2016. december 10., szombat

Az emberi jogok napjára a humor szemszögéből - december 10.

          1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december 10-ét „Az emberi jogok napjá”-vá nyilvánította.

 Nehéz annak a dolga, aki bíróságon jegyzetel. Ezek részletek a Disorder in the American Courts című könyvből. Magyarra fordította Petz Teri. Az alábbi párbeszédek valóságosak és tárgyalásokon hangzottak el.

Ügyvéd:   Mit mondott a férje, mikor felébredt?
Tanú:       Hol vagyok, Cathy?
Ügyvéd:   És miért lett ekkor dühös?
Tanú:       Mert Susannak hívnak!
 ____________________________________________

Ügyvéd:  Doktor úr, igaz, hogy ha valaki alvás közben meghal,
akkor csak másnap veszi észre, hogy meghalt?
Tanú:       Mondja, ön tényleg el
tudta végezni az egyetemet?
  ____________________________________

Ügyvéd: Hány éves a fiatalabbik fia, a 20 éves!
Tanú:     20, mint az ön IQ-ja.
  ___________________________________________

Ügyvéd:   Jelen volt, amikor lefényképezték?
Tanú:       Ugye csak viccel?
  _________________________________________

Ügyvéd:  Ugye 3 gyereke van?
Tanú:      Igen.
Ügyvéd: Ebből mennyi fiú?
Tanú:     Egy sem.
Ügyvéd: És mennyi lány?
Tanú:     Bíró úr, kérek egy új ügyvédet!
____________________________________________

Ügyvéd: Hogy végződött az első házassága?
Tanú:     Halálesettel.
Ügyvéd: Kinek a halálával?
Tanú:     Találgasson!
  ____________________________________________

Ügyvéd:  Kérem
, írja le a vádlottat!
Tanú:      Középmagas, bajszos, szakállas
.
Ügyvéd: Férfi, vagy nő?
Tanú:     Hacsak nem volt itt a cirkusz, férfire tippelek.
 ____________________________________________

Ügyvéd:  Doktor úr, hány halottat boncolt karrierje során?
Tanú:      Mindenki, akit eddig boncoltam halott volt. Az élők túlságosan ellenkeznek.
_________________________________________

Ügyvéd:  Emlékszik arra, hogy mikor kezdte a boncolást?
Tanú:      8:30 körül
.
Ügyvéd:  És Denton úr akkor halott volt?
Tanú:      Hát, ha az elején nem is, a végén már biztos halott volt.
____________________________________________

Ügyvéd: Doktor úr, leellenőrizte a páciens pulzusát boncolás előtt?
Tanú:     Nem.
Ügyvéd: Leellenőrizte a vérnyomását?
Tanú:     Nem.
Ügyvéd: Leellenőrizte a légzését?
Tanú:    Nem.
Ügyvéd: Akkor lehetséges, hogy a páciens még élt, mikor elkezdte a boncolást?
Tanú:     Nem.
Ügyvéd: Honnan tudja?
Tanú:     Mert a feje az íróasztalomon volt egy tálcán.
Ügyvéd: Értem, de lehetséges, hogy mégis élt?
Tanú:     Nagyon kicsi az esély, de ha élt volna, akkor minden
bizonnyal ügyvéd lett volna.

Vicclapokból gyűjtve:




A bőség kosarából mindenki egyformán vehet?










Eladási trükkök - amire figyelni kell

Példák arra, hogyan ösztönöznek bennünket az üzletek, hogy többet költsünk, vagy hogy azt is megvegyük, amire nincs is szükségünk:
1. A hatalmas bevásárlókocsi
Sok boltban egyszerűen túlméretezettek a bevásárlókocsik: ez egyszerűen arra ösztönöz minket, hogy minél jobban töltsük meg, minél többet vásároljunk. Érdemes megfigyelni, hogy a kosarak is egyre nagyobbak lettek az elmúlt években, a görgős, húzható kosár használatával nehezebben érzékeljük, mennyit is vásároltunk valójában.

2. Ami fontos, az messze van
A nagyobb hipermarketekben látszik a legjobban, hogy a bejárattól viszonylag messze, sok esetben a legtávolabbi sarokba helyezik el az igazán szükséges termékeket, például az alapvető élelmiszereket, húsokat, tejtermékeket, pékárukat. Ezzel azt érik el, hogy a vásárlónak a lehető legtöbb termék mellett el kell haladnia, míg odáig eljut - útközben pedig nagy a csábítás arra, hogy fölösleges termékeket is betegyen a kosárba.
3. Időtlen időkig
A boltnak az a célja, hogy a vásárló minél több időt töltsön el ott, ezalatt pedig a lehető legtöbbet vásároljon. Részben ez az oka annak, hogy sok boltban szinte egyáltalán nincsenek ablakok, sőt, órák sem - így a vevő 2-3 órát is el tud tölteni anélkül, hogy figyelne az idő múlására.

4. Egyre kevesebb van benne
A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", mert az évek során eltűnt néhány darab a csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból "elpárolgott" fél deci. Persze van példa növekedésre is, igaz, nem pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt. A tartalom csökkenésével azonban a legtöbb esetben nem jár együtt az árak csökkenése, vagyis kevesebbet kapunk ugyanannyi pénzért - persze ez nem elsősorban a boltok, sokkal inkább a gyártók trükkje.
5. Mekkora is a leértékelés?
Ha elindul egy leértékelési hullám - például a ruházati üzletekben - több olyan boltot is láthatunk, amely nem fokozatosan növeli az árcsökkentés arányát hanem máregyből 50-70 százalékos kedvezményekkel nyit. Nem egy ilyen boltnál előfordul, hogy az akciók előtti napokban kissé felpumpálják az árakat, így kozmetikázták a leértékeléseket.
6. Akció = jutalom
A leértékelések, árengedmények egyfajta biológiai folyamatot indítanak el a vásárlók fejében. Az árengedményt ugyanis egyfajta jutalomként értelmezzük, erre az impulzusra pedig vásárlással, fogyasztással reagálunk. Ez pedig azzal jár, hogy sok szükségtelen, felesleges terméket is megvásárolunk: nem véletlen, hogy a boltok polcain oly' sok akciós címkét találunk, némelyek a leértékelés arányát mutatják százalékban, míg mások azt jelzik, hogy (elvileg) ez a legolcsóbb ár a választékban. Rendszeresen előfordul, hogy a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, gyakori trükk, hogy a leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják
7. Biztos, hogy megéri?
Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a legnagyobb kedvezményeket adniuk. Előfordult olyan eset, ahol megduplázták egy joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg) olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor melyik éri meg jobban az boltnak.
8. 99, vagy egy híján 100?
Évtizedek óta bevett gyakorlat a magyar boltokban is, hogy 9-re, vagy 99-re végződnek a termékek árai. A pszichológia itt is fontos szerepet játszik: csak nagyon nehezen kerekítjük fel fejünkben ezeket az összegeket, inkább a kisebb összegre gondolunk, így olcsóbbnak tűnik minden.
9. A polcok sem véletlenül vannak úgy, ahogy
Érdemes megfigyelni, hogy a legtöbb esetben a drágább, márkásabb, reklámozott termék van a polcokon szemmagasságba helyezve, sokszor lábujjhegyre kell állnunk, vagy le kell guggolnunk ahhoz, hogy megtaláljuk az akciós, saját márkás árucikkeket.
10. Pont a gyerek szeme előtt
Sok helyen a pénztárak előtt a cukorkák, édességek úgy vannak elhelyezve, hogy a gyerekeknek szemmagasságba essenek, leginkább akkor, ha a bevásárlókocsi speciálisan kialakított ülőkéjén ülnek. Dietetikusok is felhívták a figyelmet arra, hogy a csokoládékat és nassolnivalókat tartalmazó pultok valóban alacsonyan helyezkednek el, a felnőttek esetében kézmagasságban, a gyermekek esetében szemmagasságban. Érdekes, hogy szinte sehol nincsenek egészséges élelmiszerek a pénztárak közelében kihelyezve, sőt, akciós termékeket, olcsóbb édességeket sem gyakran találunk a kasszáknál. (Forrás - Richpoi hírek)

Bem József halálára - 1850. dec. 10.