2018. március 11., vasárnap

Horvátország magyar emlékeiből - Csáktornya nevezetességeiből

Csáktornya (Čakovec): Hangulatos kisváros; a trianoni diktátum előtt Zala vármegye része volt, ma a Muraköz adminisztratív központja. Lakóinak száma: 1910-ben 4900, 1920-ban 2289, ma 16 000 fő. A mai Horvátország területén ebben a helységben volt először villanyvilágítás – igaz, akkor még Zala vármegyéhez tartozott.
Vár: Korai története megegyezik a város korai történetével. A 16–17. században továbbépítették a várat ötszög alaprajzúra. Az akkori viszonyoknak megfelelő modern védelmi rendszerekkel látták el, ún. olasz bástyákkal és várárkokkal, főleg az egyre elterjedtebb és nagyobb kaliberű ágyúk ellen. A vár környéke vízzel volt elárasztva, bejáratához cölöphíd vezetett. A vízi, vagy mocsárvár közepén, a négyszögletes udvar köré emelték a négyszintes épületegyüttest. A Zrínyiek reneszánsz palotáját a barokk idején részben átépítették. A reneszánsz „Régi vár”-ból csak az első szint maradt meg, a barokk stílusú „Új vár” négyszög alaprajzú, és vele szemben áll. A vár volt a székhelye a költő és hadvezér Zrínyi Miklósnak is, innen vezette diadalmas hadjáratait a török ellen. Zrínyi Péter (Petar Zrinski) elfogásakor a zsoldosok a műkincseket elrabolták. Zrínyi lefejezése – 1671. április 30. – után a család férfiágon kihalt, a várat az Althan grófi család kapta. A palota kényelmes lakókastéllyá vált. Károlyi Sándor kurucai 1704-ben elfoglalták, de Pálffy János vezette császári csapatok visszavették. Később átélt egy földrengést, a Festeticsek cukorgyárnak, a II. világháború alatt a horvát usztasák pedig börtönnek használták. Ma múzeumnak ad helyet. A Zrínyiek idejében épült négyzetes udvar reneszánsz boltívei a kőtárnak
                Zrínyi Miklós emlékműve: A horvát-magyar költő és hadvezér emlékművére a település polgárai nemzetiségre, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül adakoztak. Kiemelkedett Festetics György felvilágosodott főúr pénzadománya. A Szász Gyula szobrászművész és Árkay Aladár építész által készített emlékművet 1904-ben leplezték le. A nyolc méteres oszlop haraszti fehér kőből készült, tetején a kiterjesztett szárnyú turulmadár karmaiban a kard és a toll. A rajta lévő Zrínyi írásaiból idézett feliratokat eltüntették: „Híremet nemcsak keresem pennámmal, /Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal!”, Ne bántsd a magyart!”. Zrínyi Csáktornyán írta a Zrinyiászt. (A Zrínyi család történetéről a 389. szám alatt írok.)
                Ferences-templom és rendház: Barokk homlokzatát Szent István és Szent László magyar királyok szintén barokk szobrai díszítik, a kolostor bejáratán pedig a Zrínyi-család kőcímere látható. Egyik mellékoltárképén magyar ruhában öltözött főnemesek imádkoznak Szent Ferench

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése