2017. március 18., szombat

Sándorok köszöntése

Nem mindegy!










 

Horvátország magyar emlékeiből - Eszék, Vörösmart

 
        A Szentháromság tér Eszék történelmi főtere. Itt található az impozáns homlokzatú, monumentális barokk bejáratú egykori Katonai Főhadiszállás, ma az Egyetem Rektori Hivatala.

Vörösmart híres pincesora

Sándor, József, Benedek napjára

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő


Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

Március 18. Sándor nap
        
Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.

Március 19. József nap
        
A második meleget hozó nap. Szent József, a názáreti ács, Jézus gondviselőjének, a famunkások védőszentjének a napja.
            Ehhez a naphoz szintén fűződnek időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is.
Ha ezen a napon pl. szivárványt látható az égen, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is.
            Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, valamint ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit. A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. És ekkor érkeznek meg az első fecskék: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak. A Mura vidéken ezen a napon a marhákat is kihajtják a legelőre.

Március 21. Benedek nap:
        
A harmadik meleget hozó nap a bencés rend alapítójának, nursiai Benedeknek a nevét viseli. A név a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése: áldott. Ez a nap a tavasz első napja, és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben. Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később csodatevő, betegségűző erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát. Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

            Népi megfigyelés: Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.

2017. március 17., péntek

Figyelemreméltó mondatok












Horvátország magyar emlékeiből - Kiskőszeg

    Kiskőszeg (horvátul Batinanémetül Donau-Daru-Winkel) a mai Horvátországban Eszék-Baranya megyében fekszik. 1910-ben 2746 lakosából 1854 magyar, 256 német, 613 sokác volt, ebből 2691 római katolikus, 11 református, 28 izraelita volt.
            A trianoni diktátumig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott, és azóta lakói között a német és az egyéb nemzetiségek aránya minimálisra csökkent, és folyamatosan fogy a magyarok száma is a délszlávok, elsősorban a magukat horvátnak vallók javára. 1991-ben a népszámlálás 1449 lakost regisztrál, melyből magyar 688 fő (47,48%), horvát 446 fő (30,77%), jugoszláv 170 fő (11,73%), szerb 61 fő (4,20%), egyéb 84 fő (5,79%). A délszláv háború után népessége folyamatosan csökken, 2001-ben lakóinak száma 1048 fő volt. (Wikipedia)
            1944-ben itt keltek át a szovjet csapatok a Dunán, erre egy szocialista realista stílusú emlékmű emlékeztet a folyóparton:


Okos mondások








2017. március 16., csütörtök

Öt éve történt - Kirándulás Eszék környékére - A társaság

             Nagyszerűen sikerült a mátyásföldi Déli Harangszó Baráti Kör március 15-i ünnepi bejárótúrája Horvátország magyarlakta területein. Lasko (Luk) templománál csináltam egy csoportképet a nagyon kedves, fegyelmezett résztvevőkről.

Horvátország magyar emlékeiből - Kórógy (Korog) temploma

             Kórógyot a hagyomány szerint a tatárok elől menekülő magyarok alapították a védelmet nyújtó mocsár területén. Trianon előtt, 1910-ben, 1063 magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991. június 26-án a szomszédos Palaca és Szilas lakói megtámadták a falut, lakosait elüldözték, részben megölték. Az épületeket lerombolták, a templomot kifosztották. A templom a magyar nép ajándékaként épült újjá 1999-ben.


Ismert emberek mondásaiból







 

Nicholas Murray