2016. december 10., szombat

Eladási trükkök - amire figyelni kell

Példák arra, hogyan ösztönöznek bennünket az üzletek, hogy többet költsünk, vagy hogy azt is megvegyük, amire nincs is szükségünk:
1. A hatalmas bevásárlókocsi
Sok boltban egyszerűen túlméretezettek a bevásárlókocsik: ez egyszerűen arra ösztönöz minket, hogy minél jobban töltsük meg, minél többet vásároljunk. Érdemes megfigyelni, hogy a kosarak is egyre nagyobbak lettek az elmúlt években, a görgős, húzható kosár használatával nehezebben érzékeljük, mennyit is vásároltunk valójában.

2. Ami fontos, az messze van
A nagyobb hipermarketekben látszik a legjobban, hogy a bejárattól viszonylag messze, sok esetben a legtávolabbi sarokba helyezik el az igazán szükséges termékeket, például az alapvető élelmiszereket, húsokat, tejtermékeket, pékárukat. Ezzel azt érik el, hogy a vásárlónak a lehető legtöbb termék mellett el kell haladnia, míg odáig eljut - útközben pedig nagy a csábítás arra, hogy fölösleges termékeket is betegyen a kosárba.
3. Időtlen időkig
A boltnak az a célja, hogy a vásárló minél több időt töltsön el ott, ezalatt pedig a lehető legtöbbet vásároljon. Részben ez az oka annak, hogy sok boltban szinte egyáltalán nincsenek ablakok, sőt, órák sem - így a vevő 2-3 órát is el tud tölteni anélkül, hogy figyelne az idő múlására.

4. Egyre kevesebb van benne
A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", mert az évek során eltűnt néhány darab a csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból "elpárolgott" fél deci. Persze van példa növekedésre is, igaz, nem pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt. A tartalom csökkenésével azonban a legtöbb esetben nem jár együtt az árak csökkenése, vagyis kevesebbet kapunk ugyanannyi pénzért - persze ez nem elsősorban a boltok, sokkal inkább a gyártók trükkje.
5. Mekkora is a leértékelés?
Ha elindul egy leértékelési hullám - például a ruházati üzletekben - több olyan boltot is láthatunk, amely nem fokozatosan növeli az árcsökkentés arányát hanem máregyből 50-70 százalékos kedvezményekkel nyit. Nem egy ilyen boltnál előfordul, hogy az akciók előtti napokban kissé felpumpálják az árakat, így kozmetikázták a leértékeléseket.
6. Akció = jutalom
A leértékelések, árengedmények egyfajta biológiai folyamatot indítanak el a vásárlók fejében. Az árengedményt ugyanis egyfajta jutalomként értelmezzük, erre az impulzusra pedig vásárlással, fogyasztással reagálunk. Ez pedig azzal jár, hogy sok szükségtelen, felesleges terméket is megvásárolunk: nem véletlen, hogy a boltok polcain oly' sok akciós címkét találunk, némelyek a leértékelés arányát mutatják százalékban, míg mások azt jelzik, hogy (elvileg) ez a legolcsóbb ár a választékban. Rendszeresen előfordul, hogy a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, gyakori trükk, hogy a leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják
7. Biztos, hogy megéri?
Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a legnagyobb kedvezményeket adniuk. Előfordult olyan eset, ahol megduplázták egy joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg) olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor melyik éri meg jobban az boltnak.
8. 99, vagy egy híján 100?
Évtizedek óta bevett gyakorlat a magyar boltokban is, hogy 9-re, vagy 99-re végződnek a termékek árai. A pszichológia itt is fontos szerepet játszik: csak nagyon nehezen kerekítjük fel fejünkben ezeket az összegeket, inkább a kisebb összegre gondolunk, így olcsóbbnak tűnik minden.
9. A polcok sem véletlenül vannak úgy, ahogy
Érdemes megfigyelni, hogy a legtöbb esetben a drágább, márkásabb, reklámozott termék van a polcokon szemmagasságba helyezve, sokszor lábujjhegyre kell állnunk, vagy le kell guggolnunk ahhoz, hogy megtaláljuk az akciós, saját márkás árucikkeket.
10. Pont a gyerek szeme előtt
Sok helyen a pénztárak előtt a cukorkák, édességek úgy vannak elhelyezve, hogy a gyerekeknek szemmagasságba essenek, leginkább akkor, ha a bevásárlókocsi speciálisan kialakított ülőkéjén ülnek. Dietetikusok is felhívták a figyelmet arra, hogy a csokoládékat és nassolnivalókat tartalmazó pultok valóban alacsonyan helyezkednek el, a felnőttek esetében kézmagasságban, a gyermekek esetében szemmagasságban. Érdekes, hogy szinte sehol nincsenek egészséges élelmiszerek a pénztárak közelében kihelyezve, sőt, akciós termékeket, olcsóbb édességeket sem gyakran találunk a kasszáknál. (Forrás - Richpoi hírek)

2016. december 7., szerda

Repülős humor a nemzetközi polgári repülés napjára - december 7.

A vak pilóta
      Felszállás előtt az utasok csodálkozva látják, hogy a kapitány és az első pilóta egy-egy vakvezető kutyával, fekete szemüvegben, fehér bottal botladozik a pilótafülke felé. Először mindenki arra gondol, biztosan valami tréfáról van szó, de amikor elindul a gép, az utasok egyre nyugtalanabbá válnak. Gyorsan közeledik a repülőtér vége, a hangulat is egyre kétségbeesettebb. Amikor már csak néhány méter van hátra, az összes utas egy emberként felsikolt.
            Ám ekkor a gép hirtelen felemelkedik, és megkezdi a repülést. Bent a pilótafülkében megszólal a másodpilóta: – Tudja, kapitány úr, mindig attól félek, egyszer későn kezdenek sikoltozni az utasok, aztán mind meghalunk.




Révkalauz



A korai ember hárommillió éve még a fákon élt?

A korai emberfélék hárommillió évvel ezelőtt idejüknek legalább egy részét még a fákon töltötték - derítették ki amerikai kutatók, akik a Science legújabb számában közölték tanulmányukat.
David Green, a Midwestern Egyetem professzora és Zeresenay Alemseged, a Kaliforniai Tudományos Akadémia kurátora első ízben kapott lehetőséget arra, hogy alaposan megvizsgálja az emberfélék családjába tartozó, mára kihalt Australopithecus afarensis egyedének két igen jó állapotban fennmaradt lapockacsontját. Az Etiópiában feltárt leletek a 3,3, millió éve élt Selamtól, a híres Lucy hároméves fajtársától származnak - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
Az Australopithecus afarensis (déli majom Afar-földről) 4–2,5 millió évvel ezelőtt élt faj. A 75 kilogrammos hímek mintegy kétszer akkorák lehettek, mint a nőstények. 420–500 köbcentis agytérfogatuk kevéssel volt nagyobb, mint a mai csimpánzoké.
A vékony, sérülékeny lapockacsontok igen ritkán maradnak fenn. Selam esetében Zeresenay Alemseged 11 éven át dolgozott azon, hogy a két lapockát kipreparálják, elválasszák a homokkőbe zárt csontváz többi részétől.
Miután kiszabadították a lapockákat a kőzetből, az amerikai kutatók részletes méréseket, elemzéseket végeztek, hogy meghatározzák funkciójukat. Összehasonlították a leleteket más korai emberfélék, a Homo ergaster (munkás ember), a Homo floresiensis (hobbit), az Australopithecus africanus és Australopithecus afarensis lapockafosszíliáival. Ugyancsak összevetették a lapockákat juvenilis és felnőtt csimpánzok, gorillák és orangutánok, valamint a modern ember csontjaival. Az elemzés arra világított rá, hogy az Australopithecus afarensis lapockája majomszerű volt, vagyis idejének legalább egy részét a fákon töltötte.
"A kutatók három évtizede vitáznak arról, hogy az Australopithecus afarensis kizárólag a talajon járt, vagy időnként a fákon is közlekedett-e. Ezek a ritka fosszíliák meggyőző bizonyítékkal szolgálnak arra nézve, hogy az emberi evolúció e korai szakaszában távoli őseink még komfortosan érezték magukat a fákon" – hangsúlyozta David Green. (Forrás: RICHPOI)