2018. március 12., hétfő

Atatürk (a törökök atyja) születésnapjára - 1881. március 12.

            Mustafa Kemal Atatürk (SelânikOszmán Birodalom1881március 12. – IsztambulTörökország1938november 10.). 1934november 24-éig Gazi Mustafa Kemal Paşa (a gazi szó jelentése: hős) török katona és államférfi, a török függetlenségi háború hőse (ezért kapta a Gazi nevet), a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyja.
            Pályafutását katonaként kezdte, az ő nevéhez fűződik a törökök Gallipolinál aratott győzelme, valamint az aleppói 7. hadsereg sikere az első világháborúban. A háború után erősen ellenezte a sèvres-i békeszerződés megkötését, mely csupán Anatólia egyes területeit hagyta volna meg a törökök számára. Az 1919–23-as török függetlenségi háború alatt fokozatosan kiszorította az országból a görögolaszfrancia és brit csapatokat, felszámolta a lázadásokat, eltörölte a szultánságot, majd 1923október 29-én vezetésével kikiáltották a köztársaságot.
            A köztársaság létrejötte után gazdasági, kulturális és szociális reformokat vezetett be. Ő volt az ország egyetlen politikai pártjának, a Köztársasági Néppártnak az elnöke, a parlament első házelnöke, az első köztársasági elnök és az első miniszterelnök is.

            Atatürk Isztambulban halt meg májbetegségben. A számára épített, monumentális AnıtkabirbanAnkarában helyezték végső nyugalomra.
            1929-ben egy indiai maharadzsa selyem imaszőnyeget ajándékozott Atatürknek, és azt a Pera Palas Hotelbe, az államelnök szobájába vitették. A szőnyegen tíz krizantém között egy óra 9:07 percet mutat. Atatürk november 10-én halt meg (törökül a krizantém neve kasımpatı, melyből a kasım jelentése november), méghozzá kilenc óra öt perckor. Tudósok szerint azonban az agy a szív leállása után még két percig él, így Atatürk tulajdonképpen 9:07-kor távozott el örökre. A szőnyeg ma is megtekinthető a szálloda 101-es szobájában, ahol Atatürk-múzeumot rendeztek be.
            Törökországban valóságos kultusza bontakozott ki már életében, mely a mai napig tart. (Forrás: Wikipedia)
            Atatürk 1934-ben nem csupán a második világháború kitörését „jósolta meg” 1940–45 közötti időre, hanem nagy vonásokban ennek lefolyását is megrajzolta egészen a szövetségesek győzelméig. Prognózisa szerint Németország – Oroszország és Nagy-Britannia kivételével – egész Európát megszállja. Az amerikaiak megkísérlik, hogy semlegesek maradjanak, de kényszerítve lesznek, hogy belépjenek a háborúba. Ez a németek és szövetségeseik vereségéhez vezet. De a háború igazi győztesei az oroszok lesznek, azon bámulatos képességeik alapján, hogy az ellenség legkisebb hibáját is ki tudják használni.
(Forrás: Biographie Atatürks, „Die Zeit”, 22. Mai 1980.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése