Sós változatában a spenótos, darált húsos palacsinta a legismertebb. Ahogyan sok más arab édességet is, mézbe, cukorszirupba mártva fogyasztják.

          Az amerikai pancake elkészítéséhez sütőport vagy szódabikarbónát használnak, így a tészta könnyű és vastag lesz. Rendszerint édes öntetekkel, például juharsziruppal nyakon öntve tálalják.

         Itthon a palacsintát édesen és sósan is fogyasztjuk. A legkedveltebb töltelékek a kakaó, fahéj, túró, lekvár, mogyorókrém, esetleg különböző pudingok. Sós változata közül a hortobágyi húsos palacsinta a legismertebb, de gombával, és más zöldségekkel megtöltve is elkészíthető.
Forrás: Palacsinta, a megunhatatlan kedvenc (Házipatika)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése