2018. április 1., vasárnap

Ki hozza a tojást?

   Nálunk természetesen a húsvéti nyúl. A húsvét vallási eredetű, vidám ünnep. Hagyományos szokás ezen az ünnepen a gyerekek megajándékozása. Húsvét reggelén az előre elkészített nyuszifészkekben találjuk a meglepetést – a nyuszi ajándékát. A fészket szalmából, fűből a kertbe fa alá, bokor tövébe rejtik, hogy a kisgyerekek számára még érdekesebb legyen a játék – a fészek keresése. A városi gyerekek, a szoba egyik rejtett sarkába lelik meg a fészket, ami rendszerint egy fonott kosárka vagy bélelt dobozka. Ebben található a meglepetés: hímes tojás, nyuszicukor, csokoládé.
            Egyes néprajzkutatók szerint német területen alakult ki a tojást hozó nyuszi képzete. Főleg délnémet vidéken hitegették a szülők a kisebb gyermekeket azzal a mesével – ha nagyon firtatták a húsvéti tojás eredetét –, hogy a nyulacska rakta. Sokszor hozzáfűzték: a húsvéti nem közönséges tojás, nem tyúk tojta, nyúltól származik.
            A mese hitét a múlt században a bádeni nagyhercegségben egy különleges szokáshoz kapcsolódóan erősítették meg a szülők. Húsvét másnapján, azaz húsvéthétfőn az emmausi tanítványokra emlékezve ájtatatossággal egybekötött határjárásra indultak. Az emmausjárás útvonala hagyományos volt, évente ugyanazt a határrészt járták be. A gyereke számára előre elrejtették a bokrok aljában, erdőben a tojásokat. Keresgélés közben azután néha egy-egy nyuszi is kiugrott a bokorból, így szentül hitték a gyerekek, hogy a húsvéti tojások ajándékozóit riasztották fel megszokott helyükről, fészkükről.
            Solymos Sándor néprajzkutató szerint egy félreértésnek köszönhetően terjedt el az a hiedelem, hogy a nyuszi hozza a húsvéti tojást. Egyes német vidékeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak, tojásaival együtt. E gyöngytyúk német neve Haselhuhn, de sok helyen csak Haselnek hívták. Feltehetően ebből ered a félreértés, németül ugyanis a nyúl neve Hase.
            Népszerűsége nálunk a múlt század végén, a képeslapok elterjedésével következett be, egyre inkább kiszorítva a hagyományos húsvéti állatot, a bárányt.
            Nem minden esetben lehet kideríteni, honnét ered más tojáshozó állatok megjelenése. A svájciaknál a kakukk, a gólya, a cseheknél a pacsirta. Az ortodox keresztény országokban nincsenek tojáshozók. Macedóniában egy Pasalia nevű húsvéti szellemet jegyeztek fel, aki az éjféli mise után piros tojásokat dug a gyerekek párnája alá, miközben alszanak. A legkülönösebb azonban az a francia hiedelem, miszerint a nagycsütörtökön elhallgató harangok útjuk során tojásokat gyűjtenek és Rómából visszatérve minden jó gyereknek adnak. Ők aztán a kertben, az ablakpárkányon vagy éppen a házban akadnak rájuk.
(Ez az írásom megjelent: Veszprémi 7 Nap; 1998. április 9.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése